Szerző
Vers

A verset eddig 258 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. július 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Vér Anett

Végtelen

Hunyd be a szemed, és néha gondolj rám.
Mert Én is ezt teszem, nap és nap után.
Várom, hogy végre eltűnj gondolataimból,
Te, kinek szívemet oda nem adhatom.

Összetört, és fekete, akár eldobott lelkem.
Darabjait én már meg sem keresem.
Egy része megmaradt, hogy vért pumpáljon
Kiaszott testembe, mit csak Neked ajánlok.

Nem tökéletes, s cseppet sem szép,
De másom már nincs, mit neked adhatnék.
Életem megkaptad csupán három percben,
Ennyi elég volt, hogy magadnak megnyerj.

Majd eldobtál, mert ezt akartam.
S most szenvedek, mert Nélküled maradtam.
Nincs már senkim, kiért lehetnék,
Visszajössz-e, nem tudhatom, ez csupán csak remény.

Neked leszek ezután, ha kell, örökké várok rád.
Van időm, hiszen enyém a végtelen várakozás.
Várok és várok, s ha kell, hát belehalok,
S majd a túlvilágon rád, hidd el, továbbvárok...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


B.Bogi2016. augusztus 19. 11:07

eszméletlen

ShadowtearS2015. július 6. 11:21

megerintettek soraid, szivvel gratulalok! tamas.

joco572015. július 6. 10:12

''Várok és várok, s ha kell, hát belehalok,''
Vannak ilyen pillanatok, fájdalmasak,de.......
Gratulálok! Szívvel!
József

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom