Szerző

Kustra Ferenc

Népszerűség: 1343 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 937 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. november 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (42)

Kustra Ferenc

A temetőben...

Égjetek, lángok!
Gyertyafény is magányos...
Virághervadás...

*

Temetőkapu.
Belül sejtelmes a múlt!
Tűnt évszázadok.

*

Fájdalom bent, majd`
Leterít. Sírás segít.
Semmiből sírba.

*

Halál lezárt mindent, és így nincsen semmi félelem?
Így már ott más... megváltozott minden összes érzelem?
A lezárt talány és valós magány lett a végzetem...

Őszi szellő lengedez a sírok felett,
Keresem én az arctalan csillagképet...
Bágyadtan nézem ezt a sok krizantémet.

Egy gyertyalángot szeretnék szeretettel körbevonni,
Hogy tartsa meg a szeretetet megvédeni, megóvni...
Próbálom, ő segítsen életben utamon haladni.

*

Mély a fájdalom,
Örökre ment szerettünk...
Távoli harang.

*

Egyszer a kis láng elalszik, a virág is elhervad,
A szeretetünk, ősök emléke mindig megmarad.
A sejtelmes gyertyaláng sárgán, jócskán nagyot lobban,
Játszott vele a fránya szél, és el is aludt nyomban...

*

Sír már az este,
Ríni fog a hajnalpír.
Márványon avar.

*

Virágillatot sodor az őszi szellő,
Napot eltakarja a sok őszi felhő.
Síremlékeken bucskázik a naplemente fénykévéje,
De innen már nincs kiút, ez itt a halálsor vaksötétje...

*

Égen csillagok.
Temetőt bevilágít.
Nem sötét az éj.

*

Lángvilágítás,
Szereteterősítő.
Esti sötétben.

*

A gyászruhába beöltözött emlék-gondolatok...
A szívekben meg a mély érzések, az örök lakók...
Síroknál az előjött emlékezések, zokogók.

Letérdel az elmúlás, avarhegyet sepreget a szél,
Közben a fákról zizegve, halkan lehull a sok levél.

Az avarban a cipők alatt sok kavics csikorog.
Rozsdás sírkertkapu reggeli nyitáskor nyikorog...
A lakók csak jönnek, nincsen vége, halál vigyorog...

Sírkertben a gyertya emlékeket gyújtja,
Fehér mécsesnek visszhangzó tűz a lángja.
Bánatom viaszát csurgóra olvasztja,
Bánatomat árva szívemre csurgatja.

*

A gyertyaláng a
Vágyódó lelkek fénye.
Sír! Véget érve...

*

Ha gyertyát gyújtunk,
Szívünkben ébred múltunk.
Rokonság is él?!

*

Gyertyalángban szeretteink emléke még él,
Szívünkben az összes emlékünk életre kél.
Sírkert bánatos tömeggel van telve,
Orcájuk meg könnytengerrel fürdetve.

Fájó szíveket megszorítja az emlékezés keze,
És mindenfélére emlékeztet november eleje.
Nekem még van vezeklés, neked van-e kárhozat?
Én még szaladok, tenálad már nincsen mozdulat...

A temetőben cikázva suhan a halál,
Élet nézi, csodálkozik, csak megy, meg nem áll...
Folyvást gyertyák lángja világítja az életteret,
És megvilágítja a már halványult emlékeket.

*

Hoznak virágot,
Beborítják sírokat.
Ősnek jólesik.

*

Későn ébredő
Emberek! Adóssággal.
Határidő nincs!

*

Körbenézek, szép a fényben úszó temető,
Kedves halottainkra meg vigyáz Teremtő!
Nehéz a lelkem, ha idelátogatok, itt vagyok.
Virág van a kezemben, viszek nektek, sokan vagytok.
Van veletek sok régi emlék, bennem felidéződnek,
Könnypatakok az arcomon vad patakként csörgedeznek.

Mint élő a temetőben, mindig már szinte fázok,
Szinte reszketek, amikor sírotoknál megállok.
Jöttem hozzátok látogatni, mécsest és gyertyát gyújtok,
Kicsit maradok, de megyek vissza, ne haragudjatok.

Ti már nagy úton haladtok, és ott már meg nem álltok.
Eszemben nem, szívem tudom, majd megyek utánatok.
Sírotoknál ücsörgök, a pillanat maga a végtelen,
Hogy mikor jövök hozzátok, az a jövőben még véletlen.

Sós könnyeim arcomon bőrmaróan égnek,
Bánatom erősítik halványuló fények,
Bennünk, látogatókban lángra gyúl az érzelem,
Feltárul a múlt, sötét, mély, feneketlen verem.

Lassú lépteink az avarban csúszkálnak,
A barnás-színes levelek meg ropognak.
Ha vannak kísértetek, akik éjszaka vidáman élnek...
Nekik világítanak leégett gyertyák, sejtelmes fények.

A sírkertben meg jő az éj, megpihen a természetben.
Leég a sok mécses és gyertya, elvész az enyészetben.
Lágy szellő suhan, oly` halkan, csendesen,
Finom rezgés fut végig leveleken.

*

Hallik reccsenés,
Végleges szerep, csendben...
Szélben lengedez...

*

Menetben még visszanézek, látom a mécsesem lángja fényében
Anyámat, Apámat, rokonaimat - emlékezve - mint életben.

Vecsés, 2014. október 11.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker(szerző)2015. december 18. 08:37

@matyus10:
László kérlek, Te ugyan nem voltál katona, de = irány a kilábalás!
Köszönöm, hogy voltál és akkor majd gyere.
Köszönöm külön az előzetes elismerésedet.

jocker(szerző)2015. december 18. 08:36

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

matyus102015. december 18. 05:53

Annyira meghitt és szomorú... jelenlegi lélekállapotonban nem is tudtam végigolvasni. Bár nagyon szép, amit írtál, nekem most túl depresszív. Ígérem, visszatérek...

jocker(szerző)2015. november 27. 08:25

@Biamond:
Bianka kedves, köszönöm a látogatásodat, már vártalak...
Örülök, hogy tetszett!
Köszönöm a gratulálásodat és nemkülönben, hogy itt hagytad a szíved.

Biamond2015. november 27. 00:54

Gyönyörű és szívszorító. Részletes és igaz... Köszönöm, hogy megosztottad és elolvashattam.
Gratulálok, illetve itt hagytam a szívem :)

jocker(szerző)2015. november 15. 11:52

@poepoe:
Kedves Erika! Igen nagy örömöm, hogy találtál kiemelni valót.
Köszönöm az itteni látogatásodat is és nemkülönben, hogy még itt is gratuláltál.

poepoe2015. november 15. 11:13

Nekem az alábbi kettő kiemelődik...

Égen csillagok.
Temetőt bevilágít.
Nem sötét az éj.

Későn ébredő
Emberek! Adóssággal.
Határidő nincs!

...persze a többi is festői....

Gratulálok soraidhoz!
Erika

jocker(szerző)2015. november 12. 14:59

KEDVESKÉIM!
A SZEMMŰTÉTEk MIATT, MÉG MINDIG VIGYÁZNOM KELL. MINDENKIT OLVASTAM, DE MÉG NEM TUDOK ANNYIT, HOGY EGYENKÉNTI VÁLASZT ADJAK.
Köszönöm, a sok elismerést, dicséretek, gratulációt, szívecskéket.
Akik nem szóltak hozzá, azoknak is köszönöm a látogatást.
Most már azért visszaszivárgok ám…

Marych2015. november 11. 18:28

Nagyon szívbemarkoló!!!!!!! Szép! Marych

Jelter2015. november 9. 18:28

Gyönyörü alkotás, sokkal több mint egy vers! Nagy élvezettel és együttérzéssel olvastam, többször is! Őszinte szivvel gratulálok. József

ariamta2015. november 8. 21:40

Szép megemlékezés! Szeretettel gratulálok: Marika

evacsoki2015. november 8. 18:57

Kedves Ferenc! Szép meg emlékezésedet szívvel olvastam Üdv Éva

Törölt tag2015. november 8. 12:47

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2015. november 7. 13:42

Törölt hozzászólás.

Z.FarkasErzsi2015. november 7. 12:01

Kedves Feri! Szeretem a haikukat - amit a pillanat szül - mondják, hogy ''tizenhét jaj'' - de több, mint versforma. Hogy európai? Az mindegy! - hisz lelki, szellemi elmélyülés, ami lehet természeti jelenségből fakadó is. ''Szívünkben ébred múltunk'' - vagy épp a jelen pillanata tart fogva. Mélyen kell látni, most talán a ''sír mélyéről'' - mert hiszem, hogy ez ünnep számukra! Látom a gondolatot ''Márványon avar'' - Gratulálok!

goreny102015. november 6. 18:53

Aki érti, annak gratulálok.

marcsa2015. november 6. 09:55

húúúúúúúúúúúúú

Napsugar592015. november 6. 01:56

Illendő megemlékezés. Gratulálok. R

Nichi-ya2015. november 5. 19:36

Nagy szívvel olvastam megható soraidat.

Mamamaci402015. november 5. 16:49

szépen emlékezel, szívvel Emi!

PiszarEva2015. november 5. 08:39

Szívvel olvastalak! Éva

dobosigyorgy2015. november 4. 19:41

Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok.
Baráti üdvözletem:-Gyuri

Opa012015. november 4. 18:06

Tetszett. Gratulálok! Üdv: Robi

Bella212015. november 4. 11:48

''
Virágillatot sodor az őszi szellő,
Napot eltakarja a sok őszi felhő.
Síremlékeken bucskázik a naplemente fénykévéje,
De innen már nincs kiút, ez itt a halálsor vaksötétje...''- szeretettel olvastam igaz tényfeltáró soraidat.

Üdv:Bella!

Doli-Erzsi2015. november 4. 07:55

Megható emlékezésedet szeretettel olvastam!
Erzsi

mezeimarianna2015. november 4. 04:28

igazad, vagyon,gratulálok!!!

Anyisza2015. november 3. 19:52

''A gyertyaláng a
Vágyódó lélek fénye.
Sír! Véget érve... ''
Szíven ütöttél soraiddal. Lelkem érzi.
Etelka.

Reva012015. november 3. 19:31

Szívet hagyok, szeretettel. Éva

1-9-7-02015. november 3. 18:53

Kedves Ferenc ! Elidőztem itt köszönöm csodaszép versed szívet hagyok természetesen .Anikó

B...yL...o2015. november 3. 18:07

Élő emléke
megholt szeretteire.
Test hal, lélek él. Ilyen gondolatokat ébresztett bennem ünnepi versed.
Gratulálok: László

bakonyiili2015. november 3. 16:58

Ismét egy nagy formátumú mű, Kedves Ferenc!
Különleges soraidat jó volt olvasgatni, együtt emlékezni. Üdvözlettel: ili

Evanna2015. november 3. 15:33

Szívvel olvastam!
Evanna

Doki662015. november 3. 10:07

Tele tartalommal.....Doki

Mondika2015. november 3. 00:26

Ezt már nem nagyon lehet felülmúlni. Különleges és szép. Gratulálok. Mondika

bogyi2015. november 2. 23:11

Szívvel gratulálok ,nagyszerű alkotás!

M.Laurens2015. november 2. 23:00

Szívet hagyok értük!
/ Miklós /

merleg662015. november 2. 21:28

Kedves Feri! Remek! Szívvel olvastam. Üdv: Gábor

ugroeva2015. november 2. 20:53

Remekmű, megható megemlékezés! Szívvel gratulálok: Éva

Napsugar06072015. november 2. 20:51

Különleges formátumban emlékeztél, de a momentum miközben olvasom... leírhatatlan meghatódom, s könnyezem...szépet alkottál. gratulálok

Gaborovics2015. november 2. 20:19

Szép megemlékezés. Gratulálok!

Gabi

editmoravetz2015. november 2. 20:03

Kedves Feri!

Különleges emlékező versednél sokáig időzhet az olvasó ... hiszen mint szőlőfürtről, úgy szemezget ...
Szívvel gratulálok! Szeretettel: Edit

Ibolya.522015. november 2. 19:57

Megható emlékezés! Szeretettel Ibi

lizomka2015. november 2. 19:44

Szép és különleges emlékvers.Szívvel csendben emlékezem én magam is.Szeretettel:Kati

Eddi2015. november 2. 16:45

Meghatóan szép versedhez szívvel gratulálok. Eddi.

kovycs592015. november 2. 15:49

Megszívezem versed szokatlan versformád lenyűgözött ismét.
Laci

adamne2015. november 2. 14:50

''Menetben még visszanézek, látom a mécsesem lángja fényében
Anyámat, Apámat,rokonaimat - emlékezve- mint életben''
Megható, szép alkotás. Szívvel gratulálok kedves Feri.
Üdv. Manyi

molnarne2015. november 2. 13:58

Kedves Feri! Gyönyörűen emlékezel a szeretteidre,ünnepi megható, verseidben, nagy szívet hagyva:ICA

rojamsomat2015. november 2. 13:51

Férfi könnyeket csalogató verset írtál!!
Gratulálok kedves Feri!!
Meghatóan szép! Tetszik versed szerkezete!!
Szívvel,,,Tamás

joco572015. november 2. 13:49

''
Gyertyalángban szeretteink emléke még él,
Szívünkben az összes emlékünk életre kél.''
Szívvel, József

Csendhangjai2015. november 2. 13:32

Kedves Ferenc!

Ma már nem bírok többet sírni: remek versednél megállok, de együtt érzően olvastalak!

Szív/1

Klára

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom