Szerző

Csák Szabina

Életkor: 22 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 290 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. augusztus 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Csák Szabina

Homokvihar

Vánszorgok a buckák között,
Cserepes ajkaim mögött
Már nem lapul egyetlen szó,
Mely embernek lenne való.

A távolból vihar hangja -
Ami csak homokot kavar -
Hallatszik... S már látszódik is!
Pusztít, mint (az) apokalipszis!

Hiába bújok, megtalál,
S ha ő megtalál, felzabál.
Aztán kiköp, mint romlott húst,
Így meggyötör és összezúz.

Ugyanolyan homokdombok...
Most is sivatagban vagyok.
De amott fehér fény csillan,
Imáim meghallgattattak?

Odamegyek, s látom: ember,
És testén tisztaság fénye.
Beburkolja, megóvja,
Mint tejet a kókuszdiója.

Megfogom két puha kezét,
S mint aki csodát remél,
Csókot lehelek ajkára,
Mire felpattan pillája.

Megragadja két kezemet,
Magához húzza testemet,
A homokban eggyé válunk,
Majd holtan az égbe szállunk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szamacska(szerző)2014. augusztus 17. 20:46

@Matyi87: Köszönöm szépen az elismerést (=

Matyi872014. augusztus 16. 21:35

Kedves Szabina!
Remek egy verset írtál. S elolvastam az adatlapodat is. Figyelőmben szerepelsz, írj!
Üdvözlettel. Mátyás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom