Szerző
Végh Attila dr.

Végh Attila dr.

Életkor: 55 év
Népszerűség: 612 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1384 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. június 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (127)

Végh Attila dr.

Otthonban

Meredten néz a semmibe,
meghalt szerelme járt ma itt.
S egy asszony az asztalnál
tésztából rakja élte fodrait.

Már a tegnap sem létezik,
az idő nem más, mint lassú halál.
Bizonytalan percnyi létezések
koptatják az elmét magát.

Az Otthon melege már másé,
rég nincsenek meghitt esték.
A társalgó csak nevében az,
itt a kérdést is elfelednék.

Kiúttalan a falak között.
Hálóingből lecsorgó foltok,
kimoshatod, de nem gyógyulnak
a félbehagyott emberi sorsok...

Meredten néz a semmibe,
gondolatban újra kislány
- szerelme éppen virágot hozott -,
csak jártányi ereje sincs már.

2015. június 20.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


dr.vegha(szerző)2016. augusztus 31. 13:32

@Marych: Jobb oldalon van a ''Megosztás'', a link már ott van, csak arra kell kattintanod, ahol meg akarod osztani.
Attila

Marych2016. augusztus 31. 13:16

Szeretném megosztani a verseidet, de nem tudom hogyan.

dr.vegha(szerző)2016. augusztus 31. 13:04

@Marych: Valóban, ettől szép a költészet.
Attila

Marych2016. augusztus 31. 12:54

Csodálatos szép...., hogy mennyire ugyan arról írunk, csak másképpen.

dr.vegha(szerző)2016. július 6. 21:58

@Divima: Köszönöm, hogy elolvastad, ez a vers nagyon életszagú, de csak közvetve ''éltem át''. Csak leírtam, amit hallottam.
Attila

Divima2016. július 6. 21:14

Jajjjj..újra...

a '' még nem '' külön :)

Divima2016. július 6. 21:14

még nemkülön jav.

Divima2016. július 6. 21:13

Attila!


S egy asszony az asztalnál
tésztából rakja élte fodrait.

Ez gyönyörű!


Az Otthon melege már másé,
rég nincsenek meghitt esték.

Ez borzasztóan életszerű.....elkerülném mégis....:(
Kiúttalan a falak között.
Hálóingből lecsorgó foltok,
kimoshatod, de nem gyógyulnak
a félbehagyott emberi sorsok...

Ezt megnem is tudom hogy találtad ki.....

Szívet ér.
Szeretettel: Edit

dr.vegha(szerző)2016. január 30. 09:17

@Andrasirkafirka: Kedves András! Nekem is ez az egyik kedvencem, persze nem a téma miatt. Egy kedves ismerősöm ''elbeszélése'' alapján írtam meg a verset, úgyhogy a képek tényleg valódiak!
Üdvözöl, Attila

Andrasirkafirka2016. január 30. 05:44

Kedves Attila! Nagyon megrázó ez versed, és egyben talán a legjobb azok közül, amiket eddig olvastam Tőled, bár ez csak az én véleményem! Hihetetlen élesek, valóságosak a képek! Egyszóval, kitűnő alkotás!

dr.vegha(szerző)2015. december 26. 09:44

@lukacsleopold: Hogy találtál e nyári....? :-)
Örülök, hogy ''megfogott'' a vers és annak hangulata.. Kidolgozottság? Nem hinném, hogy belőlem valaha is figyelemreméltó költő válhat...tudom - már Te is írtad egyszer -, két év alatt önmagamhoz képest fejlődtem, de fogalmam sincs, hogy ez meddig tart. Köszönöm véleményed!
Attila

lukacsleopold2015. december 26. 09:14

Ne kérdezd, hogy találtam e nyári versedre karácsonykor... Mindenesetre megfogott. Hangultfestésből jeles. Ha a kidolgozottságon is tudsz javítani egy keveset, egész figyelemreméltó költő válhat Belőled!

dr.vegha(szerző)2015. szeptember 18. 21:25

@erzocsend: Kedves Tibor! És a jó öreg ''Fekete Pákót'' még ki is hagytad, akit már nemigen lehet alulmúlni..Bocsi, azt hittem, hogy már végigértél a verseken, azért ajánlottam még ezt a verset. A filmet nem láttam, de hála a technikának meg fogom nézni. Rendben, elolvasom a verset, amit ajánlottál, de mintha rémlene valami hasonló, bár azt nem tegnap olvastam.
Üdvözöl, Attila

erzocsend2015. szeptember 18. 15:27

Még a versedhez annyit-majdnem elfelejtettem- hogy ebben a témában van egy csodálatos film is: Marco Ferreri: Mosolyotthon címmel. A TV is leadta. Nagyon megrázó film volt és nagyon szép. Üdv: Tibor

erzocsend2015. szeptember 18. 15:19

Kedves Attila. Először is köszi a tegnapi hozzászólást, az tetszett, hogy ez a vers nem lesz a valóvilág betétdala. Ez így van, de az meg holt biztos, hogy a három jómadár nem fogja együtt énekelni...Bár ha én lennék a hatalom, büntetésből azt kéne csinálniuk. --Az utolsó perc c. vershez még annyit, hogy igazad van, a közönség szeretete is elég megmérettetés, egyébként is hallottam már hogy a szerkesztőségekben is van némi irigység, ha valaki új verssel akar betörni.--Köszi ennek a versnek az ajánlatát, ezt nem néztem el, csak még nem tartottam itt, de most előrehozzuk: Nem véletlen hogy a kedvenced, s a közönség tetszését is elnyerte. Én is maradéktalanul egyetértek. Szomorú és szép vers az elhagyatottságról, s a világ kegyetlen rendjéről, finoman megírva. (üdvözlettel: Tibor (egy verset had ajánljak Neked, kíváncsi lennék hogy az ilyen be e jön? kissé polgárpukkasztó, de nekem tetszett. Tegnap jelent meg utánam kissé.-Ifjú László: Óda a WC-hez)

dr.vegha(szerző)2015. szeptember 17. 20:18

@Chikes: Köszönöm Kedves Hajni, egyik kedvenc versem, örülök, hogy olvastad!
Attila

Chikes2015. szeptember 17. 18:10

Kedves Attila!
Ismét egy csodálatos versed olvashattam.
Köszönöm az élményt.

Nagy szívet hagyva, szeretettel:
Hajni

dr.vegha(szerző)2015. szeptember 11. 22:46

@tikkencs: Köszönöm, hogy jöttél és olvastál, kedves Péter!
Az egyik kedvenc versem, bár a téma nem éppen felemelő.
Üdv:
Attila

tikkencs2015. szeptember 11. 22:32

Nehéz írni a soraid után. Őszinte elismerésem: Péter

dr.vegha(szerző)2015. július 27. 21:04

@ildi49: Kedves Ildi!
Én sem tudok szabadulni ettől a verstől, pedig nem is személyes tapasztalás, de mégis valós...köszönöm, hogy átérezted és érezted benne a lelkem... Attila

ildi492015. július 27. 20:57

Kedves Attila kicsit megrazott ez a versed..de nagyon tetszett..csak folynak a sorok ahogy a valóságot szavakba öntöd lelked tisztaságát nekem adod.....

dr.vegha(szerző)2015. július 27. 20:56

@Csendhangjai: Köszönöm, hogy visszajöttél..
Attila

Csendhangjai2015. július 27. 20:49

Bocsánat, tegnap elfelejtettem lerakni a szívet!
Igen, sok párhuzam van versünkben, és ezt , sajnos az élet produkálja.

Nagyon, de nagyon sok verset olvasok, és néha azt gondolom, hogy már találkoztam a sorokkal valahol... Aztán rájövök, hogy csak az élet állandó körforgása játszik velem.

Üdvözlettel: Klára

dr.vegha(szerző)2015. július 26. 14:16

@Csendhangjai: Kedves Klára!
Sok párhuzam van a verseink között...köszönöm, hogy elolvastad!
Attila

Csendhangjai2015. július 26. 14:12

Kíváncsi voltam erre a versedre,és most, hogy itt vagyok, könnyeim kicsordultak.
Szívvel gratulálok!
Klára

dr.vegha(szerző)2015. július 25. 17:58

@krisztitakacs: Köszönöm Kriszta a kedvességedet! Attila

krisztitakacs2015. július 25. 17:13

Mindig megcsodálom a stílusod, és a költői termékenységed, na és nem utolsó sorban a tehetségedet...szívvel gratulálok neked

dr.vegha(szerző)2015. július 18. 22:34

@Donkanyar: Köszönöm szépen Attila!

Donkanyar2015. július 18. 20:51

Tetszett a versed ! Szívből gratulálok !

Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 16. 18:59

@Szelcsend: Kedves Eszter!
Hivatásodból kifolyólag Te nagyon jól tudod, hogy miről is írtam, éppen ezért rengeteg mindenről tudnék én is írni, szinte soronként..Köszönöm véleményedet és elismerő soraidat, örülök, hogy megérintett a vers..
Attila

Szelcsend2015. július 16. 18:40

Kedves Attila! Szívszorító, igaz érzelmek az öregedésről, a betegségről...nagyon megható....úgy hiszem, arra ildomos törekednünk, hogy majd akkor amikor visszaemlékeznünk kell majd, sok szép emlékezés jusson eszünkbe, s hogy érdemes volt! gratulálok!!!! Bocsána, ha hosszasan taglaltam most gondolataimat, de nagyon megérintett alkotásod!!!! nagy szívet hagyva- Eszter

dr.vegha(szerző)2015. július 15. 07:58

@kistenkes: Köszönöm szépen, Frici!
Attila

kistenkes2015. július 15. 05:38

Megható, nagyszerű ♥ Frici

dr.vegha(szerző)2015. július 14. 13:48

@Adry: Köszönöm Adry, örültem jöttödnek és véleményednek!
Attila

Adry2015. július 14. 13:43

Kedves Attila!Szomorú de egyben gyönyörűséges versedhez gratulálok!Adry:)

dr.vegha(szerző)2015. július 12. 18:08

@nyilas: Kedves Glória! Valóban szomorú sorsok, nem az, amit a reklámokban látni...
Köszönöm véleményed!
Attila

Törölt tag2015. július 12. 17:45

Törölt hozzászólás.

dr.vegha(szerző)2015. július 8. 17:27

@G.Gabi: Köszönöm Gabi, valóban ez a vers nagyon is valóságos!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 8. 17:26

@maki63: Köszönöm János! Attila

G.Gabi2015. július 8. 15:53

Fájón szép vers, a lélekbe gázol. Sajnos valós képet fest. Nagy-nagy szívet hagytam. Gabi

maki632015. július 8. 09:08

Megható,szép vers !

dr.vegha(szerző)2015. július 7. 09:55

@cris1: Örülök, hogy tetszett, Krisztina, köszönöm!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 7. 09:54

@deakeva: Köszönöm szépen elismerő véleményedet, kedves Éva!
Attila

cris12015. július 7. 07:32

Csodálatos vers , szívvel gratulálok hozzá !
Krisztina

deakeva2015. július 7. 05:00

Kedves Attila! Még egy szívvel toldom a vezetést. Annyira szép, tökletes rímelés, és a befejezés megható. Szeretettel olvastalak. Éva

dr.vegha(szerző)2015. július 6. 17:00

@Doli-Erzsi: Én köszönöm Neked Kedves Erzsi, hogy olvastál!
Attila

Doli-Erzsi2015. július 6. 13:39

Köszönöm, hogy olvashattam a szomorúan szép versedet!
Szívet hagytam érte!
Erzsi

dr.vegha(szerző)2015. július 6. 13:18

@Mondika: Köszönöm szépen, hogy olvastad, örülök, hogy tetszett a vers.
Attila

Mondika2015. július 6. 12:02

Megható, szép vers!

dr.vegha(szerző)2015. július 6. 10:47

@lakovics: Köszönöm Erzsi :)
Attila

lakovics2015. július 6. 10:29

Hagytam itt egy szívecskét.
Erzsi

dr.vegha(szerző)2015. július 5. 21:17

@giziszalay: Köszönöm szépen véleményedet kedves Gizi!
Attila

giziszalay2015. július 5. 21:05

Felemelően szép,érzékeny vers, mély nyomot hagy az olvasóban.
Szeretettel:Gizi

dr.vegha(szerző)2015. július 5. 16:24

@amatorpike: Kedves Hedvig! Igen, van olyan stádium, amikor már nem tudja, hanem begubózik a maga álomvilágába, és a valóságból már szinte semmit és senkit nem érzékel..A hozzátartozóknak ilyenkor már valóban rosszabb.
Köszönöm véleményedet!
Attila

amatorpike2015. július 5. 15:43

Gyönyörűen megírt szomorú vers. Én azt gondolom, nincs annál méltatlanabb, mint amikor valaki már nem ura testének vagy akár elméjének. De ha a beteg nincs tudatában állapotával, talán nem szenved annyira, mint a hozzátartozók, hiszen nem igazán tudja, milyen helyzetben van.
Nagyon tetszik. Gratulálok Hedvig

dr.vegha(szerző)2015. július 4. 22:04

@BakosErika: Köszönöm, hogy olvastál kedves Erika, és hogy tetszett a versem.
Attila

BakosErika2015. július 4. 15:48

Nagy szeretettel olvastam remek soraid, Attila.
Erős vers, megrázott.

dr.vegha(szerző)2015. július 4. 13:45

@Gyongy44: Kedves Gyöngyi!
Örülök elismerő soraidnak..remélem én is, hogy nem kell megtapasztalnunk...
Attila

Gyongy442015. július 4. 12:54

Iszonyatosan jó vers, Attila! Remélem, nem kell személyesen megtapasztalni egyikünknek sem ezt a sorsot. A vershez gratulálok. Szeretettel Gyöngyi

dr.vegha(szerző)2015. július 4. 11:48

@matyus10: Köszönöm véleményedet Laci! Valóban.. ilyen ''véget'' nem szeretne senki, borzalmas lehet megélni. Különösen a hozzátartozóknak, akiket már lehet, meg sem ismer.
Üdvözöl, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 4. 11:46

@BodiAlpar: Köszönöm Alpár :)))
Üdv, Attila

matyus102015. július 4. 05:52

Kedves Attila!
Nem is tudom... Nem egyszerű...az élet sosem könnyű. Egyet tudok... Ha én már nem tudok magamról, élni sem szeretnék. Haldokló testben a vergődő tudat szindróma a legnagyobb félelmem... Erős, szomorú soraidhoz, szívvel gratulálok! Ismét felejthetetlent alkottál! :)

BodiAlpar2015. július 4. 04:35


Szívből gratulálok!
Üdvözlettel, Alpár! ^_^

dr.vegha(szerző)2015. július 3. 22:32

@Thymian: Kedves Thymian! Öregedni még csak hagyján, mert tudod, amíg a szív fiatal... de amikor szellemileg épül le valaki, az már nehezebb dió...
Köszi, hogy olvastál és a véleményedet is!
Attila

Thymian2015. július 3. 20:56

Kedves Attila, nagyon megfogott amit és ahogy írtál - talán azért is, mert ahogy öregszem, egyre nehezebb magával az öregedéssel szembenéznem...Gratulálok versedhez!

dr.vegha(szerző)2015. július 3. 20:05

@1970: Otthontalanul és ráadásul demenciában szenvedve.. kevés rosszabbat lehet elképzelni...Köszönöm, hogy olvastál, és örülök, hogy átérezted a verset!
Attila

19702015. július 3. 19:19

Fiatalon eszünkbe sem jut, később pedig nem szívesen gondolunk az öregségre. Mégis eljön egyszer. És így még szomorúbb. Otthontalanul egy otthonban.
Tetszik, ahogy megírtad!

dr.vegha(szerző)2015. július 3. 08:20

@Mirana: Kedves Margó!
Köszönöm szépen véleményedet!
Attila

Mirana2015. július 3. 02:04

Igazán kedvesen ábrázoltad a betegség ilyen válfaját.
Mélyre invitáló sorok.
Gratulálok:Margó

dr.vegha(szerző)2015. július 2. 23:22

@Nichi-ya: Köszönöm, hogy jöttél Niki, és a véleményedet is.
Attila

Nichi-ya2015. július 2. 23:05

Nagyon mély, sokatmondó alkotás... Szívvel olvastam.

dr.vegha(szerző)2015. július 2. 12:59

@church73: Köszönöm szépen elismerő szavaid!
Barátsággal, Attila

church732015. július 2. 10:47

Kemény sorsképek.. Nagyon mély, pazar alkotás! Gratulálok: Zoli/Church

dr.vegha(szerző)2015. július 2. 09:08

@asztalos-sly: Persze Tomi, elismerésnek is vettem a véleményed, csak arra utaltam, hogy sok költő, sok stílus, de attól még tetszhet a másé, mint ahogy Neked is tetszett az én versem :)
Barátsággal, Attila

asztalos-sly2015. július 2. 08:47

Az elismerés így is,úgy is megvolt,úgy gondolom! :)
A facebookon sok szerző van jelen,
sajnálatos módon nagyzolás,felsőbb rendűségi érzés,
s hagy ne soroljam.Persze válaszod sejtem,nem vagy ott.
a face-en.Persze negatív észrevételem nem mindenkire értem,
és tiszteletem a kivételnek.Természetesen most is újra olvastam,versed!
Köszönjük. :)))

dr.vegha(szerző)2015. július 2. 08:08

@fernst69: Köszönöm szépen F., valóban, ez állandósult állapot, élethelyzet. Köszönöm a 100-at :))))
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 2. 08:07

@M.Laurens: Kedves Miklós! Nem tudom, hogy szerencse-e, annyiban igen, hogy ezt is látni kell...ezek az otthonok nem olyanok, mint amiket a tévé reklámoz..
Köszönöm véleményedet!
Attila

fernst692015. július 2. 04:40

100 szívnek is egy a vége....

fernst692015. július 2. 04:39

Az életből merített valós történet,mely szinte naponta ismétlődik,nem mindennapian megírva! Szívvel gratulálok! F.

M.Laurens2015. július 1. 23:51

''Az Otthon melege már másé,
rég nincsenek meghitt esték.
A társalgó csak nevében az,
itt a kérdést is elfelednék.''
-
Volt szerencsém párszor látni a valóságban is, és még ma is marokkal fogja meg szívem amit tapasztaltam.Csak oda ne...
Őszinte elismerésem soraidért!
/ Miklós /

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 21:44

@SEniko: Örülök Enikő, hogy tetszett a versem, és hogy így gondolod.
Attila

SEniko2015. július 1. 21:42

Mélyenszántó, sokatmondó.., épp ezért tetszik!

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 21:41

@hermannmarika: Köszönöm szépen, hogy megosztottad velem az érzéseidet kedves Marika!
Attila

hermannmarika2015. július 1. 21:30

Könnyeket csalogató, szívet szorító, megható verset írtál kedves Attila. Szívvel, szeretettel gratulálok neked.
Hermann Marika

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 20:24

@ariamta: Kedves Marika! Nagyon aranyos Vagy, örülök azoknak a könnyeknek, mert akkor ''átment'' a vers.
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 20:23

@t.buga: Köszönöm szépen Gábor!
Barátsággal, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 20:22

@erzsebet10: Kedves Erzsébet, nagyon kedves Vagy, és tulajdonképpen örülök a könnyeidnek...Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 20:22

@karkoadam: Ugyan, kedves Ádám barátom, mindegy, hogy mikor jössz :)
''A téma az utcán hevert'' én felvettem, megragadtam, átéltem, megírtam!
Attila

ariamta2015. július 1. 20:15

Gondoltam, várok egy kicsit, hogy a 100. lehessek, de nem tehetem. Annyira megható, annyira szép a versed, hogy könnyet csalt szemember. Szívet hagyok (96) szeretettel: Marika

t.buga2015. július 1. 19:59

Jaj! Nagyon szomorú kép, de a vers nagyszerű. Szívet hagyva gratulálok alkotásodhoz!

erzsebet102015. július 1. 19:51

Gyönyörű és szívbemarkoló. Többször elolvastam és mindig könnyet csalt a szemembe. Szívem hagyom: Erzsébet

Törölt tag2015. július 1. 19:48

Törölt hozzászólás.

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:30

@Evanna: Köszönöm Evanna, örülök, hogy hatással volt Rád ez a vers.
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:30

@eferesz: Köszönöm, hogy így gondolod.. ha eggyel több szeretetet kap valaki versem által, akkor már megérte megírni!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:29

@babumargareta01: Kedves Babu! Nem voltam szomorú, de aztán a téma és az elkészült vers engem is szomorúvá tett! Köszönöm véleményedet!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:27

@adamne: Örülök kedves Manyi, hogy így gondolod, nagyon köszönöm!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:27

@asztalos-sly: Kedves Tomi! Örülök őszinte véleményednek, persze, általában mindenkinek egyedi stílusa van, örülök, hogy az enyémet befogadtad! Barátsággal, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:25

@Faramir: Kedves Barátom! Valóban nem tudhatjuk sorsunkat, de mindenki szeretne emberhez méltón megöregedni. Bízzunk abban, hogy legtöbbünknek sikerül. Majd írok is :) Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:23

@Fonys: Ezt én hatalmas dicséretnek vettem Tőled, köszönöm Sanyi!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:22

@filo-csibi: Kedves Ilike! Azt akartam érzékeltetni, hogy ilyenkor már nem létezik szinte a jelen, csak a múlt emlékképei, melyeket jelenként élnek meg az ilyen betegek. Örülök véleményednek!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:20

@Andicsek: Köszönöm Andi, hogy így gondolod!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:20

@Zsuzsa-Amriswil: Köszönöm Zsuzsi, én is üdvözöllek :)
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:19

@kicsikincsem: Köszönöm kedves Icus!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:19

@Tracus: Köszönöm!!!

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:18

@mystynekatika: Köszönöm Kata, megtisztelő és jóleső érzés!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:18

@Ahita: Kedves Éva! Örülök megtisztelő véleményednek, s hogy hatással voltak Rád soraim!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:16

@Angyalfoldisrac: Köszönöm József, igen... sajnos van ilyen...Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:16

@gypodor: Köszönöm Gyuri, valóban, aki átélt már hasonlót, másképpen olvassa. Köszönöm véleményed!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:15

@bereczkif: Kedves Ferenc! Sajnos sok kártya van abban a pakliban..nem tudni, ki mit húz...Üdvözöl, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:13

@jocker: Kedves Feri! Reménykedjünk benne, hogy 20 év múlva még én is vissza tudom olvasni a verseimet, és Te is az újabbakat :)
Köszönöm véleményed, osztályzatodat!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:12

@fiddler: Köszönöm Laci, örülök, hogy így gondolod.
És még egy ''Boldog Névnapot'' is kívánok, kicsit utólag :)
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 19:10

@Perzsi.: Kedves Erzsébet! Örülök, hogy bevallottad, mert ha megkönnyezted, akkor volt hatása a versnek, ami minden költő vágya, hogy közvetíteni tudja a gondolatait, ha vidám, vagy ha éppen szomorú.
Köszönöm! Attila

Evanna2015. július 1. 18:58

Kedves Attila, meghatott ez a szép versed.
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Evanna

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 18:47

@nefelejcs: Köszönöm Anikó, örülök, hogy hitelesnek tartod a verset, mert nem mind a képzelet szülötte. Üdvözöl, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 18:46

@jaKovacsRobert: Szia Robi! Köszönöm soraid, örülök, hogy tetszett a versem. Valóban..mindenki reménykedik, hogy nyugodt öregkora legyen, és ha menni kell, akkor álmában érje a halál, és ne fokozatos leépülés után.
Barátsággal, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 18:43

@voodoo: Kedves Voodoo! Egyik poet társunk (Sapa78) kérte a múltkor, hogy legközelebb valami ''drámait'', hozzak, tudod, a kívánság, az kívánság. Nem akartam én elrontani ezt a fülledt nyári hangulatot, bár elég bágyasztó ez most így hirtelen. És igazad van, ha megérintett a vers, akkor az már eleve nem lehet annyira rossz. Barátsággal, Attila

eferesz2015. július 1. 17:44

Kedves Attila!
Minden élethelyzet azért van, hogy tanuljunk belőle, és elérjük a teljes szeretet ezáltal, azaz minden élethelyzet a javunkat szolgálja, ugyanúgy, mint a versed. Köszönet érte.
Üdvözletem!

babumargareta012015. július 1. 17:11

Kedves Attila,,szomorú versed,,nagyon meghatótt,,,az elmúlás
bús szürkesége szivbe markoló,,,,szomorú kedvedben irhattad,,,
szivet hagyva gratulálok szeretettel,,,,Babu

adamne2015. július 1. 16:26

Fájdalmas, szívbemarkoló vers, nagyon jól megírva.
Gratulálok kedves Attila, nagy verset írtál!!!!!!!
Szívvel gratulálok: Manyi

asztalos-sly2015. július 1. 15:38

Visszatértem mint egykorom az a bizonyos Jedi 1983-ban!!
Versed nagyon tetszik,bár szomorú de a betegség s az elmulás szép verse!
Még akkor is jó ha ez a fajta írás nem a stilusom.
Tehát Bravó kedves barátom:Tomi.
:)

Faramir2015. július 1. 15:04

Kedves barátom! Nagyon keményen, mélyen odacsap ez a vers, talán a legfájóbb pontra...hiszen mindannyian elmúlunk egyszer, csak a hogyan a kérdés, hogy az mennyire lesz majd emberhez méltó...
Nagyszerű versedhez szívvel, szeretettel gratulálok!
Üdv: Feri

Fonys2015. július 1. 14:50

húú basszus , de nagy Vers ez.

gratulálok: Sanyi

filo-csibi2015. július 1. 14:17

Kedves Attila! Ez az ''otthon'' már nem az igazi. Az élet alkonya szomorú, de az emlékképek még a szebb napokat idézik: kislány volt, amikor a szerelme virágot hozott. Illúziónak is szép, akár maga a vers. Szívvel és szeretettel gratulálok. Ilike

Andicsek2015. július 1. 13:45

Igen,szívbemarkoló..,
Őszinte szeretettel és szívvel: andi

Zsuzsa-Amriswil2015. július 1. 13:36

Szeretettel olvastam versedet, kedves Attila.

Gratulálok, üdvözlettel: Fazekas Zsuzsa

kicsikincsem2015. július 1. 13:35

Csodálatos vers!
Nagy szívvel.
Icus

Tracus2015. július 1. 13:04

Gratulálok !

mystynekatika2015. július 1. 12:46

Fejet hajtok..
Művészi élményt adtál!
Kata

Ahita2015. július 1. 12:40

Egyszerűen mélyen belevág az ember szívébe. nem jó, nem jó erre gondolni, ezzel szembesülni. Nagyon láttató, nagyon érzékeny hangulatú a versed.

''Meredten néz a semmibe,
gondolatban újra kislány
- szerelme éppen virágot hozott -,
csak jártányi ereje sincs már.''

A kezdet, és a vég.
Gratulálok kedves Attila, műélvezettel, és érzéssel olvastalak.
Szeretettel, Éva

Angyalfoldisrac2015. július 1. 12:31

Nagyon szép, de szomorú és persze ilyen.
Szívvel József

gypodor2015. július 1. 12:17

Nagyon mély, és jó vers! Aki jár otthonokba, idősek, elhagyatottak közé, az mind érez hasonlót.
Szépen megírtad. Szívvel olvastalak.
Gyuri

bereczkif2015. július 1. 11:58

Kedves Attila! Valahol én is elgondolkodtam. Ez is benne lehet a pakliban. Szívvel Gratulálok:Ferenc.

jocker2015. július 1. 11:40

Bravó! 5*
Jó, ha mondom!
Egyszerűen nagyszerű, amilyen realistán ábrázoltad a sorsot... Pedig Te még messze vagy tőle. Majd 20 év múlva, ha eme remekedet olvasod...
Én nagyon magamra vettem... hmm.
Őszinte elismeréssel: vivát! jocker/Kíber/Feri

fiddler2015. július 1. 11:26

Ami elmúlt, hihetetlen mély barázdákat hagyhat a lelkeken, és az arcokon. Szomorú, de nagyon valóságos képet festettél Attila! Gratulálok!
Laci

Perzsi.2015. július 1. 11:25

Attila nem szégyenlem bevallani, hogy könnyeztem. A vers végét már alig láttam. Tudom, hogy lehetetlen dolog, de olyan jó lenne, ha senkinek nem kellene otthonban élnie. Idős otthonban. Remekül érzékeltetted verseddel az ottani hangulatot, és a fejben járható gondolatokat is. Szívvel gratulálok neked.
Erzsébet

nefelejcs2015. július 1. 11:02

Könnyfakasztó verset írtál, kedves Attila.
Borzasztó, akire ez a sors vár!
Fájdalmasan hiteles a versed.
Szeretettel: Anikó

jaKovacsRobert2015. július 1. 10:39

Szia Attila, nagyon nagyon szép verset írtál. Szívvel gratulálok hozzá. Minden ember kívánsága az,hogy megelégedett és tiszteletes vénségre szeretne jutni és minden időkornak megvannak a maga örömei.
udv. Robi

voodoo2015. július 1. 10:25

kimaradt 1 a...mert persze, hogy szav...a..id :))

voodoo2015. július 1. 10:24

Na kedves Barátom, te aztán fel tudod dobni a verőfényes nyári hangulatot! Ennél keserűbb (és elkeserítőbb) sorokat keveset olvastam még, de talán éppen ettől annyira szívbe markoló. És ami ennyire megérint, az csak jó lehet. A ritmikáról, a felhasznált szavid árnyalatairól már nem is szólok, ezekre mindig különös gondot fordítasz. Szívből és szívvel gratulálok: VooDoo

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 09:53

@oroszlan17: Köszönöm szépen kedves Ica!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 09:53

@garda: Köszönöm Adrienn!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 09:52

@Robi218: Köszönöm Robi, örülök, hogy át tudtad érezni a verset!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 09:52

@Gmeindlmargitka: Kedves Margó! Nagyon köszönöm amiket leírtál, egyetértek vele. Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 09:50

@Meroni: Köszönöm szépen kedves Roni! Vannak olyan helyzetek, amikor muszáj az otthont igénybe venni, mert az állandó 24 órás figyelem nem kis összegbe kerül, és csak keveseknek adatik meg.
Attila

Törölt tag2015. július 1. 09:49

Törölt hozzászólás.

oroszlan172015. július 1. 09:49

Megható, szép költeményedet őszinte szívvel olvastam: Ica

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 09:48

@Szentes: Köszönöm szépen Zsófia!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 09:47

@Sida: Szomorú emlék, köszönöm, hogy megosztottad velem, velünk...Attila

Törölt tag2015. július 1. 09:46

Törölt hozzászólás.

Robi2182015. július 1. 09:41

Rengeteg gondolatot ébresztő, remek vers. Számomra nagyon képies is volt. Köszönöm, hogy olvashattam!

Gmeindlmargitka2015. július 1. 09:33

Kedves Attila!
Sokszor elolvastam versed,nem mintha nem értettem volna,csak annyi fájdalmat takar,hogy nem tudtam volna úgy reagálni ahogy most teszem.
Sajnos megtapasztaltam azt,mikor Az otthon melege meg lett volna,ha néha benéznek abba a kis szobába,főleg aki ott született,de jobb volt a nappaliban nevetve ,finom ital mellett elbolondozni.Barátok,barátnők közt múlatni az időt.
''Kiúttalan falak között.'' ...............ott leng az elmúlás .

A szívet itt hagyom,bár többet is érdemelnél. Margó

Meroni2015. július 1. 09:15

Jaj. ...életkép. Szomorú valóság. Szívfájdító a versed és egyben elgondolkodtató! Nagyon szerencsés az a kevés ember, aki szerettei körében töltheti el idős napjait, és nem magányosan egy otthonban! (bezárva)
Tisztelettel és szívvel gratulálok a versedhez!
Roni

Szentes2015. július 1. 08:55

,,kimoshatod, de nem gyógyulnak
a félbehagyott emberi sorsok...,,
Gyonyoru!!!

Sida2015. július 1. 08:51

''kimoshatod, de nem gyógyulnak
a félbehagyott emberi sorsok...''

Családi körben is halál a halál...
Édesanyám utolsó napjának álma jutott eszembe versedről.
- Bejött az ajtón és megcsókolt.-mesélte.



Klári

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:35

@szilvi77: Kedves Szilvi! Engem meg a véleményedtől rázott ki a hideg. Nem is gondolnád, mennyire jólesett ! Tudom, ez egy kicsit ellentmondás, de így van!
Attila

szilvi772015. július 1. 08:33

dr.vegha Attila....
''Kiúttalan a falak között.
Hálóingből lecsorgó foltok,
kimoshatod, de nem gyógyulnak
a félbehagyott emberi sorsok...''
A hideg kirázott, s most sírok.....
Ilyet írni....rettenetes és egyszerre jó.
Szilvi

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:31

@Lola22: Köszönöm szépen kedves Lola/Kriszti :) Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:30

@Golo: Kedves Mila! Természetesen szólhat több mindenki felé a vers, hiszen az öregedés is hasonló gondolatokat ébreszt, még ha az egészség relatíve meg is van. Nagyon köszönöm, hogy mindezt leírtad!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:28

@edesemil: Kedves Emil! Köszönöm megtisztelő véleményedet, mindig fontos számomra, hogy egy-egy versemről miként vélekedsz!
Tisztelettel, üdvözlettel, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:27

@ahegedusa: Köszönöm szépen Andi!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:26

@Aren: Köszönöm szépen Ágnes, örülök, hogy tetszett a vers, mégha megrázó is. Attila

Lola222015. július 1. 08:26

Kedves Attila!
Előttem már mindent leírtak:):)
Ezért csak egy szívet hagyok remek versednél:)Gratulálok:)Lola

Golo2015. július 1. 08:26

Drága Attila!

Megkönnyeztem versed! Igazi költői felvillantatása az élet elmúlásával járó fájdalmas lelki és testi létnek.
Magamat láttam versedben egész idő alatt, ami habár rövid, mégis egy életet elevenített meg bennem. versed üzenete szerintem mindenkire vonatkozik, aki elér egy bizonyos korig, de átérzi a fiatal is a versből áradó hangulatot.

Nagy szívvel, tisztelettel és szeretettel gratulálok versedhez (tehetségedhez): Mila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:25

@apple99: Ezzel mindent elmondtál, kedves Era! Köszönöm szépen!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:25

@szalokisanyi1: Kedves Sanyi! Nem kegyetlennek szántam a verset, bár Te is az élet kegyetlenségére gondoltál, és ez igaz is...Örülök megtisztelő véleményednek!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:24

@attgreen: Kedves Atti!
Igen, Te biztosan nap, mint nap átélsz hasonló sorsokat. Nekem is csak hirtelen jött az ihlet, előre nem terveztem. De a belső hangom leíratta velem.
Örülök vélményednek!
Barátsággal, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:21

@Dram: Kedves András! Valamikor talán olvassák majd ők is..az Otthon nem kórház, szociális intézmény. De a kórházak nem tudnák tömegével fogadni az ilyen betegeket, így azt az intézménynek kell megoldani.
Nehéz dolog ez, az otthonápolást megoldani még inkább lehetetlen, hiszen állandó felügyelet kell.
Köszönöm véleményedet!
Attila

edesemil2015. július 1. 08:21

Kedves Attila!
Kimeríthetetlen az emberi megaláztatások módja és előfordulásainak száma is igen magas. Nagyon szépen festetted meg a megöregedett , magukra maradt, testben és lélekben kiégett, elcsigázott emberek kiüresedett környezetét és lelkük nyomorúságát, amikor már a tudat is egyre többször elkalandozik, eltéved.
Gratuálok, baráti üdvözlettel:
Emil

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:18

@rojamsomat: Örülök, hogy így érzed, kedves Tamás, nagyon köszönöm véleményedet, az ilyen vélemények mindig adnak egy kis erőt, energiát az íráshoz. Nélkületek nem menne!
Barátsággal, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:16

@sapa78: Kedves Sapa! Elég ''drámai'' lett? Örülök, hogy tetszett a versem!
Barátsággal, Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:15

@editmoravetz: Kedves Edit! Köszönöm véleményedet, reménykedjünk és abban is, hogy egyszer a demencia is gyógyítható lesz.. Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:14

@remember: Kedves Zoli! A gyom is virágzik, a fájdalomnak is van virága! Köszönöm megtisztelő véleményedet!
Attila

ahegedusa2015. július 1. 08:13

Igazán remek alkotás.Szeretettel gratulálok.

Aren2015. július 1. 08:12

Atya Ég!!!
Igazán megrázó sorok !
Hatalmas szív , ezért a csodálatos alkotásért!!!
Ágnes

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:12

@detukla: Kedves Klaudia! Köszönöm elismerő véleményedet, azért biztos van, amiről nem tudnék írni :) Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:11

@bogyi: Köszönöm szépen kedves Éva!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:10

@LadyB: Kedves Bella! Igazad van, az életnek van - nem is kevés - árnyoldala is, amikor már minden szeretet és törődés kevés.
Attila

dr.vegha(szerző)2015. július 1. 08:09

@merleg66: Kedves Gábor! Valóban így van, jól látod...köszönöm szépen véleményedet!
Attila

apple992015. július 1. 07:22

Kedves Attila!
nagyon szép....
Nem is tudom mit írjak még, mint hozzászóló.. ..pedig lenne...: (
(kórházban dolgozok)
Gratulálok...a versedhez...
szivet is hagytam..
Era

szalokisanyi12015. július 1. 07:16

Kedves Attila! Az elmúlást nem tudjuk, nem akarjuk elfogadni. Reménykedünk az utolsó pillanatig, várjuk a csodát. Kegyetlennek tűnnek az egyszerű, hétköznapi reális gondolatok.

Remek vers. Gratulálok! Tisztelettel: Sanyi

attgreen2015. július 1. 07:16

Huhh...Ez igen!...vennem kellett egy szusszanásnyi levegőt...Belgyógyászati oszt.-on, ahol dolgozom, napi rendszerességgel szembesülök az otthonok lakóinak sorsaival, gondjaival...köszönöm, hogy hozzányúltál a témához...én nem mertem...túl sok bennem a keserűség...Attila, nagy, nagy tisztelettel hajtok fejet, mivel irigylésre méltó empátia, alázat és emberi érzés sugárzik versedből! :))) Versed akár egy dokumentumfilm! Remek!
Őszinte tisztelettel és baráti öleléssel, Atti

Dram2015. július 1. 07:04

Kedves Attila!
Megrázó, elgondolkodtató versedet tisztelettel, szívvel olvastam.
Betegség, otthontalanság, kilátástalanság, elhagyottság sugárzik soraidból, és ez mind igaz...- vajon mit tud nyújtani az Otthon, a Család ilyen esetekben. Tudja- e biztosítani az álandó felügyeletet, a megfelelő elhelyezést, az orvos közelségét... és még lehetne sorolni...
Figyelemkeltő vers, talán kik felügyelik az ilyen öregek, betegek elhelyezését azok is olvassk soraidat...
Üdvözlettel; András.

rojamsomat2015. július 1. 06:30

Kedves Attila, csak elő vergődtem valahogy.
Ez a versed is viszi a pálmát, de csalja a könnyeket is!
Hihetetlenül élethű!! Baráti üdvözlettel,,,Szívvel,Tamás

Törölt tag2015. július 1. 06:13

Törölt hozzászólás.

editmoravetz2015. július 1. 05:50

Kedves Attila!
Szívszorító sorok... no, ez az igazi otthontalanság...
Nem is írok hozzá többet, minden benne van versedben...
Szívem hagyom, hátha kicsit könnyebb lesz sorsuk!
Szeretettel: Edit

remember2015. július 1. 04:26

Ejha!
Na ez egy ilyen reggel úgy látom!
Emlékezés és valami ami elmúlt!
Ezt tudomásul venni a legnagyobb bölcsesség!
A virág viszont ebből hajtott ki, és az a miénk marad örökre!
Szívvel olvastalak, gratulálok Attila barátom.

detukla2015. július 1. 00:00

Hú, mindig mellbevágnak a verseid! Te mindenről tudsz írni, még az öregotthon vagy időskori magány, kilátástalanság szomorúságáról is! Tisztelettel ''lájkoltalak''! :)

bogyi2015. június 30. 23:48

Megható,szép versedet szívvel olvastam kedves Attila!

Törölt tag2015. június 30. 23:38

Törölt hozzászólás.

merleg662015. június 30. 23:34

Kedves Attila! Szinte láttatod a versed képeit! Valóban! Itt nem az otthonról, hanem a beteg lakó lelkéről van szó! Nagyon szép és megható versedhez nagy szívet hagyva gratulálok. Üdv: Gábor

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 23:31

@molnarne: Örülök kedves Ica, köszönöm!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 23:30

@Elise: Köszönöm szépen kedves Elise, örülök, hogy ismét olvastál!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 23:30

@Sanyipapa: Valóban Sanyi, a vers az idősotthon gyakori betegségéről, a demenciáról szól..Üdvözöl, Attila

molnarne2015. június 30. 23:29

Szép, megható versedhez szívem hagyom:ICA

Elise2015. június 30. 23:26

Nagyon megható, szép vers! Szívvel gratulálok!

Sanyipapa2015. június 30. 23:23

Nekem eddig egyszer volt egy otthonnal dolgom, az sajnos ilyen volt. Itt most nem a berendezésre gondolok, hiszen erről a vers sem szól, hanem a lakókra.
Szívvel gratulálok: Sanyi

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 23:20

@donmaci: Köszi Józsi, Jó éjt :)))
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 23:20

@m.agnes: Köszönöm Ágnes, valóban.. ilyen élet/helyzet/ is van..Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 23:19

@fufenka: Köszönöm Zsuzsi, igen, szaga is van...Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 23:19

@Bartolomeo.69: Köszönöm szépen Berci!
Attila

donmaci2015. június 30. 22:44

Megható szép versedhez szívvel gratulálok! Józsi :))))

m.agnes2015. június 30. 22:18

Sajnos ilyen is lehet az élet. A versed szép. Ágnes

fufenka2015. június 30. 22:16

Éreztem az Otthon szagát és egyben illatát is...
Szívből gratulálok versedhez: Zsuzsi

m.agnes2015. június 30. 22:13

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Bartolomeo.692015. június 30. 22:08

Szomorú életkép, mesterien megfestve! Gratulálok Attila! Berci

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 22:00

@Titta: Kedves Ágnes! Hát, akkor nagyon jól tudod sajnos, hogy miről is írtam... Köszönöm, hogy mindezt leírtad..Attila

Titta2015. június 30. 21:54

Kedves Attila gyönyörűen leírtad az idősotthonban,az,,,életet''''.ha valaki nem járt ott,,el sem tudja kézelni,én dolgozam ilyen helyen mint gondozó.szívfájdító,az ilyen véget én nem szeretném megérni,főleg amikor már a hozzátartozót sem ismerik meg! szomorú sors,szívvel gratulálok,üdv:Ágnes

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:47

@kuruczjudit: Reméljük Judit, elkerül minket, bár akkor meg jön más nyavalya.. ki tudhatja.. úgyhogy nem érdemes ezen rágódni, bármennyiszer is eszünkbe jut, a korunk múltával egyre többször. Köszönöm véleményedet! Attila

kuruczjudit2015. június 30. 21:40

Jaj Istenem,de reméntytelen is ez.Milyen szomorú!Remélem öreg koromban nem ilyen sors vár rám.A versed mégis nagyszerű,mint mindig.Szívet hagyok!

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:40

@Ibolya.52: Köszönöm szépen, hogy ismét olvastál, kedves Ibi!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:39

@Eleonora: Örülök, ha már mosolyogsz :))) tudod, a mosoly amúgy is gyógyít :) Attila

Ibolya.522015. június 30. 21:38

Megható versed előtt szívem rakom. Szívvel gratulálok. Ibi

Eleonora2015. június 30. 21:38

@dr.vegha: Köszönöm, köszönöm, Doktor úr, ha mondhatom, Barátom.
Tényleg nagyon féltem.
Már mosolyogva üdvözöllek.
Nóra

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:30

@sanpietro: Kedves Péter! Nem hallottad félre, egyszerűen másként értelmezted a verset. Hiszen nem derül ki direktben a versemből, hogy konkrétan miről is szól! Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:27

@Eleonora: Kedves Nóra! Nem fogalmaztál pontatlanul, dehogy.. de valahol le kellett írnom, hogy konkrétan miről szól a vers, és Te küldted az első részletesebb véleményt, azért írtam hozzád! Félni? Nem szabad félni...Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:24

@PiszarEva: Kedves Éva!
Akkor Te is megtapasztaltad személyesen - sajnos -, hogy miről is írtam.
Köszönöm véleményedet! Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:23

@varkonyi.zsuzsa: Köszönöm szépen Zsuzsa megtisztelő véleményedet! De komolyan...Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:22

@195705252012: Köszönöm szépen Irén, hogy olvastál és jöttél! Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:21

@garda: Örülök, hogy tetszett Adrienn, köszönöm szépen!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:21

@sababa: Köszönöm szépen Ágnes, örülök véleményednek! És köszönöm a jelzőket, megtisztelőek! Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:19

@noheb: Kedves Marika! Köszönöm szépen, és valahol örülök, hogy meg tudott érinteni a vers.
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:18

@Reva01: Köszönöm Éva, kedves Vagy...Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:18

@Lydy: Kedves Lydy! Tulajdonképpen örülök, ha megérintett a vers, hiszen ez az egyik ok, amiért az ember ír, és szükség van az ilyen visszacsatolásokra! Köszönöm!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:15

@kodrane: Kedves Erzsike! Szerintem be fogod fejezni, mert sokszor le kell írni, majd ha kicsit több erőd lesz. Köszönöm szépen, amit írtál!
Attila

Eleonora2015. június 30. 21:14

@dr.vegha: Én a családot, a beteg családjára gondoltam. Már talán megint pontatlanul fogalmaztam. Láttam, tapasztaltam ilyet. Biztos vagyok benne, hogy néha értik. Láttam, mikor megcsillant az értelem fénye, igaz gyorsan kihúnyt. Már, bárhogy van, borzasztó, nehéz. Nem tudtam,hogy pontosan mi a demencia, most utána néztem. Félek.

Nóra

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:14

@Matyi87: Örülök, hogy így gondolod kedves Mátyás, köszönöm!
Barátsággal, Attila

sanpietro2015. június 30. 21:13

@dr.vegha: Köszönöm szépen és elnézést a ''félrehallásért''! Péter

PiszarEva2015. június 30. 21:09

Könnybe lábadt szemmel olvasom soraid! Voltam gyakorlaton otthonban, nagyon nehezen viseltem a látványt. Annyira elesettek és szeretet éhesek bent az idősek. A tehetetlenség szörnyen rosszul esett, szívem szerint mindenkit magamhoz vennék olyankor, de nincs az embernek erre esélye sem. Megható versed előtt meghajlok és tisztelettel rakom mellé a szívem! Éva

varkonyi.zsuzsa2015. június 30. 21:07

Nagyszerűen tudsz írni.Megható fájdalmas soraid szívvel olvastam.Zsuzsa

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:07

@Martonpal: Kedves Atti! Igen.. talán még jobban át lehet érezni a verset, ha járt már valaki ilyen otthonban.
Igazat írtál!
Barátsággal, Attila

1957052520122015. június 30. 21:07

Megható gondolatok kedves Attila! Szívvel olvastam , Irén

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:05

@bakonyiili: Köszönöm Ili, ha fent van megkeresem, bár lehet, hogy olvastam is. Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:04

@KovacsGabi: Köszönöm Gabi, hogy átérezted, mert akkor a vers tudott ''picit'' közvetíteni! Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:03

@111111: Kedves Piroska! Valóban szomorú vers, de úgy gondoltam muszáj elhozni ide! Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:02

@dobosigyorgy: Kedves Gyuri! Néha már a szeretet is kevés, ha nem érzékelik, és az ilyen betegségben szenvedők külön világot alakítanak ki magukban. Üdvözöl, Attila

Törölt tag2015. június 30. 21:00

Törölt hozzászólás.

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:00

@rozsika53: Kedves Rózsika, nagyon kedves Vagy, köszönöm!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 21:00

@Szabad1986: Kedves Gina! Köszönöm véleményedet, az ember reménykedik, hogy nem jut efféle sorsra. Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:55

@sanpietro: Kedves Péter! Kicsit pontosítanálak, mert ugyan van olyan is, amiről Te írsz, de ez a vers a demenciáról szól, ahol hiába már minden családi szeretet... Üdvözöl, Attila

sababa2015. június 30. 20:54

Kedves Attila!
Annyira valósághoz hűen és a szomorúság méltóságával írtad le ezt a sajnos létező állapotot! Csak gratulálni tudok és csak egy szívvel! De az nagy! Ágnes

noheb2015. június 30. 20:54

.., nagyon elérzékenyültem!
Remek vers!!!
Gratulálok!!!
Mária

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:53

@Elveszett63: Kedves Anna! Azt nem írom, hogy örülök, de köszönöm :) Amúgy nekem is az volt, mert 4x4 :) Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:52

@anci-ani: Köszönöm szépen kedves Anci! Köszönöm az idézetet!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:51

@Rozella: Kedves Róza! Nem általánosságban írtam valóban, de nem is családi ''tragédia'', de mindenképpen megfogott engem is. Örülök véleményednek!
Attila

Reva012015. június 30. 20:51

Szomorú sorok Attila, de vigaszként egy szívet hagyok Nálad! Éva

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:49

@Sun68: Köszönöm Sün, örülök, hogy jöttél!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:49

@joco57: Köszönöm József, ez a sor szintén valós, amikor a demencia már idáig jut. Örülök, ha figyelsz!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:47

@pintyipontyi: Köszönöm szépen Ilon, megtisztelő a véleményed.
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:46

@B.Sanyi: Kedves Sanyi! Összeraktam néhány életkockát, és a vers utána már szinte adta magát. Sajnos valós kép, elég gyakori az időskori demencia, amiről a vers szól.
Üdvözöl, Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:44

@Eddi: Köszönöm szépen Eddi, örülök, hogy olvastál és hogy tetszett a vers!
Barátságggal, Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:43

@mama55: Köszönöm szépen kedves Marika!
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:43

@uzelmanjanos956: Kedves János Barátom, ne jussunk el idáig...Köszönöm véleményedet!
Attila

Törölt tag2015. június 30. 20:43

Törölt hozzászólás.

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:42

@amalina: Kedves Éva! Valóban van ilyen, sajnos elég gyakori..az életből merített vers, az biztos!
Attila

kodrane2015. június 30. 20:41

Kedves Attila, a versed szíven talált, mert most erről a sorsról kezdtem el írni, mert annyira az enyém. de mert már elment tőle a kedvem, azt hiszem be sem fejezem, nincs hozzá jártányi erőm! Hatalmas emberismereted van! A szokásos szív marad!

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:41

@Pista: Köszönöm szépen Öcskös, örülök, hogy korábban jöttél :)
Attila bratyó

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:40

@Eleonora: Kedves Nóra!
Neked írom le először, a vers a demenciáról a demens betegekről szól...nem a családban van, de nagyon aranyos Vagy, köszönöm véleményedet, kedvességedet!
Attila

Matyi872015. június 30. 20:38

kedves Attila!
Szivszoritó, kemény, és fájdalmas versedhez szivvel gratulálok! Amennyire fájdalmas sorok, annyira szép és megható. Nem mindennap olvas az ember ehhez hasonló verseket. De én jó, hogy olvashattam.

Üdvözlettel: Mátyás

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:37

@KomaromiIstvan: Kedves István, nagyon köszönöm, hogy így érzed, megtisztelő!
Barátsággal, Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:36

@asztalos-sly: Köszi Tomi, hogy mégis tudtál időt szakítani rám.
Attila

dr.vegha(szerző)2015. június 30. 20:35

@barka: Köszönöm az elsőt Ili :)
Attila

Martonpal2015. június 30. 20:31

Sajnos a magára maradt idős ember sorsa ,amikor szellemileg és fizikailag leépült,van létezik, ''csak jártányi ereje nincs már''.Talán már nincs mi,ami koptassa az'' elmét''.Utolsó szalmaszál az életében ,ami még életben tartja, a múlt szép és boldog emlékképei.A szociális,vagy idősek otthonának szerepét nem említem.Megfordultam egy pár fővárosi intézményben.
Nagyon szépen hoztad elő,írtad le ennek az idős otthonlakónak a lelki állapotát.Gratulálok! Szívvel olvastalak...attila

bakonyiili2015. június 30. 20:10

Kedves Attila!
Nagyon megható és fájdalmas sorok! Jól látod, érzed és láttatod az igazi otthont már el is feledő, talán magányosan idősotthonban élők sorsát.
Magam is írtam : Guzsalyas c. versemben régebben.
Szeretettel és szívvel olvastam, gratulálok empatikus soraidhoz: Ili

KovacsGabi2015. június 30. 20:09

Szívbemarkolóan szép vers! Olvasva átéltem picit a ''Bizonytalan percnyi létezések'' szomorúságát.
Szívvel: Gabi

1111112015. június 30. 20:03

Szépen megírt vers, elszomorodott a szívem a szomorú valóságképektől. Piroska

dobosigyorgy2015. június 30. 19:58

Elgondolkodtató versedhez szívvel gratulálok.Ki tudja,kire milyen sors vár.Átgondolva a rohanó és érzéketlen világ vajon hány ember életét teszi függővé az öregek otthona.Található-e ott szeretet,vagy tényleg csak a kopott szellemi képekben létezik?
Üdvözletem:-Gyuri

rozsika532015. június 30. 19:44

Kedves Attila..ez most fáj...csodás versed nagyon meg érintett..egy szív kevés hozzá....Szívvel szeretettel olvastalak Rózsika :(

Szabad19862015. június 30. 19:38

Ez most nagyon szíven talált!
Minden szaváról süt az elkerülhetetlen,
csak gratulálok nagy szívvel!
Gina

sanpietro2015. június 30. 19:37

Kedves Attila!
Szívszorító képet festettél az öregedésről és a rideg ''szeretet otthonról''! Sajnos egyre több az elmagányosodott ember( kortól függetlenül), akik saját kis ''világukba ''menekülve tengetik napjaikat. Nagyon ismerős képet idéztél fel a verseddel,aminél már csak az a rosszabb, ha akkor is így ''él'' valaki, ha közben vannak még hozzátartozói, akiknek már teher!((((
Nagy szívvel köszönöm meg ezt a versed! Péter

Törölt tag2015. június 30. 19:36

Törölt hozzászólás.

anci-ani2015. június 30. 19:35

''Meredten néz a semmibe,
gondolatban újra kislány
- szerelme éppen virágot hozott -,
csak jártányi ereje sincs már.''
Megható, szomorú képeidhez,
remek versedhez kedves Attila gratulálok szívvel, szeretettel: Anci

Rozella2015. június 30. 19:35

Attila! Kevés itt már a szó. Pontos, szomorú, és keserű ''látlelet'' a versed. Nem tudom kiről írtad, de abban szinte biztos vagyok, hogy nemcsak úgy általánosságban...Ezt csak az érzi át így, aki egészen közelről ''érintett''.
Itt hagyok egy szívet...talán ez is számít valamit. Róza

Sun682015. június 30. 19:25

Szomorú, szép vers, szeretettel olvastam.

joco572015. június 30. 19:23

''S egy asszony az asztalnál
tésztából rakja élte fodrait.''
Gyönyörű sorok! Szívbe markolók!
Újra csak nagy szív!
Persze figyelés.
Üdv.: József

pintyipontyi2015. június 30. 19:21

Versed nagyon meghatott. Ilon

B.Sanyi2015. június 30. 19:20

Kedves Attila!

Nagyon jó rálátással, empátiával írtál az otthonokról.
Szomorú versed, mint az ilyen emberi sorsok!

Szívvel gratulálok: B Sanyi

Eddi2015. június 30. 19:18

Kedves Attila! Fájdalmasan megható sorok, mégis egy nagyszerű vers! Szívvel gratulálok remek alkotásodhoz. Eddi.

mama552015. június 30. 19:13

Fájdalmas, szép versednél szívem hagyom kedves Attila. Marika

uzelmanjanos9562015. június 30. 19:08

Megható fájdalmas soraid olvasva, elgondolkoztam az öregedésen és az elmúláson. Poéta szívvel gratulálok:János

amalina2015. június 30. 19:07

Nagyon szép vers, bár sajnos szomorú. De hát ilyen. Ilyen is van. Empátiával megírt versedhez szívvel gratulálok:

éva

Pista2015. június 30. 19:02

Nagyon szép, szomorú és fájdalmas vers kedves Bátyám!
Nagy szívvel !!! Üdv: öcskös.

Eleonora2015. június 30. 19:01

Édes Istenem, az nem lehet, hogy senki sincs már. Hisz ez annyira kegyetlen. Hisz egykor ő is gyerek volt, szerették. Jaj ez nagyon, nagyon fájdalmas. És nincs senki más, csupán Ti, akik látjátok, és biztos vagyok benne, hogy amit csak lehet.............Szégyenlem magam, hogy nem tehetek érte többet.
A vers, földre küldött. Ezért én megköszönöm.
Nóra

KomaromiIstvan2015. június 30. 18:58

Mélységesen lenyűgöz, ahogy írsz, szinte mindegy miről!
Szívvel gratulálok!

asztalos-sly2015. június 30. 18:47

Kedves Attila a második szív!!!
S a versedről holnap.
Mivel egy percet sem maradhatok.
Tomi.
:)

barka2015. június 30. 18:45

Most már el is olvastam... :) Gratulálok szomorú, de nagyszerű versedhez! Ili

barka2015. június 30. 18:43

1. ♡ :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom