Szerző
M. Laurens

M. Laurens

Életkor: 67 év
Népszerűség: 699 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1909 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. július 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (102)

M. Laurens

A KÉTSZER KETTŐ...

Ülök kis szobámban csendben, egyedül,
s a magány dacol velem: leges-legbelül.
Így hát ülünk ketten, Magam, no meg Én:
szűkké vált e hely, saját létem peremén.

Múlttá vált a kor - mely oktalan dacol -
a harag is régen megfáradt valahol.
Hallgatunk hát ketten, - Önmagam és Én -
csendben békülünk: én az Öreg ... és a Vén.

Békülünk a múló idővel, sorssal,
a görbülő háttal, mint egy görbe bottal,
és csendben búcsút veszünk sok baráttól,
... végül búcsúzik az ember önmagától.

Így gubbasztok e maradék életen,
hisz nincs már, Ki megfogná reszkető kezem.
Elmúlt rég ... vagy nem is létezett talán:
a kétszer kettő valósága hull le rám.

Pest - Buda, 2014. június 23.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


designo2018. június 2. 18:52

Bár kissé ''ismerősek'' a szavak, tetszik...nagyon is.

Callypso2018. május 22. 12:51

A magány az egyik legalattomosabb érzés, mert ha egyedül vagyunk, akarva-akaratlanul gondolkodni kezdünk, amiből rendszerint semmi jó nem sül ki... Szomorúsága ellenére remek költeményt írtál, kedves Miklós! Sok szeretettel gratulálok hozzá! Legyen ragyogóan napsütéses, ihletben gazdag délutánod! (:

ildiko8112018. május 22. 10:49

Remek vers, nagyon tetszett, szívvel :)

M.Laurens(szerző)2018. május 22. 10:42

@KataHars: Köszönet a jó szóért!
/ Miklós /

KataHars2016. május 4. 22:08

Kedves Miklós!
Nagyon tetszett versed. Élmény volt olvasni. Szívet hagyok!
Kata

M.Laurens(szerző)2014. október 17. 11:18

Köszönet az olvasásért és a szívecskéért! :)
/ Miklós /

Perzsi.2014. október 16. 22:30

Kedves Miklós!
Tollad úgy szárnyal a papíron, mint a 2X2 néha 5 című filmben a sárgarigó:-)
Küldtem a szívet:-)
Üdvözlettel:Erzsébet

M.Laurens(szerző)2014. szeptember 7. 12:54

@Mirana: Köszönöm szépen az olvasást , kedves Margó!
/ Miklós /

Mirana2014. szeptember 7. 12:14

Így van a kétszer kettő józansága,az-az van még mit írni a jövőnek, a holnapnak.Az öregedéssel nem kell foglalkozni az úgy is
jelen van. A szemlélet nem mindegy, a verseidből olvasva,nagyon emberszerető,filozófiai gondolkodású vagy ezért tehát a pozitív dolgok vigyenek előre.Szeretettel gratulálok versedhez,Üdvözlettel:Margó

M.Laurens(szerző)2014. augusztus 1. 00:20

@b.krisztian: Köszönöm szépen kedves Krisztián, az olvasást és a rám szánt idődet. Bevallom, hogy ifjonti koromban magam sem tudtam volna elképzelni ezt a képet, de sajnos a fogyó idő és a barátok valósággá váltak mára. És a kép is a második szívműtétem utáni személyes tapasztalatból épült a 2x3 méteres szobácska tűzfalra néző ablakának emlékképeiből. Talán ettől vált hitelessé sokak számára. De bevallom, hogy az én esetemben mindig a vers ír meg engem, és nem fordítva.
Köszönet a hozzászólásodért ! / Miklós /

Törölt tag2014. július 31. 21:15

Törölt hozzászólás.

M.Laurens(szerző)2014. július 28. 23:11

@D.Eniko: Köszönöm az olvasást kedves Enikő, és maradj is mindig fiatal!

M.Laurens(szerző)2014. július 28. 23:10

@Dram: Nem is tehetünk nagyon mást, kedves András :)

M.Laurens(szerző)2014. július 28. 23:09

@dr.vegha: Köszönöm szépen Attila a kerekítést :)

D.Eniko2014. július 28. 19:49

Bár még nem mondhatom magam idősnek, és sokat kell még tanulnom az életben, gyakran érzem így magam ahogy írtad.

Gratulálok versedhez, tetszik!!

Enikő :)

Dram2014. július 27. 22:43

Kedves Miklós! Az idő múlik, de kitatunk. Még sok feladatunk van. A búcsú még odébb van. Remek versedhez tisztelettel, szívvel gratulálok; András.

dr.vegha2014. július 27. 22:16

Kedves Miklós!

Egye fene... behúzom Neked a századikat! Nem bírom nézni a 99-et :) Attila

M.Laurens(szerző)2014. július 26. 15:14

@Hevocka: Háááát ... megpróbálhatjuk! :)))
Köszönöm szépen a hozzászólásodat!
/ Miklós /

Hevocka2014. július 26. 15:02

Átéltem versedet... nagyon is... de még ne öregedjünk ilyen rohamosan.... csak szépen lassan... később... :-)
Várnak ránk még csodák.... É

M.Laurens(szerző)2014. július 22. 20:50

@Ernest: Köszönöm szépen kedves barátom!

Ernest2014. július 22. 03:38

Igazán jól megírtad kedves Miklós, gratulálok!
Baráti Üdv : Őrni

M.Laurens(szerző)2014. július 21. 21:46

@elke: Köszönet az olvasásért! / Miklós /

elke2014. július 21. 14:09

Hejj Fiú, ne légy ojan szomorú,
ha az élet néha kegyetlen is hozzád,
ne vedd úgy szivedre hullámos akaratát.
Nézz inkább farkasszemet vele,
így érhet még néhány szerencse. :-)
Azok kicsik lesznek, és apróak az örömök,
és így lesz benned a béke örök....

Üdv. elke

M.Laurens(szerző)2014. július 21. 12:56

@tengerszem: @fodorevi: @roland.v: Köszönöm szépen az olvasást , és megtisztelő hozzászólásaitokat!
/ Miklós /

M.Laurens(szerző)2014. július 21. 12:54

@varkonyi.zsuzsa: Köszönöm szépen kedves Zsuzsa! :)

roland.v2014. július 21. 11:30

Szívet hagyva gratulálok nagyszerű versedhez!!

Roland

fodorevi2014. július 20. 22:11

Gratulálok!!! Szép vers......!!

/Nem, nem vagy öreg!!!/ :-D

tengerszem2014. július 13. 09:56

Remek versedhez szívből gratulálok!
Szeretettel: Gabi

varkonyi.zsuzsa2014. július 11. 16:23

Nagyszerű gondolataidat teljesen átéreztem.Nagyon megérintett.
Gratulálok, szívet hagyva versedhez. Zsuzsa

M.Laurens(szerző)2014. július 11. 14:14

Kedves Olvasóim Szerzőtársaim és Barátaim: @Clare: @judit.szego: @donmaci: @Bocika: @Dreamlander: @deakeva: @kodrane: @gosivali: @Eddi: @Nichi-ya: @DJ: @t.buga: @giziszalay: @kovycs59: @SalinaSummer: @Meroni: @lakovics: @hevesieva: @kistenkes: @noheb: @1008: @fejosfranciska: @balimaria: @jomolnar: @Elysee: KÖSZÖNÖM SZÉPEN MINDANNYIÓTOKNAK az olvasást és megtisztelő hozzászólásaitokat.
/ Miklós /

Törölt tag2014. július 11. 13:25

Törölt hozzászólás.

jomolnar2014. július 10. 16:12

Szomorkás, de dallamos, szépen rímelő vers. Szeretettel gratulálok művedhez:
József

balimaria2014. július 10. 13:38

Kedves Miklós !

Mit is irhatnék néked
E múló lét peremén.
Szavad, hited melengető szigetén.
Versed símitja lelkem rejtekét
Kérjük a jó Istent a boldogabb holnapért !
Nagy szeretettel gondolva rád, gratulál : Bali M

fejosfranciska2014. július 10. 11:45

Kedves Laurens

Kicsit késtem.de semmi körülmény nem hagyathatja ki velem,hogy itt legyek...ebben a gyönyörűen megírt alkotásodban.Egy igen régi,szívemnek kedves sanzon jutott az eszembe az első sorok láttán.Aztán verselős művésziséged egyre mélyebbre és mélyebre vitt a legek legmélyire.-az élet él és élni akar...békét kötve mindennel-de azért óvatosan jegyzem meg,hogy mi a Poeten itt vagyunk Neked.és szívvel,szívesen teszünk sétát veled alkotásaidban-és hidd el nekem drága Laurens,hogy a magasabbszintű lelki -verses találkozásokban igenis fogjuk egymás kezét...
Megérintő szépségedhez szeretetteljes gratulációm küldöm a lélek mosolyával.

Francseszka

10082014. július 9. 21:33

Nagyon jól megírt vers önmagadról önmagaddal.

Nálam nagy szíves ez a vers. Gratulálok! Zsu

noheb2014. július 8. 18:07

Kedves Miklós!

Remek ez az iróniával megfűszerezett versed!!!
GRATULÁLOK!!!
Mária

kistenkes2014. július 8. 06:07

Múlttá vált a kor - mely oktalan dacol -
a harag is régen megfáradt valahol.
Nagyon megkapó gondolat, jó, ha a harag tényleg megfárad, sajnos én erre néhány esetben képtelen vagyok. Szívvel gratulálok remek kor-kór történetedhez Frici

hevesieva2014. július 7. 15:09

Szép!

lakovics2014. július 7. 09:36

Erre a versedre korábban már adtam szívecskét.
'' Múlttá vált a kor - mely oktalan dacol -
a harag is régen megfáradt valahol.''
Erzsi

Meroni2014. július 6. 22:49

Nagyszerű vers! Remek alkotásodhoz, szívből gratulálok!

Roni

SalinaSummer2014. július 6. 17:25

Versed magáért beszél, itt már nekünk, egyszerű halandóknak semmi dolgunk sincs.

kovycs592014. július 6. 16:37

Nagyon jó néha én is beszélgetek önmagammal, ''lehet hogy beteg vagyok''ezek szerint nem ! Szép a versed Gratulálok!

giziszalay2014. július 6. 16:20

Bölcsen ''elbeszélgettetek'', Te meg Önmagad! Ez a remek vers lett a beszélgetés szüleménye. Jó volt olvasni.
Szeretettel: Gizi

t.buga2014. július 6. 13:10

Nem lehetne, mégis öt?

Gyönyörű versed minden szempontból tökéletes. Őszinte tisztelettel gratulálok!

DJ2014. július 6. 12:13

Remekmű!
Szeretettel gratulálok kedves Miklós: Joli

Nichi-ya2014. július 6. 10:12

Ismerős gondolatok. Sok szeretettel gratulálok mesterien megírt alkotásodhoz.

Eddi2014. július 6. 09:26

Ne érezném én is ezeket a gondolatokat. Csodálatos elfogadása, nagy bölcsességre vall! Tudom mondják, mit tehet az ember? Szívvel gratulálok. Eddi.

gosivali2014. július 6. 07:36

''végül búcsúzik az ember önmagától'' - igen, és milyen bölcs, filozofikus hangulatban...
Jó volt elidőzni szép versednél ismét.
Szívvel, szeretettel:
Vali

kodrane2014. július 5. 18:29

Ismerős gondolatok, ismerős érzelmek, immár húsz éve beszélgetek így magammal! De meg lehet szokni, és ha néha nem értek egyet magammal, írok egy csapnivaló verset! És rendbe jön az egyszeregy''Szívvel gratulálok!

deakeva2014. július 5. 07:55

Előttem már mindent leírtak, azonosultam soraiddal.

Dreamlander2014. július 5. 07:50

Kötelező irodalom /70/

Bocika2014. július 5. 06:14

Nagyon szép versedhez gratulálok szívvel és szeretettel!
Júlia

donmaci2014. július 4. 22:41

Nagyon jó vers szívvel gratulálok! Józsi

judit.szego2014. július 4. 21:24

Draga Miklos!Ujfent remekeltel! Barati olelesssel:Judit

Törölt tag2014. július 4. 20:09

Törölt hozzászólás.

M.Laurens(szerző)2014. július 4. 17:29

@Faramir: Jól emlékszel! A gondot az okozta, hogy az eredetileg feladványként megadott sort, a feladója nem az eredeti és idézhető formátumban adta meg. Ezért a vers utolsó sora (most: a játékon kívül) az evokációkra vonatkozó és egyértelmű szabályok szerint lett módosítva, már-csak a konzekvens szótagszámok miatt is. ezzel formailag és stilisztikailag is tiszta helyzetet teremtve.
-
Köszönöm szépen a hozzászólásodat, kedves Ferenc!
/ Miklós /

Faramir2014. július 4. 16:51

@M.Laurens: Kedves Miklós! Az Attila által említett sor a Levél a hitveshez című versből való, ugye jól emlékszem? Korábban valaki az Első Ecloga c. verset említette itt.
Üdvözlettel: Feri

M.Laurens(szerző)2014. július 4. 16:41

@voodoo: Köszönöm szépen! Azon vagyok, hogy igyekezzek azzá válni, és-hogy ez mennyire sikerül, azt csak az égiek és a közönség tudja megmondani, no meg az utókor. ( már ha lesz olyan a számomra )
/ Miklós /

voodoo2014. július 4. 16:28

Kedves Miklós! Van aki jó verset ír, pedig nem költő. Van aki nem (mindig) ír jó verset, pedig költő. Van aki nem verset ír, hanem hagyja, hogy megszólaljanak a legrejtettebb gondolatai és lejegyzi őket sorban. Hogy ilyen verssorokká formálódnak végül? Na igen, ez maga a Költészet... kategóriák és azokba sorolás nélkül... Szeretettel és tisztelettel gratulálok! voodoo

dr.vegha2014. július 4. 16:17

:) Küldöm is már a szívet! Attila

M.Laurens(szerző)2014. július 4. 16:14

@Andicsek: Kedves Olvasóim Szerzőtársaim és Barátaim: @Faramir: @thuroczy: @gypodor: @dr.vegha: @maki6767: @maki6767: @m.agnes: @edesemil: @lukacsleopold: @Mona74: KÖSZÖNÖM SZÉPEN MINDANNYIÓTOKNAK az olvasást és a hozzászólásaitokat!

Külön köszönet Attilának @dr.vegha: , akinek a jóvoltából elkerülhettem egy szarvashibát, és az eredetileg feladványként megadott sorokat, sikerült evokatív módon megváltoztatva a tartalmi mondanivaló sérülése nélkül, a tisztességes szerzői magatartásnak és verstani előírásoknak is megfelelően korrigálni.
/ Miklós /

Andicsek2014. július 4. 15:36

'' Igy gubbasztok e maradék életen,
hisz nincs már, Ki megfogná reszkető kezem. ''

Én megfogom reszkető kezed, drága Barátom!
Őszinte szívvel: andi

Mona742014. július 4. 11:44

''Levente'' beelőzött. Igen, szép a keret és az átmenet, de szomorú a téma. De azt szoktam mondani, hogy nem öregszünk, hanem bölcsülünk. Bár a sok tapasztalat egy idő után ijesztővé válhat. Talán ezért fontos a mondat: ''...az életet élni kell minden napjában és minden órájában.'' /Stephen Leacock/
Gratulálok a versedhez!

lukacsleopold2014. július 4. 11:00

Ahogy Záraytól Laurensen keresztül eljutunk Radnótiig - remek ív!

edesemil2014. július 4. 10:07

Kedves Miklós!
Önmagadnak saját magával való szembesítése hallatlan költői légkört teremtett, amelynek hangulatában mások is szivesen lubickolnak. Bizony különbözőek vagyunk, van aki az évtizedek súlya alatt összerogyva tengeti életét, látni engedi esendőségét, leendő elmúlását és olyan is van aki vidám álarcot ölt, szenvedéseit ílymódon eltakarva. Mindegyik a saját útját járja, mindenkinek az a sajátja, ami az övé. Egyik sem jobb vagy rosszabb mint a másik. Versedet hitelesnek érzem, amely súlyos gondolatokat könnyedén játékosan tár elénk.
Szeretettel és barátsággal gratulálok:
Emil

m.agnes2014. július 4. 10:03

Ez költészet...
Nagyon jó vers. Ágnes

maki67672014. július 4. 09:40

Nagyon szép vers gratulálok szívvel és tisztelettel:László

dr.vegha2014. július 4. 09:22

Kedves Miklós! Jó a vers, de úgy gondolom, Radnóti Miklós és Fanni is megérdemelt volna egy idézőjelet, igaz, hogy ott a ''kétszer kettő'', ''2x2''. Attila

gypodor2014. július 4. 08:05

Kedves Miklós! A nosztalgiázó énem kedves dallamával, a Homokóra kezdő sorait dúdolgatva álltam neki versed olvasásának. De aztán a múlttá vált kor hangulatváltása elvitt egy másik irányba olvasáskor. Nemrég meghalt apám jutott eszembe, aki kilencven évesen is kikérte magának a ''vén'' meg az ''öreg'' jelzőt. Pedig titkon elővette görbe botját,s az utána maradt dolgok bizonyítják, ő is búcsúzott már önmagától! Nagyon jó verset írtál!!!! Többször nekifutottam, de csak most volt rá erőm, hogy megírjam a hozzászólást. Szívet hagyok, de visszatérek a versedhez többször. Próbálgatom...Érted, ugye? Gyuri

thuroczy2014. július 3. 22:06

Kedves Miklós!
Nagy versedet elolvastam. Minden sorának üzenete van. Kortól függetlenül mindenki felé.
Az utolsó sorod, ''a kétszer kettő józansága hull reám.''
Ez alkalmat ad arra, hogy mindent újra gondoljunk, és újra gomboljuk az életünket. Mert soha nem szabad feladni, ha másképp nem megy, tíz körömmel kell előre kaparni, és alkotni mások örömére.
Üdvözöllek, Gyula

Attila_the_hun2014. július 3. 19:51

De a versed bőven elbírja ezt az apró hibát. Tényleg nagyszerű költemény, ami nekem is az egyik kedvencem lett.

Attila_the_hun2014. július 3. 19:49

@M.Laurens: Tudom kedves Laurens, hogy az ismétlés is egy költői eszköz, magam is szoktam alkalmazni és nem is azokra gondoltam, hanem a ''dacol'', illetve a ''csendben'' szóra.

Baráti üdvözlettel: Attila

Faramir2014. július 3. 17:12

Nagyszerű vers, a befejező sor pedig igazán eredeti! Gratulálok hozzá a Miklósnak!
Üdv: Feri

M.Laurens(szerző)2014. július 3. 17:01

Kedves Olvasóim Szerzőtársaim és Barátaim: @afrodityka: @jocker: @geza1947: @jusziko: @csillogo: @Sly71: @Attila_the_hun:
KÖSZÖNÖM SZÉPEN AZ OLVASÁST!
/ Miklós /

@Attila_the_hun: A versben lévő ismétléseknek : ''Magam, no meg Én'', '' Önmagam és Én'' komoly szerep jut. Sokan hiszik, hogy az ismétlés csak önmagától fakadó rossz egy versben, holott ez alapvető tévedés.Az ismétlés mint olyan igen gyakori költői eszköz és a stílusalakzatok közé sorolandók. . Az ismétlésekhez tartozik a halmozás, a fokozás, az anafora, a refrén is.
A verstani lexikonban szó szerint ez áll: ''Ismétlés: a szavak, szószerkezetek megismétlése a nyomaték, az erősítés miatt.''
Tehát egy költői eszközről beszélünk, és ez esetben ekként is van alkalmazva.
Akit bővebben is érdekel a dolog, az a '' KÖLTŐI KÉPEK & ESZKÖZÖK
( széljegyzetek a teljesség igénye nélkül )'' című írásomban többet is megtudhat a kérdésről, amit neves nyelvészek és nyelvtudorok munkáiból válogattam össze, az olvasók és érdeklődők számára.
http://blog.poet.hu/MLaurens/-koltoi-kep ek--eszkozok-(-szeljegyzetek
Ajánlom figyelmedbe kedves Attila barátom :)

Baráti üdvözlettel: Miklós

Attila_the_hun2014. július 3. 16:11

Találtam még egy nagy szarvashibát a versben, mégpedig azt, hogy: nem én írtam.
Imádom az ilyen jó hangulatú alkotást. Ízt ad az olvasáshoz, mint halászléhez az éhség.

Attila_the_hun2014. július 3. 16:04

Na most... hol is kezdjem? Hát röviden, esszenciálisan megfogalmazva: jó!
Bővebben: nagyon jó!
Rég olvastam olyan verset, amely mértani perczitásba szorított okánál fogva, ne veszítene a tartalmi értékéből. Ez a vers biza, nem veszített.
Tehát fogadd korlátlan dicséretem: gratulálok!
De! Már csak azért is, hogy én legyek, egy apró észrevételt említek: ha nem lenne az alkotásban több szóismétlés is, azt mondtam volna, hogy csillagos maximum. De mivel lett, így mindössze ''csak'' ötös.
;)

Sly712014. július 3. 14:54

Néha jó ülni egyedül önmagunkkal... Az idő meg bizony múlik és sokáig nem is foglalkozunk vele... De jó is békülni a sorssal, a görbe háttal, az itt-ott fájdalommal :) viszont ha van, aki megfogja reszkető kezünk, az a legjobb.
Nagyon tetszik a vers ! Üdvözlettel: Szilvia

csillogo2014. július 3. 14:13

Szépen vezetted ez a megbékélési folyamatot - kedves Miklós gratulálok szeretettel!
Marika

jusziko2014. július 3. 14:07

Megmondom őszintén, koromnál fogva az öregedésnek ez a fázisa még odébb van számomra. Mégis jó erről olvasni, arról, hogyan lehet méltósággal, az élet legnagyobb szeretetével és tiszteletével a szívben szembenézni az elmúlás tényével.
Nekem a 3. vsz. utolsó soránál csuklott el a belső hangom. Megható, mély emberi érzésekről írtál nagyon nívós formában, Miklós! Köszönöm az élményt!

geza19472014. július 3. 13:30

Igen szemléletesen írtál a magányról, az öregedésről, mondhatnánk helyettünk is!!!
De a számvetést még odázd el!!!
Szívből: Géza.

jocker2014. július 3. 12:38

Ahogy elmondod az érzéseidet, lehet érteni a dilemmádat... 5*
Érthető, igazad van és megírtad, de a legnagyobb erénye, hogy realista és sokunk helyett írtad, mert az emberi lét vége, végül nagyban azonos...
Szóval: egyszerűen nagyszerű. Míves remekedet olvasni a műélvezet csodája volt, köszönöm az élményt.
Őszinte tisztelettel, kalapemeléssel és főhajtással, poétaöleléssel és szeretettel: vivát, vivát, vivát!
jocker/Kíber/Feri

afrodityka2014. július 3. 12:13

Az ember az évei múltával egyre gyakrabban ''számveteget''.
Olykor maga is meglepődik az eredményen, mi minden lehetett volna, vagy volt, ami nem kellette volna.
De hát a valóságon nem tud kifogni senki....
''Múlttá vált a kor - mely oktalan dacol -
a harag is régen megfáradt valahol.
Hallgatunk hát ketten, - Önmagam és Én -
csendben békülünk: én az Öreg... és a Vén.''nagyon szép és igaz sorok....
Gratulálok!
Üdvözlettel:
Éva

M.Laurens(szerző)2014. július 3. 11:38

Kedves Olvasóim Szerzőtársaim és Barátaim: @Vargazlajos: @Schmidt-Karoly: @Rika52: @maxika: @PiszarEva: @krisz9393: @19580808: @19580808: @meszaroslajos60: @filo-csibi: @Ahita: @amalina: @Dolina: @kterezia: @szalokisanyi1: @Rika: @Kicsikinga: @adamne: @Ibolya.52: @anci-ani: @Zsuzsa-Amriswil: @Evanna: @Matyi87: @bakonyiili: @katagne: @195705252012: @emonye: @Golo: @palko64: @azi-gazi-em: @fiddler: @Ametisz: @Edeke: @cucedli: @dvihallyne45: @uzelmanjanos956: @dobosigyorgy: @pauleve55: @kreativ55: @sanszi66: @Steel: @Kornelia78: @Mikijozsa: @Kreka: @rapista: @mezeimarianna: @BakosErika: @remember: @church73: @Szelket: @nefelejcs: @eferesz:
KÖSZÖNÖM SZÉPEN MINDANNYIÓTOKNAK mindazt a szépet és jót amivel hozzászólásaitokban elhalmoztatok. Kicsit szégyenlem is magam, hogy nem tudok mindenkinek egyenként köszönetet mondani, hisz mindegyikőtök hozzászólását elolvastam (volt amelyiket többször is), és jól esett, hogy nemcsak egy-két odavetett szót itatok, hanem értő olvasóként át is éltétek a sorokat. Nagy felelősség ilyen értő közönség előtt, minden leírt szó, és bízom benne, hogy sikerül megfelelnem a továbbiakban is az elvárásaitoknak. Mert boldog az a szerző akinek ilyen társai és olvasói vannak!
KÖSZÖNÖM !
/ Miklós /

eferesz2014. július 3. 10:29

NAGYSZERŰ!
Üdvözlettel: eferesz

nefelejcs2014. július 3. 10:17

Kedves Miklós!
''Békülünk a múló idővel, sorssal,''
Nem könnyű szembenézni, és elfogadni a tényeket.
Ismerős gondolatok, fájdalmas érzések.
Profi módon érzékeltetted a mi korunk béliek lelki gyötrődéseit.
Megértéssel, mély átéléssel olvastam engem is érintő soraidat.
Fogadd baráti jókívánságaimat, gratulációmat és egy szívből jövő tanácsomat: Próbáljunk meg optimisták lenni!
/Igen, tudom, könnyű másnak tanácsot adni. De ezt most a
józanabb énem magamnak, s a hasonló gondokkal küszködőknek is üzeni./
Szeretettel: Anikó

Szelket2014. július 3. 09:01

Gyönyörűen megírt vers, szívből gratulálok!

church732014. július 3. 09:00

Szomorú, őszinte remekmű! Elismerésem!
Tisztelettel: Zoli/Church

remember2014. július 3. 06:51

Kedves Miklós.
Ahogy elmondod, leírod érzéseidet, lehet ezt megérni sokféleképpen.
Így viszont csak te Laurens!
Gratulálok! A többit előttem már elmondták.
Szívet hagyok, Zoli.

BakosErika2014. július 3. 05:40

Békülünk a múló idővel, sorssal,
a görbülő háttal, mint egy görbe bottal,
és csendben búcsút veszünk sok baráttól,
...végül búcsúzik az ember önmagától....

Megérintett nagyon jó versed, kedves Lélektársam!
Szeretettel olvastalak és gratulálok!
Erika

mezeimarianna2014. július 3. 05:02

dallamosan mondod el...

rapista2014. július 3. 04:47

meghasonlott józanság...
költőtársakkal megosztva - akik már tudják!

Törölt tag2014. július 2. 23:27

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2014. július 2. 22:34

Nagyszerű vers, értelmét tekintve önön magadról is képes voltál jót írni, jó kópé vagy szívvel gratulálok.

Kornelia782014. július 2. 22:02

Nagyon szépen írsz az öregedésről, magányról...elgondolkodtattál...remélem költői túlzásról van csak szó!
Szívvel gratulálok!

Steel2014. július 2. 21:54

Megrengető, gyönyörű vers!

Igen nagy tehetség kell e témát, a sorsunk, életünk múlandóságát, múlását, s legbelső érzéseink, harcunk, majd törődő elfogadásunk ilyen érett, emberin őszinte és magas színvonalon kifejezni!

Benned azonban minden megvan ehhez, a költészet csupán hagyja magát Általad születni a sorokban.

Gratulálok!

sanszi662014. július 2. 21:38

Szívet hagyok a szép versedért.
Szeretettel: Sanyi

kreativ552014. július 2. 21:06

Drága Miklós!

Remekeltél már megint!!!Várom a videót ahol a versed szépségéhez még hozzátesz, a hangod bársonya. Ági

pauleve552014. július 2. 21:02

''Múlttá vált a kor - mely oktalan dacol -
a harag is régen megfáradt valahol.''
Szomorú, mély érzések csendülnek versedben. Bizonyára Radnóti maga is szívesen olvasná.
Gratulálok.

dobosigyorgy2014. július 2. 20:02

Nagyon jó versedhez szívvel gratulálok.''Így hát ülünk ketten, Nagam, no meg Én:''Ez a sor már megadta versed alaphangját.
Baráti üdvözletem:-Gyuri

uzelmanjanos9562014. július 2. 19:58

Remek versed örömmel olvastam,szívvel gratulálok:János

dvihallyne452014. július 2. 19:11

Drága Miklós!
Most sandítottam oda a korodra,ahogy a versedet olvasom.
Te még nem is vagy olyan idős!! Nagyon csodás ,igaz versedhez szeretettel és szívvel gratulálok! Saci

Törölt tag2014. július 2. 19:02

Törölt hozzászólás.

Edeke2014. július 2. 19:01

Kedves Laurens, szomorú a versed,
kérlek, hogy a jókedven csavarj, picit feljebb,
ott van a potméter szíved mellett jobbra,
s hangold a kedved-kedvünk ezáltal Te jobbra...

Ametisz2014. július 2. 18:21

Kedves Miklós!
Versed őszinte érzésekkel szólt, lelked gyengéden megérintő szózatával együtt!!! Nagyon- nagyon tetszett!!! Remélem feltöltenek szavaink és pozitiv energiát sugároznak feléd! Vedd kérlek ezeket a jeleket és írj még sok-sok gyönyörűséges alkotást!
Szeretetteljes üdvözletem Neked! Timi

fiddler2014. július 2. 18:18

Ejnye, de lemondó ez a vers, kedves Miklós, és persze megint egy remekmű!
Gratulálok kedves Barátom, de azért fel a fejjel!
Laci

azi-gazi-em2014. július 2. 18:17

Kivételes szépségű versed őszinte hangja mélyen megérintett. A békülés múló idővel, sorssal és legfőként önmagunkkal, nagyon fontos része életünknek. Egyik legnehezebb feladatunk túl lépni önmagunkon: ''szűkké vált e hely, saját létem peremén''. Az egyik legszebb Radnóti versből idézett sorod (Első Ecloga) ''a kétszerkettő józansága hull rám'' pedig tökéletesen tetőzi az egész verset. Szívemből kívánom, hogy ez sikerüljön Neked, és legyen, aki kezeid megfogja. Szeretettel: Azi

palko642014. július 2. 18:16

Kedves Miklós!
Én nem is akarok mást mondani, mint hogy tisztelettel fejet hajtok.
Viszont remélem, még sokáig olvashatom-olvashatjuk, a Te szemüveged mögül nézett és látott világról, s ezáltal magadról és rólunk is alkotott képeket. No meg néha tán még a teknősökről, görényekről, rókákról, gólyákról alkotott fabuláidat is. Amiket addig írj, míg végig nem érsz a teljes táplálkozási láncon. Aztán meg még jó pár évig újra az emberről.
Baráti szeretettel: Palkó

Golo2014. július 2. 17:51

Kedves Lauresns!

Én-versed remek alkotás. Ahogyan vezeted a vezérfonaladat, az életedből fontad nem rokkán, hanem lelked finom fonalából a verset.
Fájdalmasan szívbemarkoló, amikor az öregedés jeleivel nehezen birkozik meg az ember. Azt hiszem, ez a vers azt sugallja. Nem pufogtatok közhelyeket, de a te lelked soha sem fog megöregedni, szépsége megmarad, a test meg, hát Istenem, és az öregséggel jár, hát azt elviseljük.

Szívvel és szeretettel és minden elismerésemmel gratulálok: Radmila

emonye2014. július 2. 17:45

Ha a múzsa megkörnyékez nem vagy egyedül, mint e versben is! :)

1957052520122014. július 2. 17:41

Nagyon szeretem Radnótit. Látom Te is kedves Miklós! Örülök, h megosztottad öregedés-öregedős gondolataidat, ami persze még csak elmélet. Szívvel gratulálok , Irén

katagne2014. július 2. 17:39

Hát ez nagyon szép. Az öregedés nem egyenlő a magánnyal. Az aki ilyen szép verset tud írni az már nem magányos és nem gubbasztással tölti az idejét. Szívvel gratulálok. Üdv Kata

bakonyiili2014. július 2. 17:30

Kedves Miklós!
'' Múlttá vált a kor'' - bizony, egyetértek! Már annyi minden mögöttünk van, és mi van előttünk? Jó hogy nem is tudjuk. De éljük meg minden nap szépségét - mert van - az esőcsepp dallama, a szél susogása, a felhők játéka! Mind mind szívünket, lelkünket élteti, erőt ad a másnapokhoz.
Szép versed ismét nagyon tetszik, megérintett. Szeretettel : Ili

Matyi872014. július 2. 17:12

Kedves Miklós!
Nagyon mély, őszinte alkotás ismét! Csak ismételni tudom magamat: nagyon szépen irsz, és tisztán! Megható. Remélem, még lesz szerencsém olvasnom tőled ilyen remek, szép, őszinte verseket. Szivvel gratulálok versedhez!
Őszinte tisztelettel: Mátyás

Evanna2014. július 2. 16:50

Sokszor van hasznunkra az önmagunkba nézés, de ebből a hangulatból olyan jó kilépni a napfényre, emberek közé!
Szívvel gratulálok versedhez.
Evanna

Zsuzsa-Amriswil2014. július 2. 16:13

Kedves Miklós, oly szépen méltatták poet - társaim előttem a versedet, én már sok újat nem tudok hozzá írni.

Remek és igaz költeményeidet mindig szeretettel olvasom: Zsuzsa

anci-ani2014. július 2. 16:10

Kedves Miklós!
Nagyon szép szomorkás versed magával ragadó!!!
De még ne gubbasszál erődnek teljében, ...
''Ej ráérünk arra még''... mondá Pató Pál úr!!! :)
A sorsot fogadjuk él és az öregségre fittyet hányunk, majd ha itt lesz...akkor megérezzük!!! :))
Szép versedhez szívvel, szeretettel gratulálok: Anci

Ibolya.522014. július 2. 16:05

Szeretettel gratulálok versedhez. Ibi

adamne2014. július 2. 16:01

Az öregedéstől még messze állsz kedves Miklós!!!
A versed most is nagyon szép,mint mindig,szeretem olvasni
soraidat,de ha szomorú vagy ....azt nem szeretem.
Gratulálok nagy szeretettel,és szívvel. Üdvözöllek:Manyi

Kicsikinga2014. július 2. 15:48

Megkönnyeztem gyönyörű versedet, és most látom, hogy messze még az öregséged!!!!!
Kérlek szépen, ne legyél szomorú, és higgyük azt, hogy néha öt is lehet az a ''kétszer kettő''!

Egyébként egy bagoly szólt most...

Rika2014. július 2. 15:37

Kedves Miklós!
Mindig jó olvasni a soraid :)
Sztel:Ari

szalokisanyi12014. július 2. 15:13

Kedves Miklós! Kiemelkedő alkotást írtál az öregedésről, az elmúlásról.
Az a titokzatos választó vonal, lét és nemlét! Foglalkoztatja az embert. Várom további remek verseidet.

Gratulálok! Baráti üdvözletem küldöm. Őszinte tisztelettel: Sanyi

kterezia2014. július 2. 14:58

Akit ilyen hűségesen látogat termékeny múzsája, az nem lehet magányos...

Dolina2014. július 2. 14:40

A kétszer kettő néha....... nem is mindig kétszer kettő, és a ''Magam'' meg az ''Én'' között lehet még sok sok dal, öröm, fénysugár. De értelek, az embernek szembe kell nézni néha ''Magával'' és ez bölcs józanságra int.
Mindezt ragyogóan megírtad, gratulálok, és ''hass alkoss'' még sokáig.
Baráti üdvözlettel: József

amalina2014. július 2. 14:33

Na ne má'! Ezeket a gondolatokat, miután ilyen szépen versbe szedted, nyugodtan felejtsd el!Gratulálok a szép vershez!:

éva

Ahita2014. július 2. 14:29

A vers ismét remek, a téma, a mulandóság is szép, magasztos, és mindenkit utolér, kedves Miklós. Szép, önmagunkba fordulásra, mérlegelésre késztető szomorú verssorok. De nem rég olvastam egy 26 éves ifjú poet társunk gyönyörű versét, melyben az elmúlt, tovatűnt paradicsomi tudatlanság bölcsőjében ringatott gyermekkort keresi, kutatja, siratja.
A Tiédben azonban már ott az évek bölcsessége.
A reggeli fények azonban még sokáig belopódznak majd az ablakodon, kezedbe toll-billentyűt adnak, s késztetést érzel, leírjad - mire is gondoltál, mire is jutottál az éjjel,. Szomorút, vagy vidámat, mindegy, csak írj! Ez olthatatlan. Érdekes ez a virtuális világ. Hol könnyet fakaszt egy vers, egy sors, hol vidám kacagást. Hidd el, ez is egy kézfogás! Kedves Miklós nagy szeretettel szív versedért Éva

filo-csibi2014. július 2. 14:24

Pontosan ilyen az öregség és a magány. Remek versbe foglaltad össze. Szerintem hárman vagytok: Te, a magány és a remek verseid, melyeket örömmel olvasnék a továbbiakban is. Gratulálok: Ilike.

meszaroslajos602014. július 2. 14:05

Bölcs gondolatok, gratulálok szívvel Lajos.

195808082014. július 2. 13:55

Kedves Miklós rá érsz még búcsúzni sok verset szeretnék még olvasni tóled.Remek vers az ôregedésről. Szeretettel olvastam mint minden versedet. Üdvözlettel Eszter.
Szív is jár

krisz93932014. július 2. 13:51

Meg szeretnénk néhány ilyen nagyszerű verset olvasni, szóval várjunk még azzal az elmenetellell!!! Nagyon szép vers. Szívvel gratulálok. Üdvözlettel: Kristóf

PiszarEva2014. július 2. 13:39

Ebből az állapotból ébredj fel gyorsan. Majd húsz év múlva az ifjú vándor.megpihen,de...........addig még rengeteget írni kell.Nagyon szeretem a verseid.
Búcsúzásról még korai írnod, bár nagyon szép vers lett belőle. Békességed megértem jön a szép korod remélem. Ezt egy előszónak veszem húsz év múlva visszatértünk! Szívvel gratulálok Éva

maxika2014. július 2. 13:25

A társaság szerintem remek, szóval maradj még kedves Miklós, maradj!
Albert

Rika522014. július 2. 12:57

Tetszik Miklós ahogy írtál az öregedésről, de mondanám szeretettel,ne sok időt tölts evvel a konok magánnyal. Néha még a madarak is jobb társaság annál. Szívvel gratulálok versedhez ! Marika

Schmidt-Karoly2014. július 2. 12:55

Kedves Miklós!
Én tudom, hogy a Te öregedésed egyáltalán nem olyan biztos, mint a kétszer kettő. A békülés egyébként hihetetlenül fontos, élethosszabbító jelentőséggel bír. Búcsúzni pedig még ne búcsúzz, mert a java még hátra van, ám azt megélni AKARNI (is) KELL!
Kívánok hozzá békés, boldog napokat, erőt és kicsattanó egészséget, szeretettel: Schmidt Károly.

Vargazlajos2014. július 2. 12:47

Nem mondod, hogy te is öregszel!
Azért azt díjazom, hogy megválasztod a társaságodat...
Amúgy a kétszer kettő hull ránk rendesen, én azt hiszem az öt!
Barátsággal:
VZL

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom