Szerző
Müller Márta

Müller Márta

Népszerűség: 121 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 542 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. február 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (16)

Müller Márta

Dobjátok le a maszkokat!

Dobjátok le a maszkokat!
Vágjátok le magatokról,
Ha hozzátok növekedett!
Hol vagytok,
Maradt még valami
Belőletek,
Ha
A sok-sok álcát
Eltüntetitek?
Gondolkodtok-e
Néha
Azon,
Mit jelent
Embernek lenni?
Nem nő és nem férfi,
Ember,
Nem emberfölötti,
Ember,
Magadban keresd,
Ha úgy érzed,
Elveszítetted.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lilapetunia(szerző)2015. március 3. 18:40

@csorbimeli:
Azt hiszem az álarcok sokaknak ahhoz is kellenek, hogy elbújjanak önmaguk ellen.
Köszönöm értő olvasásod és a gratulációt.
Szeretettel:
Márta

csorbimeli2015. március 3. 13:20

Nagyon szép gondolatot írtál meg versedben, ám az emberek többségének egyszerűbb álarcok mögé bújnia, így nem kell a sorból kilógnia! Szeretettel gratulálok nagyszerű versedhez! Melinda

lilapetunia(szerző)2015. február 23. 18:51

@1008:
Kedves Zsu,
köszönöm a hozzászólást és a gratulációt,
szeretettel:
Márta

10082015. február 23. 11:07

Igaz gondolatokat megfogalmazó versedhez

szeretettel gratulálok! Zsu

lilapetunia(szerző)2015. február 22. 18:24

@Ibolya.52: @pauleve55:
Kedves Ibi és Èva,
köszönöm a hozzászólásotokat és a gratulációt.

Èva,
az ajánlást is köszönöm. Elolvastam, és írtam ott hozzá.
Ha lenne kedved és idöd egy kisregény elolvasásához, kérlek, hogy jelezd mailben.

Szeretettel:
Márta

pauleve552015. február 22. 17:33

Ha nem bánod, itt hagyom a saját, hasonló gondolataimat :-)
http://blog.poet.hu/pauleve55/osszekusza lva

pauleve552015. február 22. 17:32

Kedves Márta, hogy a versed mennyire nem elméleti filozófia, azt a saját bőrömön tapasztaltam meg néhány hónapja. Amikor elfogynak a szerepek, lenyúzzuk a maszkot, akkor eljön az igazság pillanata és bizony egyáltalán nincs garancia arra, hogy akkor is lesz még valaki, aki visszanéz a tükörből!
Remek gondolataidhoz szeretettel gratulálok.

Ibolya.522015. február 21. 20:14

Szépen filozofálsz! Szeretettel gratulálok. Ibi

lilapetunia(szerző)2015. február 21. 17:25

@Anida: @gypodor:
Kedves Andi és Gyuri,
köszönöm a gratulációtokat,
szeretettel:
Márta

gypodor2015. február 21. 12:18

Elgondolkodtató vers!Szívvel olvastalak. Gyuri

Anida2015. február 20. 18:22

Gratulálok versedhez :Andi

lilapetunia(szerző)2015. február 20. 17:33

@Abraks_Anna: @molnarne: @uzelmanjanos956: @szalokisanyi1: @barnaby: @Kicsikinga: @jocker:
Kedves Adri, ICA, János, Sanyi, Barna, Kinga és Feri!
Nagyon köszönöm elgondolkodó hozzászólásaitokat, a gratulációt,
szeretettel:
Márta

jocker2015. február 20. 17:23

Bravó! 5*
Filozófiád nagyon átjött, sőt egyetértek vele!
Jó, ha mondom!
Őszinte, alázatos tisztelettel, elismeréssel, kalapemeléssel, főhajtással: vivát, vivát, vivát! jocker/Kíber/Feri

Kicsikinga2015. február 20. 10:15

Bölcs és fölöttébb tanulságos!

barnaby2015. február 20. 07:47

Gratulálok, nagyon tetszettek gondolataid...így, farsang idején is:)

szalokisanyi12015. február 20. 06:50

Remek alkotás.♥

Gratulálok! Sanyi

uzelmanjanos9562015. február 20. 03:13

Bölcs igaz sorok, sajnos sok embernek egy szerepjáték az élet. Versedhez szívvel gratulálok:János

molnarne2015. február 19. 22:50

Őszinte szeretettel, tisztelettel olvastalak, szívem hagyom gratulálok:ICA

Abraks_Anna2015. február 19. 20:59

Kedves Márta! Szeretettel gratulálok versedhez! Adri

lilapetunia(szerző)2015. február 19. 20:02

@Ahita: @oroszlan17: @Sun68: @fava:
Kedves Èva, Ica, Sün és Valéria!
Köszönöm elgondolkodásotokat és a hozzászólásotokat. Örülök, hogy megfogott.
Szeretettel üdv:
Márta

fava2015. február 19. 18:44

Mélyen elgondolkodtattál...szeretettel:fava

Sun682015. február 19. 17:54

Hasznos tanácsot, igaz sorokat hoztál. Köszönettel.
Sün

oroszlan172015. február 19. 16:53

Kemény, megszívlelendő vers!
Elgondolkodtató!
Szeretettel viszem: Ica

Ahita2015. február 19. 16:12

Kedves Márta! Megrendít versed ereje! olyan mint egy világgá kiáltott fohász az utolsó utáni pillanatokban. Nem tudom, maradt e még az álarc mögött bármi is? S vajon mi kell még, milyen kínkeserves áldozat, katasztrófa, kel e a jelenleginél nyilvánvalóbb jel, hogy merje mindenki mondani - elég! Merik e? Hmm, még úgy látom, a rosszból, ehhez még mindig nem elég.
Őszinte tisztelettel, szívvel olvastalak! Szeretettel: Éva

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom