Szerző
Vers

A verset eddig 588 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. február 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Gyulasi Györgyi

Néma kiáltás

Néma kiáltás hasít az éjbe,
- Itt vagyok, megjöttem, anyám,
futok feléd, és te az ajtóban állva vársz rám.
De egy késő mozdulat felébreszt engem,
mindez egy fájó álom volt csupán.

Azt mondtad, mindig és örökké velem leszel,
s bármikor bármit odaadsz, anyám.
Most mégis hiába nyújtom feléd kezem,
már nincs mit megfogni,
mert lényed emlék lett, anyám.

Szívem mélyén sajog a fájdalom,
némán kiáltom még mindig:
- Itt vagyok, anyám.
Lágy pihetoll lebeg át az éjen,
mint angyal, most már
te vigyázol rám, anyám.

2015. február 4. Édesanyám emlékére

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


adamne2015. február 12. 15:25

Fájdalmas búcsúvers. Együttérzésem.
Gyönyörű verssel emlékezel az Édesanyádra.
Szívvel gratulálok. Manyi

Kicsikinga2015. február 12. 14:58

Meghatóan szép vers.

kterezia2015. február 12. 09:13

Szívszorító, szép.

anci-ani2015. február 11. 23:01

Kedves Györgyi!
Megható, fájdalmas búcsúversed szívbemarkoló! Az én szomorú emlékeim is előtörnek ilyenkor. Könnyek közt olvastam ''Néma kiáltásod''... Együttérzésemmel hagyok itt egy szívet szeretettel: Anci

Törölt tag2015. február 11. 22:43

Törölt hozzászólás.

piroska712015. február 11. 21:00

Ölellek Györgyikém!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom