Szerző
LouiSe

LouiSe

Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 631 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. december 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

LouiSe

Magamra húztam a tájat!

Lerántom a hegyről a fákat!
Zöld lombjukkal söprik a tájat
Kapaszkodnak, kapaszkodnának
De szőnyegük szélénél hullámok várnak

Feldobják őket, hosszú gyökerüket
Földeső hagyja el, ordító kövek
Repülnek az égbe, törött üregüket
Szélkorbács csapja meg, lelketlen a tömeg

Magamra húztam a tájat!
Enyém lett, megvettem, mindenki várhat
Takaróm - ne fázzak - kellenek a lombok
Tűnjetek innen el síkságok és dombok!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


LouiSe(szerző)2009. február 4. 11:16

Köszönöm a hozzászólásokat, ha tetszik ez a vers, talán a többi a tetszeni fog: http://louise.hu/poet/?page_id=722

kerecsen2009. február 4. 08:49

Ezt nagyon eltaláltad. Becsületemre mondom félelmetesen jó!

Gratula. Érdemes volt bekukkantani hozzád!

paphnutius2008. december 8. 09:48

Egyedi szürreális mese! Animálva félelmetes lenne!
Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom