Szerző
Vers

A verset eddig 800 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. január 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Prislinger Attila Fény

Ülök a mólón

Ülők a mólón, lógatom a lábam.
Néztem, kerestem, egy angyalt láttam.
Kecsesen járt, s kelt, föl és alá.
Égetett a tűz, váltam vaddá.

Kendő, blúz, a szoknya mind fehér.
Varázsának illata hozzám is elér.
Megbolondít, szédülök, beleszeretek.
Párja lennék, szerelme, ha lehetek.

Ölelve, homokot érint a lábunk.
A part végéig meg se állunk.
Megfáradva fekszünk a fűben.
Csillagokat nézzük fent az űrben.

Egy csók, egy érintés, simogatás.
Csak kettesben vagyunk, jó az összhatás.
Egy szó is elég, nincsenek szavak.
Csak hullámzó, zenélő tavak.

Tekintetem szemedre pillant.
Kalapál a szívem, zeng a lant.
Fogom a kezed, csak veled lennék.
Bár csak örökké tartana, el nem mennék.

Soha nem hagynálak egyedül drága.
Jön a hajnal, meg a lárma.
Lassan véget ér, véget ér az álom.
Szeretném, hogy valóssággá váljon.

Budapest, 2006. szeptember

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom