Szerző

Pupos István

Életkor: 24 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 183 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. január 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Pupos István

Egyedül

Eszembe jutott egy virágszál,
ki a mezőn egyedül áll,
és támaszra várva csodát nem talál.

Árva vagy,
mint esőcsepp a komor sivatagban!
A száraz életben mégis boldogságot lelsz nyomokban.

Küzdj, harcolj a túlélésért,
hideg éjszakán a ragyogó
csillagok megvilágítják majd neked a reményt.

Gyökered vesd a föld legmélyére,
hiába vagy apró és árva, a szívedben tombol a forró láva.

Tiszta szívű, őszinte ember,
ki mindig küzd és feladni nem mer.
Mintha csak ezt látnám benned,
benned, kit már elveszteni félek.

Jöjjön zivatar, hóvihar, mennydörgés,
mely mindent felkavar. Neked már nem kell félned,
mert akit vesztettél,
annak helyébe lépek és óvlak téged!

Eszembe jutott egy virágszál, ki hű társat talált tán?
És a támasz mellé állva a csodát lassan megtalálja.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


StevenCallen(szerző)2015. január 6. 14:28

Köszönöm !

195808082015. január 6. 11:56

Versedhez gratulálok szívvel olvastalak Eszter.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom