Szerző
László Attila

László Attila

Életkor: 26 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 622 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. augusztus 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

László Attila

Mi voltunk a kezdet

Mi voltunk a kezdet, s mi leszünk majd a vég is,
Legyen ez egy dogma vagy akár egy tézis.
Hogyan kezdődött, s miért, az az idő porába elvész,
Nem mondja meg nekünk senki, se tudós, se lelkész.

Mi fakasztottuk az ártatlanok élő, porba hulló könnyét,
Máskor mi sirattuk gyászosan, atyáink elbitorolt földjét.
Olykor félelem, máskor düh, de szeretet is lakta lelkünk,
S a hataloméhség okozta öröklött terhünk.

Voltunk király s hódító, ki sanyargatta népét,
De mártír s költő is, ki nekünk adta éltét.
Szolga s éhező, ki hontalan s űzött,
Gondolkodó s nagy ember, ki a világhoz nagy reményeket fűzött.

Történelmünk vásznát vér festette tarkára,
Olyanok vagyunk, mint a kígyó, ki álnokul harap a farkába.
Így a kétség, hogy már késő, vagy már úgysem érdemlünk szebbet,
És különben is egy árva csepp, mégis mekkora hullámot vethet.

Ám bármily csekély is, mit teszel, azt a jövő majd honorálja,
Hisz a tenger sem más csupán, mint cseppek sokasága
Hát nem kell tartanod a világ súlyát, megteszi azt Atlasz,
De mindehhez te is ugyanúgy, jót és rosszat adhatsz.

Hogy magot vetsz, és óvod őt, avagy pusztításra ítélsz mindent, mi él,
Hisz magunk döntünk róla, hogy történetünk milyen véget is ér.
S tán a semmibe vesznek e sorok, én befejezem mégis,
Hisz mi voltunk a kezdet, és mi leszünk majd a vég is.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Rastaman(szerző)2015. november 28. 17:32

@Sida:
Ez így van, mindenki a saját sorsa kovácsa, legyen az egy személy, nemzet vagy akár az egész emberi faj, hisz mind kötődnek és kihatnak egymásra. Köszönöm hogy olvastad, és szívből örülök hogy tetszett

Sida2015. november 27. 23:55

Kedves Attila! Rengeteg jó gondolat van versedben. Így első olvasásra is látszik, hogy nagy, átfogó képet akarsz festeni a sorsunkról, mondjuk ki: az emberről aki saját végzetének beteljesítésén dolgozik: öl, pusztít, vagy véd, jót tesz. ''magunk döntünk róla, hogy történetünk milyen véget is ér.''
Szívvel: Si

Rastaman(szerző)2015. augusztus 28. 18:18

@rojamsomat:
Szívből köszönöm. Legyen szép napod!
Üdv:Attila
Love!

rojamsomat2015. augusztus 28. 18:07

Jó ám ez a vers!! Tetszett!
Gratulálok!!
Szívvel,,Tamás

Rastaman(szerző)2015. augusztus 28. 11:25

@aysa14:
Nagyon szépen köszönöm. Örülök hogy tetszett, gyönyörü napot kívánok neked.
Üdv: Attila.
Love!

Törölt tag2015. augusztus 28. 10:11

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom