Szerző

Baros Attila

Életkor: 28 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 376 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. november 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Baros Attila

Palackban

mondd, mikor lett minden érv süket?
mi volt előbb, az "én" vagy a "nélküled"?
ha az időt csak onnantól számolom,
hogy ajkad akadt a homlokzátonyon.

nem mondtam sosem, hogy gyere el velem,
mert földi virág nem él meg tengeren.
mégis minden, mit magaddal hoztál:
egy palacknyi zsenge liliomszál.

két hiányzol közötti szitokszó...
horgonyt vetünk rá, épp, mikor jó,
aztán partra vetődünk akárhogyan,
ha a bolygók együttállása olyan.

míg vitorlánk az elvárás volt,
az árbóca gyengén ácsolt,
és végig ködös az a menetirány,
ahol csak megkapaszkodtunk a hibán.

néhai lét a fedélzet távcsövén,
pusztán sós vízzel öntözött a növény.

két hiányzol közötti szitokszó...
horgonyt vetünk rá, épp, mikor jó,
aztán partra vetődünk akárhogyan.
ha a bolygók együttállása olyan,
hogy különülünk a tájoló más végén,
már nem leszünk, csak lesz: te és én.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


dRogen(szerző)2015. december 26. 14:04

@Szickey_Me: mert dalszövegnek volt szánva, úgyhogy nagyon is jól érezted. köszönöm neked és mindenkinek, hogy írtatok!

Szickey_Me2015. november 10. 00:01

Kedves Attila, ... versed számomra teljesen dalszerű, sőt, nosza, tegyünk fel nagyobb tétet: slágeres. :) ... és itt a mosoly nem a mondatom komolyságát hivatott megkérdőjelezni, csak jelzem. :) (és ez sem)
Nagyon érdekesnek találom, de egyáltalán nem tudom bánni, hogy nem használsz majuszkulákat, csak egyetlenegyet, és az viszont - jelenlegi társak nélkül - pont jól is mutat. Viszont gazdag a központozás. Élvezet.
A refrén ... nos, az az egyik oka, hogy versed miért is hangzott fel szinte rögtön dalként bennem. A stílus, a következetesen megtartott - bár sajnos itt valóban nem a kék egekbe csobbanásmentesen áthullámzó - tengeri áramlat (vagyis ama hajózási főfüzér), a tagolás, illetve a hangulat mind megerősíti dalos érzéseimet. Nem boldog, de mégis szeretni kell. Olvasni, dúdolni, mondogatni.
A tartalom a mostani eszemmel engedi hogy értsem, ám azt szintén, hogy ne teljesen: ni, megint egy érv a slágerdal mellett. :) (itt is csak egészen picit mertem viccelni, eskü.)
Tehát én így hullámzom versed óta verseddel és versedben, és bárhogy lesz bármi, én biztos, hogy élvezettel teszem ezt.
No, még pár szót csak muszáj: a rímek épp a maguk fenti módján tudnak jólesőek lenni, a versfolyam pedig ha folyik, ha súlyosabb cseppjeiben torlódik kissé esetleg, még sincs hiba, mert határozottan hagyja magát megkedvelni. :) Üdvözöllek: Szickey

kicsikincsem2015. november 4. 10:11

Remek versedhez szívvel gratulálok.
Icus

DJ2015. november 3. 18:10

Tetszett ez a szép vallomás vers... :)
Szeretetteô gratulálok: Joli

danczi.monika2015. november 3. 16:29

Nagyszerű vers. Köszönöm! Gratulálok! Ejj de jól megírtad!!!

rojamsomat2015. november 3. 13:17

Nagyot írtál!!
Gratulálok!!,,,,Tamás

Kicsikinga2015. november 3. 11:26

Rendkívül jó vers!
De az ám!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom