Szerző
Vers

A verset eddig 745 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2007. október 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Sóvágó Csilla

A pokolban

„Holtak lelkei bolyongnak körülöttem,
lángnyelvek simogatják a talpamat,
iszonyú képpel merednek rám,
rám, egy eltévedt utazóra.

Körülvesznek, mint a kutyák
ha ételt szimatolnak.
De ők, sejtem, nem azt akarják,
őket vérző lelkem illata vonzza.

Pokoli árnyak suttognak fülembe,
rohanok egész testemben remegve,
Hol a menedék, nem tudom,
Istenem, segíts! Elporladok!

Szétmarnak a forró lángok,
s a nyomomban vannak ráadásul
borzasztó lények, igazi fenevadak,
finom meleg véremre szomjaznak!”

Ide taszítottál le kedvesem,
Megtagadtad kínzó szerelmemet!
Őrült álmok kerítenek hatalmukba,
Pokol tüzének hevét érzem a markomban.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom