Szerző
Lengyel Enikő

Lengyel Enikő

Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 185 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. március 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető vagy átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Lengyel Enikő

Kihűlt

Még itt az éjszaka nehéz teste,
még szikrázó csillagok az égre festve.
Beburkol, beterít ez a sötét melegség,
a titkok kertjében ruhák szerteszét.

Árnyak úsznak át testünk felett,
izzó parázs a két lehelet.
Összefolyik most múlt és jövő.
Kint van a bent, se tér, se idő.

Tűzben elégni nem nagy vétek,
hamuból tér vissza minden élet.
Remények, terveim csak te voltál.
Valódi boldogság? Rég elmúlt már.

Álmodom csak, hogy boldog vagyok,
bánatom eltűnt, a nap ragyog.
Álmodod te is, hogy velem lehetsz.
- De felébredni már nem érdemes.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mazskka(szerző)2015. március 2. 18:43

Köszönöm szépen Nektek a szívmelengető pozitív visszajelzéseket!

Sz.Cili2015. március 2. 16:10

Szép,szép! Gratulálok! Cili

adamne2015. március 2. 15:26

Tűzben elégni nem nagy vétek,
hamuból tér vissza minden élet,''
Nagyon szép ez a versed kedves Enikő. Szívvel olvastam: Manyi

Lola222015. március 2. 14:49

Kár,hogy elmúlt a boldogságod:)
Remélem mihamarabb visszatalál:)
Szívvel olvasva a figyelőmbe teszlek:)Lola

19682015. március 2. 14:41

''- De felébredni már nem érdemes.''

Oohh, nna... megvan azért annak is a maga ''haszna''... ;)

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ