Szerző

Pálmai Gabriella

Életkor: 43 év
Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 432 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. április 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

Pálmai Gabriella

Magány

Sokszor emlegetett
ismeretlen ismerős.
Minden ember félelme,
hogy egy napon előtör.

De most mégis itt van,
elfoglalta helyed,
melyet a szívemben
ajándékul adtam Neked.

Beférkőzött lelkembe,
belőlem merít erőt.
Pedig nem hittem létében,
került engem ezelőtt.

Lelkem adta táplálék
segíti az éhezőt.
Hiába küzdök ellene,
Sosem űzhetem el őt.

Ahogy telnek a napok,
egyre nagyobbra nő.
Nincs fegyverem ellene,
szívem, mint a kő.

Holnap minden más lesz,
erőre kapok talán.
Elűzöm, mint rossz démont,
többé nem bánt a magány.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


P.Gaby(szerző)2015. április 20. 21:43

@Klau11: Köszönöm Klau! :)

Klau112015. április 20. 19:12

Erre a versre is csak azt tudom mondani,hogy gyönyörû

church732015. április 18. 12:18

Bizony van úgy.., húú, mennyire ismerős ez..! Én köszi!

P.Gaby(szerző)2015. április 17. 14:26

@church73: Igen Zoli, néha én is igénylem, hogy egy kicsit egyedül legyek, de van, hogy az ember úgy magányos, hogy nincs egyedül. Nem jó érzés... Köszönöm a kedves hozzászólást! :)
Gabi

church732015. április 15. 08:03

Érdekes dolog ez a magány.. Valamikor: nehéz, nyűg, fájdalmas.., és
van olyan is, amikor egy húzós nap után, szinte megölelné az ember..:)
Te a rosszabb oldaláról írtál, kedves Gaby, nagyon jól!
Szívvel olvastalak: Zoli

P.Gaby(szerző)2015. április 10. 19:00

@ariamta: Kedves Marika! Köszönöm, igyekszem, hogy így legyen. :)

P.Gaby(szerző)2015. április 10. 18:58

@Kicsikinga: Nálam csak átutazóban jár néha, de ennyi elég is belőle. :) Köszönöm, hogy ismét meglátogattál!

ariamta2015. április 9. 19:05

Kedves Gaby, legyen a versed utolsó versszaka a mottód. Holnapra kisüt a nap! Szívvel olvastalak: Marika

kicsikincsem2015. április 9. 18:44

Szívvel gratulálok.
Icus

Kicsikinga2015. április 9. 18:32

Ismerem már rég óta, és kiváló társammá lett.

P.Gaby(szerző)2015. április 9. 18:09

@rojamsomat: Kedves Tamás! Igen, az idő az örök megmentő. Remélem, hogy most is segít majd. :) Köszönöm, hogy itt jártál.

P.Gaby(szerző)2015. április 9. 18:07

@karkoadam: Igen, elmúlik, csak sajnos néha-néha visszatér... De minden tapasztalás egyre bölcsebbé teszi az embert. Köszönöm Ádám a kedves szavakat! :)

rojamsomat2015. április 9. 17:37

Az idő, mindent ''megold''. Sok türelemmel.De a mély érzések
szülik az ilyen szép verseket!!
Gratulálok.

Major Tamás

Törölt tag2015. április 9. 17:19

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom