Szerző

Vargas Klementina

Életkor: 24 év
Népszerűség: 18 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 237 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. augusztus 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Vargas Klementina

Szétszakadok

A szürke napok lassan telnek,
Vánszorognak az ólom-percek.
Rohanok a fénybe, messze-messze,
Utam visszavezet a végtelenbe.

Csontjaim szilánkokra törnek,
Arcomról fekete könnyek peregnek,
Üvölt az űr, a minden s semmi között,
Szemembe a bánat visszaköltözött.

Csend van - csak a lelkem tombol,
Kívül a zaj mindent összerombol.
Szívem lüktet, és vérem forr,
Mérged íze nekem édes bor.

Szabad vagyok, s mégis raboskodok,
Tán én zártam be magam, s elleptek a romok.
Én kértelek, hogy engedj utamra,
S mégis könyörgök, ne hagyj magamra.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2015. augusztus 28. 18:03

Gratulálok versedhez!
Nézd át ha javasolhatom, és tedd félre! Vedd elő pár nap múlva, és látod hol kell javítani! Többször csináld meg!! Letisztul!!
Szívvel,,Tamás

Törölt tag2015. augusztus 28. 16:26

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2015. augusztus 28. 10:15

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom