Szerző

Bagi Anikó (bagica94)

Életkor: 25 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 381 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. szeptember 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Bagi Anikó (bagica94)

Újra gyász

Egyedül vagyok, de nem hiányzik semmi,
Csak hogy újra a szemembe tudjon nézni.
Elment, s már nem jön vissza többé,
Újra gyász van, s csak a gyász marad örökké.

Emlékeimben itt fog élni mindig,
S egyszer én sem leszek majd ott vendég.
Ott, hol Ő nyugszik csendesen,
Hol nem bánthatja többé senki sem.

Szívünkben örökké élni fog,
Ha lelkünk néha el is andalog.
Velünk lesz mindig, vigyáz ránk fentről,
Hiába gondolnánk, nem ment el a Földről!

Mint egy angyal, úgy tárja ki felénk szárnyait,
S elűzi mind az Élet baljós árnyait.
Gyászolunk! Nem felejtjük el soha,
Lehet az Élet bármily mostoha!

Csend van. Csak a bánat ordít keservesen,
S éjjelente csakis Őt várjuk csendesen.
De hiába, hisz nem jön vissza többé,
Végleg elment, s csak a gyász marad örökké.

2013. július 9.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


bagica94(szerző)2015. október 20. 21:22

Köszönöm. Szívből jött.

rojamsomat2015. szeptember 21. 18:45

Megható fájdalmas vers!!
Szépen megírva!!
Szívvel,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom