Szerző
Vers

A verset eddig 122 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. március 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Várallyai Martin

Álom

Az éj leszáll, s az álom beáll.
A búnak is itt az ideje,
Hogy álomra dőljön egy kis időre.
Megnyugszunk, s elalszunk,
A holnappal nem törődve
a képzelet világába esünk.
Az utolsó gondolat
Az álom álma, mellyel elkezdődhet
az ő szakmája.
Megoldást keresünk,
De már elszenderültünk.

Elszenderült,
S álomba merül,
Itt már nem vezet,
Csak evezget,
Mint az életben,
Nem ő választ,
de mégis elhiszi azt.
Úgy véli, odavaló,
Pedig csak egy ágyban szundító.
Közeleg a napkelte,
S vele együtt az álom végzete

Felriadok, s rádöbbenek,
Már nem álmodok,
Fent vagyok.
A rémálomnak végre vége,
S az éjnek lejárt az ideje.
Megörülök, csak álom,
Bár úgy tűnt, nem álom.
Visszacsukom a szemem,
Alszok még egyet,
Hátha álmodom
most egy szépet.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Varimarici2015. május 29. 15:16

Martin aranyos álomversedhez biztatásként örülök, hogy elsőként adhatok szívecskét.
Marika

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom