Szerző

Szűcs János

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 352 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. július 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Szűcs János

Páternoszter

"Ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, ami lenn van." (Tabula Smaragdina)

*
Porcelánfogak zajában,
villanó vakuk kereszttüzében,
ordasok között,
átgázolva a léten,
agyagmezők felett lebegve,
emlék-kavicsokra harapsz.

Felfelé haladsz.

Árnyad alatt
városok makettje,
körkörös romok,
porba fúlt falak,
háborús üszök, korom
oly messze van:
mégis mindez
benned úgy forog,
forr, akár a láz az agyvelődben.

Vért iszik belőled
a mellkasodban doboló
halász-halálmadár: a szív.
Feletted az űr, víz alattad,
visszfényei fodrozódnak,
nyílt tengeren
hánykolódik a csónak;
elhagyatottan
benne sors-hajótöröttek ülnek,
hajóznak, mert hajózni kell.

Sodorja őket a sors,
s együtt vannak,
együtt van arc az arcban,
só ragyog szemükben,
s mint a levél az avarral,
tekintetükben a táj,
ha vágynák egyesülne.
De csak ülnek az elhidegültek.

**
Felfelé haladsz.
Vándor vagy.
Utazol.
Vered az eget,
de rettent a saskeselyű.
Sósra ront az édes,
édesre jön keserű,
simára vált az érdes,
tágul az ér, tágul a tér,
zöld áradásban a kert,
tavasz nyílik a húsban,
feloldódik a túlpart,
s halványulnak a részletek.

Vigyázz, mert
megcsúfol a képzelet,
semmi sem ott van, ahol van:
"volt" van a "mában",
"mában" a "holnap",
a "jövő" a "mába" tolva,
a holnapodra kél a tegnap,
a tegnapodra hull a mád,
lesz ki imád, lesz ki utál,
ki öl, ki eret vág.
Szólhatnak a harsonák.
Készülj rá, hogy alászállj!

***
Fáraszt vándor az út.
Elkíséred
árnyékként
magadat.

Szállsz, szállsz, szállsz,
alászállsz.
Nyakadban
a hazában
hazátlan
emlékek nehezéke,
húz le, húz a mélybe.
Sötétedéskor éjszakát eszel.
Isten és ember előtt
az leszel ki voltál.
Hatalmat akarsz magadnak.
Talapzatra állsz,
éles késekkel hálsz,
készülsz az uralkodásra,
növeszted a karmodat.

A törpe kinő belőled,
ha kell ezreket ölsz meg,
de észrevétlenül
magadnak is
bajt okozhatsz.
Átjáró ház még nincs
a párhuzamos járatokban.
Az elveszett idők: vadak,
éles fogakkal felzabálnak.
Ordas múlt a jelenben
avas szagot áraszt.

****
Idők férgeként
rákot rejt a sejt.
Kénes rögök
a földön.
Babrál, majd zabál a halál.
Vérszegény az aorta,
aludhatsz
jászolban
a barmokkal.
Babonák
bántanak.
A pokol kapujában
humuszszagban,
gyökérkoronák között
lefelé haladsz a földben.
Parancsodra
vermekben a csőcselék,
börtönben ül úr, cseléd.
Uszít a háborús hadúr, a csorda.
Törékeny ősök és utód halottak,
kőkemény szobrokban állnak
a köröndön, a téren.

*****
Ha még a tűfokán
nehéz is az átkelés,
azért a földi menny a "bölcseké",
az égi kert a lelkileg szegényeké.
Hol ide,
hol oda sodor
a köztes lét.
Hol préda vagy,
hol prédára leső
vadállat.
A földi lét
végtelen vadászat.

******
Vándor vagy.
Felfelé haladsz.
Vered az eget.
Majd alászállsz,
éles késekkel hálsz,
éjszakát eszel.

Egyszer lent, egyszer fent.
Fenn is, lenn is
tiéd a végtelen;
az ösztön az értelem,
a lélek, a képzelet,
a mérgezett ego,
az ép, a korcs,
ami lesz még,
ami már volt.

Ottan fent, és itt lent
a torziós inga kileng.
És jelez:
"Ami lenn van,
ugyanaz, mint
ami fenn van,
és ami fenn van,
ugyanaz, ami
lenn van."
Csak az EGY van.
Csak az EGY van.
Egy Miatyánk van.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SzucsJanos(szerző)2015. augusztus 27. 11:46

@rojamsomat: Köszönöm kommented.

SzJ

SzucsJanos(szerző)2015. augusztus 27. 11:45

@Rozella: Nem akarlak elkeseríteni, de ebben a liftben utas vagy Te is. Abban bízhatsz, hogy vigyáz Rád a Páternoszter, azaz a Mianyánk. Mert ez a vers nemcsak az ellentétes irányban közlekedő, ''végtelenített,'' párhuzamosan futó liftről a páternoszterről szól.

Szeretettel: SzJ

SzucsJanos(szerző)2015. augusztus 27. 11:40

@Ibolya.52: Köszönöm gratulációdat.

SzJ

SzucsJanos(szerző)2015. augusztus 27. 11:40

@amer: Köszönöm, hogy olvastál.

SzJ

rojamsomat2015. július 24. 08:53

Nagyszerű gratulálok!! szívvel,,,Tamás

Rozella2015. július 22. 09:12

Különös vers, keserű, nagyon érzékletes képekkel, mély tartalommal. Mégis vegyes érzésekkel olvastam kétszer is, mert -bár tagoltad szintek szerint, de valahogy nem éreztem, hogy felfelé is visz,... mintha csak lefelé közlekedne... mindenesetre ha lehetne, inkább nem szállnék be... üdv. Róza

Ibolya.522015. július 21. 17:34

Nagyon szép! Szívvel gratulálok. Ibi

amer2015. július 21. 16:22

Remek! Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom