Szerző
Valkó Roland

Valkó Roland

Életkor: 31 év
Népszerűség: 292 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 620 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. augusztus 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (53)

Valkó Roland

Megérintenek

Én félem a csillagoknak erejét,
mert hideg, fáradt kövek alól érzek.

Önnön világom pusztul két kezemben,
hol romba dőlnek szikla-fehér falak.
Vállamon rohasztó bűze szagozik...
Bús-beteges balsorsba bocsátanak.
Viccel, kinevet, kigúnyol. Megérint...
Kirakatüvegből visszatekint és
szilánkokban összeforr. Dicső élet!
Félek. Beleborzongok, hogy a holnap.
De még ma este előre elsírom
karcos hanggal a torkomban tátogó,
visszaszívott ezeréves levegőt.
Hideg kövek alól érzek. Behódolt
közöttük áttetsző én-tükörképem.

Én félem a csillagoknak erejét,
mert súlyos, fáradt kövek alól érzek.
Megrakott könnyárkom az olvadó hó-
lelkembe harap, vagy unalmasomban
dermedek fűrészportól áterezett,
viseltes, udvari-bolond-kehellyé.
Tán a szívemben pengető, felsíró,
véres húrú hegedű eljátszaná
lélekvonómmal az élet kéj-nászát?
Ha kell, kéken fogó tollal megfosztom
a nappalokra érdemes, éhes fényt,
az éjtől a koromfekete reményt.
Tikkadt, citromos. Kiszáradt a torkom.

Szomjazom, szomjas a nappalom, de nem...
Nem iszom. Sohasem. De hol a jókedv?
Megkóstolva engem, belém rúgva jár.
Megfeszült erekkel a túloldalon
kísért, szúr, megkövet gyáva öntagom.
Szótlan bevallom: Kezemben törékeny
a boldogság, mely néha-néha furcsán
kíntól jóllakott fukar-szavamba vág.
Szikrázik a kornak komótos vágya.
Puszta-én visszatérek inkább a ma
hajón evező magány oltalmába.
Ki ma rám tekint, meglát. Jó anyámnak
szemében szerteszakadt vitorláját.

Én félem a csillagoknak erejét,
mert hideg, fáradt kövek alól érzek.

2015. augusztus 4.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


evacsoki2015. szeptember 2. 15:44

Kedves Roland! Nagyon el gondolkoztató a versed .Szívvel gratulálok.
Üdvözlettel
Éva

mezeimarianna2015. szeptember 2. 04:58

komoly vers...

Törölt tag2015. augusztus 29. 01:43

Törölt hozzászólás.

LenaMagdolna2015. augusztus 23. 11:14

Kedves Roland! Csodálatos alkotás,igazi remekmű,mint minden versed! Érzem lelked,ahogy ott legbelül szenvedsz , s közben mégis küzdesz tovább.
Arra kérlek,írj !
Írj ki magadból mindet, mi benned megtalálható! - Te egy Nagyszerű Költő vagy, igazi Művész,ki a tollával alkot nagy csodákat !
Higgy nekem!
Szeretettel ölellek : - Léna Magdolna

eva.meggyesi2015. augusztus 21. 22:13

Gyönyörű, mély versedhez szívből gratulálok: Éva

Zhajnalka2015. augusztus 20. 20:26

Kedves Roland, fantasztikus versedhez, szívvel gratulálok! Hajni

kistenkes2015. augusztus 20. 05:55

Nagyon mélyen benned élő gondolatojk, rendkívüli versedhez szívvel gratulálok Frici

kovycs592015. augusztus 14. 16:30

Első olvasásra nem értettem , második olvasásra kezdtem megérteni , harmadikra megéreztem benne lelkedet, és nagyon tetszik a versed.
Laci

Grienn2015. augusztus 14. 15:38

Kedves Roland,

szíven ütött a versed. Szinte belesajdul minden sorába.
Azt hiszem, én most megláttalak.

A szívemet itt hagytam neked.

Szeretettel,
Grienn

szalokisanyi12015. augusztus 14. 12:37

Remek! Üdvözletem: Sanyi

eferesz2015. augusztus 14. 12:12

Kedves Roland!
Versedet nem könnyen emészthető, de megéri jóllakni vele, majd a szervezet teszi a dolgát!
Baráti tanács: ha lesz időd, és alkalmas helyed, akkor nézd sokáig a csillagokat!
:)
Üdvözletem!

gypodor2015. augusztus 14. 10:01

''Puszta-én visszatérek inkább a ma
hajón evező magány oltalmába.
Ki ma rám tekint, meglát. Jó anyámnak
szemében szerteszakadt vitorláját.''
Egyedi sorok, remek vers!Szívvel olvastalak.
Gyuri

ariamta2015. augusztus 14. 01:08

Ez igen, remek alkotás! Szívvel: Marika

Törölt tag2015. augusztus 13. 20:40

Törölt hozzászólás.

donmaci2015. augusztus 13. 20:19

Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok! Józsi

noheb2015. augusztus 13. 17:55

.., micsoda remek alkotás!!!
Gratulálok!!!
Marika

deakeva2015. augusztus 13. 14:28

Kedves Roland! Mindig figyelemmel kisérem verseid. Benne lelked tisztasága, mélységek, magasságok, hatalmas érzelmek melyeket költői vénád csodává varázsol. Ez a költészet és Te már most nagy vagy. Őszinte szívvel. Éva

Nichi-ya2015. augusztus 13. 09:19

Nagyon szép, mély gondolatok. Sok szeretettel, szívvel olvastam nagyszerű alkotásodat.

dvihallyne452015. augusztus 12. 17:34

Nagyszerű alkotásodhoz szeretettel és szívvel gratulálok! Sarolta

bakonyiili2015. augusztus 12. 17:04

Kedves Roland!
Versedet...költeményedet olvasva, és a hozzászólásokat is átnézve, magam is idézhetném versednek több sorát is!
Engem legjobban a következő érintett meg:
'' Tán a szívemben pengető, felsíró
véres húrú hegedű eljátszaná
lélekvonómmal az élet kéj-nászát?''
De minden sor sokatmondó, magasságról, mélységről árulkodik - amit meg kell élni.
Gratulálok szeretettel nagy munka volt, de megérte megírni. Üdv: Ili

Elmenni2015. augusztus 12. 16:50

Szívvel és tisztelettel gratulálok!

Ém

varkonyi.zsuzsa2015. augusztus 12. 15:26

Nagyon kifejező soraid mély hatással bírnak.Nagyon tetszett versed.
Szívvel olvastam.Zsuzsa

uzelmanjanos9562015. augusztus 12. 14:37

Csodálatos bversedet élmény volt olvasni, köszönöm neked. Poéta szívvel gratulálok:János

embererika2015. augusztus 12. 12:52

Nagyszerű alkotás!
Szívvel gratulálok!
Erika

fufenka2015. augusztus 12. 11:31

Kitűnő alkotás!
Szívvel és elismeréssel gratulálok: Zsuzsi

M.Laurens2015. augusztus 12. 10:32

''Szomjazom, szomjas a nappalom, de nem...
Nem iszom. Sohasem. De hol a jókedv?
Megkóstolva engem, belém rúgva jár.''
--
Nagyon tiszta összeszedett forma, és hegynehézségű mély gondolatok.
Szívvel és tisztelettel gratulálok kedves Roland, remekművedhez!

/ Miklós /

maxika2015. augusztus 12. 10:27

Kivételesen szép alkotás.
Albert

gosivali2015. augusztus 12. 09:00

Csodálatos vers a sorsról... Gratulálok, Roland, szívvel, szeretettel:
Vali

oroszlan172015. augusztus 12. 08:42

Kitűnő alkotásodhoz őszinte szívvel gratulálok: Ica

rojamsomat2015. augusztus 12. 08:36

Kedves Roland! Olyan remek verset írtál,hogy hirtelen
észre sem vettem szomorú jellegét!
Fel ne add! Aki ilyen két sorral fejez be egy verset az
már költői véna!!!
szívvel,,Tamás

1111112015. augusztus 12. 07:59

''Én félem a csillagoknak erejét,
mert hideg, fáradt kövek alól érzek.''
Nagyon szép sorok.Pesszimista hangulatú a versed ugyan, de nem búskomor, inkább olyan ''magadat tagadó-lázadó '' hangvételű.
''Puszta-én visszatérek inkább a ma
hajón evező magány oltalmába.
Ki ma rám tekint, meglát. Jó anyámnak
szemében szerteszakadt vitorláját.''
Csodálatos ahogyan megírtad, szívvel gratulálok! Piroska

PiszarEva2015. augusztus 12. 06:32

Ne add fel a reményt, nagy hiba lenne! Gyönyörű érzéki sorok, meghatóak. Van amitől visszafordulni szeretnénk, de menni előre nemesebb. Félni való bőven lett mára, de ne állj a hódolók sorába.Alkotásod rendkívül jó! Gratulálok: Éva

Andicsek2015. augusztus 12. 04:22

'' Puszta-én visszatérek inkább a ma
hajón evező magány oltalmába.
Ki ma rám tekint, meglát. Jó anyámnak
szemében szerteszakadt vitorláját.

Én félem a csillagoknak erejét,
mert hideg, fáradt kövek alól érzek. ''

Meghatóan szép alkotás..,
Őszinte szeretettel és szívből gratulálok: andi

fufenka2015. augusztus 11. 22:56

kitűnő vers!!!
Szívvel gratulálok: Zsuzsi

Törölt tag2015. augusztus 11. 22:53

Törölt hozzászólás.

anci-ani2015. augusztus 11. 22:43

''Szótlan bevallom: Kezemben törékeny
a boldogság, mely néha-néha furcsán
kíntól jóllakott fukar-szavamba vág.''
(csak ne búj el a magány homályába!!! )
Megható szomorúan szép versedhez kedves Roland szívvel, szeretettel gratulálok: Anci

Rika522015. augusztus 11. 21:14

Nagyon áthatott a versed Roland. Művészi remekmű ! Szívvel gratulálok! Marika

Napsugar06072015. augusztus 11. 20:51

''Ki ma rám tekint, meglát. Jó anyámnak
szemében szerteszakadt vitorláját''. Gyönyörű verset írtál.

Liszka08082015. augusztus 11. 20:33

Komoly mű! Gratulálok!

meszaroslajos602015. augusztus 11. 20:29

Szeretettel gratulálok.

Eddi2015. augusztus 11. 20:09

Kedves Roland! Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok. Eddi.

fazekasagica2015. augusztus 11. 20:03

Húúú! Szinte kirázott a hideg ettől a versedtől. Gyönyörű! Gratulálok!

B...yL...o2015. augusztus 11. 19:07

Ki kell törni a ''hajón evező magány oltalmából'' - hisz ''szikrázik a kornak komótos vágya''. De te mintha menekülnél előle.
Ne tedd! Ha voltak rossz éveid, jönnek majd jobbak.
Érdekes hangulatú, kissé szokatlan versed foglyul ejt.
Gratulálok: László

Golo2015. augusztus 11. 18:39

Kedves Roland!

Versed keménységét, lelked végtelenbe nyúló fájdalmát az igékkel érzékelteted, amik között a költői jelzők kiemelik a Sorscsapást.

Fájdalmasan szép versed nem egy szívet igényelne.
Szeretettel gratulálok: Radmila

Csendhangjai2015. augusztus 11. 17:51

Kedves Roland!

Eddigi alkotásaid közül, nekem ez viszi a pálmaágat:
Remek, csodálatos, elgondolkodtató, nagyszerű alkotás!

Szívvel, szeretettel: Klára

berenyi.klara2015. augusztus 11. 17:24

Nagyon gazdag szókinccsel írsz, különös, és gondolatébresztő a versed, szívvel gratulálok:Klári

molnarne2015. augusztus 11. 17:12

Remek versedhez szívvel gratulálok.ICA

babumargareta012015. augusztus 11. 16:46

Remek alkotás,, kétszer olvastam ,,hogy biztos legyek ,,
hogy megértettem,,,,,igen az élet sok mindent tartogat számunkra,,,kiemeltem három sort ami tökéletesen illik gondolom mindannyiunkra:
'' Szótlan bevallom: Kezemben törékeny
a boldogság, mely néha-néha furcsán
kíntól jóllakott fukar-szavamba vág.,,szivvel gratulálok komoly gondolatokkal ''teli versedhez,,,,,Babu

kicsikincsem2015. augusztus 11. 16:23

Nagyszerű verset írtál.
Szívvel.
Icus

joco572015. augusztus 11. 16:22

''Ki ma rám tekint, meglát. Jó anyámnak
szemében szerteszakadt vitorláját.''
Szép vers! Legyen vitorlafoltozás és friss szél!
Szívvel olvastalak!
József

Cat2015. augusztus 11. 16:21

Súlya, mélysége, ereje, megfontolt, bölcs vonalvezetése a versnek a költő kemény tapasztalatait öltözteti lenyűgöző formába. Remek. Gratulálok szívvel!

dr.vegha2015. augusztus 11. 16:10

''Szótlan bevallom: Kezemben törékeny
a boldogság, mely néha-néha furcsán
kíntól jóllakott fukar-szavamba vág.
Szikrázik a kornak komótos vágya.
Puszta-én visszatérek inkább a ma
hajón evező magány oltalmába.''

Kedves Roland! Remélem, csak a szépség kedvéért írtad meg ezt a verset, és nem ilyen borús a hagulatod...
Neked még a hátadon kell cipelned azokat a köveket...
Szívvel, Attila

Molnar-Jolan2015. augusztus 11. 15:54

Mélységeket társz föl...remek ez hülye szó rá. Megérintős.

B.Sanyi2015. augusztus 11. 15:50

Kedves Roland!

Gratulálok, remek! Az első szívet hagyom!

Üdv: B Sanyi

editmoravetz2015. augusztus 11. 15:47

Kedves Roland!
Itt jártam. Olvastalak.
Érzem, írnom kellene most valami nagyon komolyat, hisz versed ezt kívánja meg.
Itt hagyom szívemet gratulációmmal.
Ígérem, visszatérek!
Szeretettel: Edit

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom