Szerző
Vers

A verset eddig 203 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. december 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges, nonprofit céllal és a szerző megjelölése mellett azonban engedélyezett az átdolgozások készítése és publikálása.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Veres Péter

Halott lélek

Amikor a lelkem meghal egy pillanatra,
Mindenki ugyanúgy elmerül
A mindennapok rutinjában.
Igazából nem szeretném, ha felismernék,
És nem szeretnék, ha felismerném őket.
Talán az utóbbi fájóbb, s ez, melybe
A legtöbb érték és értelem szorult,
Mert tudom, hogy elfelejtek
És elfelednek.
Megbocsájtok és megbocsájtanak,
Elvesznek és visszaadnak minden
Porszemet abból a hitből, melyet miattad és
Miattuk hullattam szét a semmibe.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2015. december 9. 17:15

Szomorkás versed kiált az optimizmusért!!
Szívvel,,,Tamás

Amice2015. december 9. 13:08

Egy kis pozitív gondolkodás segítene...Ne lásd ilyen egyszerűnek a Világot..

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom