Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 244 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 744 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. május 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (16)

Ross Satyr

Köszörűs-ballada

Hadijelentés a kenyérharc frontjáról

Koltói piactér forgalmasabb sarkán
kőkemény korongot forgat meg a lánc.
Egy helyben tekerek pedálomat hajtván,
késélről sikong a szinkron szikratánc.
Táncolok magam is keskeny pengeélen,
mögöttem a tánckar: lábak erdeje.
Nem látom a fától, csak a hajtást érzem,
és egy törzsvevőm sem ágál ellene.

Pedálom forgatva ülök a nyeregben,
így képviselve egy Lovas-Nemzetet.
Hírnevet nem csahos tollnokként szereztem:
taposok ugyan, mert másképp nem lehet,
mégsem kell, úgy érzem, szégyellnem a módot:
pedálozásomra kenyérként tekints.
A két szelet közé sajt, ó, nem adódott,
s nem csupán taktika, hogy szalámi sincs.

Ballal is, jobbal is pedálra tiporva
nem sértek egyensúlyt, nem lehet bajom.
Százfelé szóródik szökkenő sziporka,
szórom a gyöngyeim - ki elé vajon?
Amíg a lánckerék elfordul alattam,
sok fogas kérdésre jó válasz akad:
a hiányzó láncszem hirtelen bekattan -
s ahol a leggyengébb, kétfelé szakad.

Vége műszakomnak, elfogytak a kések,
reflexmellényt öltök: lásson, aki néz.
Nagy híve vagyok a jókor elmenésnek:
ne múljék az idő, ha nem peng a pénz.
A hátsó kereket lerakom egy pontra,
és ha most meghajtom, mozdul a csikó.
Hogyha lassítanék, féknek ott a kontra,
ha meg gyorsítanék, gáznak ott a pro.

A másnap reggel is ott talál a sarkon,
bár lesik néhányan: hátha nem jövök.
Ők is taposnának, ám a helyem tartom:
kegyetlen kenyérharc, éles és örök.
Míg a használatban tompulnak az élek,
lesz addig munkám, így mérlegem derűs.
Töretlen hittel - s egy nyelvtörővel élek:
koszorús nagy költőnk Koltón köszörűs.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ross(szerző)2014. május 26. 16:52

Azt mondja a szólás: ''Minden csoda három napig tart.'' Nos, egy ilyen arányban látogatott és ennyire aktív versportálon egy-egy vers élettartama - vagyis az az időszak, amíg az érdeklődők viszonylag frissnek ítélik - legfeljebb ha másfél-két napig tart, mert jön az újabb és még újabb versek özöne.

Ez a vers tíz napja jelent meg, és már aznap megkíséreltem bevonni a kedves látogatóimat egy interaktív kísérletbe, idézem: ''Mivel ismerni vélem a törzslátogatóim széles és mély ismereteit, felkészültségét - akik talán egyes korábbi szövegeimen megedződhettek már -, nagyon örülnék, ha szépen sorra visszafejtenétek, mikre is gondolok. Előre is köszönöm.''

Nos, voltak, akik felidéztek egy.egy, olykor több megoldást, de legtöbben inkább csak utaltak a létükre. Már gondoltam arra, hogy kiírom pályázatként, de nem találtam szponzorokat a méltó pályadíjak fedezésére. Megfordult a fejemben, hogy ráklikkelek a KLIK-re és felajánlom jövő ilyenkorra a magyar érettségi egyik választható témájaként, de végül másképp döntöttem.

Hogy senkiben ne maradjon hiányérzet, egy blog-bejegyzésben foglaltam össze a teljes történetet. Ott olvasható a prózai vázlat, utána - csak hogy együtt lehessen látni őket - a késznek tekintett ballada, majd a saját ''műelemzésem''. Persze, az én dolgom könnyebb volt az utóbbiban, hiszen többnyire sikerült eltalálnom, ''mire gondolt a szerző, amikor írta''. Itt van az elérési cím: http://tinyurl.com/pyzysts

Ross(szerző)2014. május 26. 16:51

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Ross(szerző)2014. május 19. 00:07

@csorbimeli: Azt írod, egy laikus gondolatait osztod meg - nos, a leírt szöveg szerintem egy értő elemző esztéta vagy kritikus nyomdakész cikkrészlete lehetne. Beismerem, amit említesz: sok ide kerülő szövegemre jellemző, hogy erősen számít az olvasók, befogadók aktív közreműködésére - ennek ''érdekében'' különféle eszközökkel élek, tudatosan.

Nem fogytak el a kések, csak az a baj, hogy nem minden este léphetek fel a porondon, mert olykor bizony - üzemi balesetből kifolyólag - új partner után kell néznem. Nem tehetek róla, én sem fiatalodom, és sajnos a nyomozók miondig lefoglalják a partnerembe belehajított kést.

A rímek sem fogytak el, csak mostanában egy más műfajban csengenek össze; erre majd még visszatérek.

csorbimeli2014. május 18. 14:06

Kedves Ross! Rengetegszer elolvastam ezt a verset is. Én csak egy laikus gondolatait írnám le. Van, hogy az ember nem abból él meg, amiből szeretne, vagy nagy tehetsége van hozzá. Ilyenkor kell egy állás is, ami pénzt hoz. Ha abban is jó tud lenni, az csak jó. Így is, úgy is lesznek irigyei, akik a helyére pályáznak, de szerintem nem elég csak a jó hely megszerzése, hogy működjön valami, azért tenni is kell. Az arany közép utat megtalálni nem egyszerű feladat, azért, szerintem, többségünk erre törekszik. A verseid egyébként nem könnyűek, de érdemes odafigyelni rájuk. Még ha nem is mindig egyszerű a megértésük. A jó köszörűshöz visszatér az ember! Még ha először nem is igazán érti, hogy mit is csinál, maximum sejti, sejteni véli. De ez csak az én értelmezésem. Egy kérdés: elfogytak a kések, vagy a rímek?
Maradok tisztelettel: Melinda

Ross(szerző)2014. május 17. 13:53

@sunil: Köszönöm a lelkes szavaidat. Be kell hogy valljam, mindig csodálom, amikor az emberek kétkezi munkával és okos segédeszközökkel a szemem láttára hoznak létre valami újat, jobbat, értékesebbet. Ráadásul a köszörűs munkája, kicsit a márványszobrászhoz hasonlóan, filozófiai közelítéssel is tekinthető: úgy fokozza, javítja a gondjára bízott ''munka tárgya'' minőségét, hogy a mennyiségét csökkenti.

Még hozzáteszem, hogy egyelőre új verset nem teszek fel, mert valóban kíváncsi vagyok arra, hogy sikerólt-e a Kedves Olvasókhoz eljuttatnom a korábban már említett áttételes uitalásokat. Szeretnék időt adni, hogy sorra visszaigazolják őket; ha nem, akkor bizonyos idő múlva, ha úgy döntök, én leszek kénytelen megtenni.

sunil2014. május 16. 23:08

Csodás versedben '' minden a helyén van, '' a napi robot is harmónia, emelnek, s emelkednek a sorok, miközben mi, magunk is feljebb hágunk, mintha a vers tenyerén tartana, hogy ne csüccsenjünk nagyot, lemenőben...
Persze a szánk tátva maradhat így is! Az enyém mostanáig úgy maradt!-:)
Szeretettel: sunil

Ross(szerző)2014. május 16. 12:45

@szalokisanyi1: Köszönöm, Sanyi.

szalokisanyi12014. május 16. 07:44

Remek!

Ross(szerző)2014. május 15. 22:13

@tzoldav: Örülök, Zoltán, hogy így látod. Nyilván nem véletlenül hasznéltad a ''sziporkázóan'' szót, szívesen látom általad leírva.

Ross(szerző)2014. május 15. 22:07

@thuroczy: Köszönöm a tetszés ilyetén kifejezését. Köszönöm a kérdést is, és a válasz nem bonyolult: ezek a mesteremberek kétféle módon is a látókörünkbe kerülhetnek. Vannak, akik házról házra járva kínálják a szolgáltatásaikat, míg mások valóban egy-egy fix helyre települve - piacok, vásárok, búcsúk - köszörólgetik a csorbákat. Én az újpesti piacon, a Tanácsháza mellett ismerek egyet.

Ross(szerző)2014. május 15. 22:04

@azi-gazi-em: Bár azt írtad, Neked már nem maradt sok mondanivalód, mégis tartalmas véleményt írtál, ráadásul új szempontokra mutattál rá. Bevallom, nem ismerem a ''gyöngyös'' szólás történetét, forrását, csak a szólást magát, és persze azt, hogy milyen esetekben használják (nem ritkán némi felsőbbrendűségi tévképzetre építve).

Mindig örülök, amikor egy-egy olvasó felfedezi, hogy igyekeztem egyik kedvenc ''fegyveremet'', az iróniát használni. Ebben az esetben az ilyen szavakat egy szereplő szájába adom, aki nem szükségszerűen azonos velem, de azért... Amúgy az irónia egyrészt kétélű fegyver, másrészt igen keskeny a mezsgye közötte és a szarkazmus, sőt a cinizmus között.

Ha esetleg, ahogy írtad, visszatérsz még, örömmel várlak akkor is.

Ross(szerző)2014. május 15. 21:57

@Ivory: Hűha, csak úgy sziporkáznak a mondataid! Külön megtiszteltetésnek érzékelem, hogy bízol bennem: pontosan a szándékod szerint értem meg minden szófordulatodat. Így is van. Annyit még hozzáteszek a bevallandókhoz, hogy ezt a szöveget sokáig pihentettem, mielőtt közreadtam volna - de már nem változtattam rajta. És teljesen igazad van: mivel a magam számára új technikát alkalmaztam, valóban nagyon jól szórakoztam az összerakása közben. Ráadásul ez most folytatódik a reagálásokat olvasva, mert az én bizalmam is láthatóan megalapozott volt az Olvasók irányában.

Ross(szerző)2014. május 15. 21:50

@jusziko: Köszönöm az értő olvasásodat, visszaigazolod a szándékomat. Lelepleztél, kedves Japcsi, és éppen ezt vártam. Igen, különösen ennek a szövegnek az összerakásakor, de talán máskor is, az a etchnológiai folyamat valósul meg, hogy elég lejegyeznem azokat a különböző mértékben összetett összefüggéseket, amelyek forrása, ahogy azt nagyon jól kiemelted, a magyar nyelv. Kétségtelen, hogy az angolban is előfordul, hogy egy szónak azonos szófajban, például főnévként is nagyon sok jelentése van, és ráadásul még használható igeként (tíz-tizenötféle küólönböző módosító ''igekötővel'' kiegészítve más és más árnyalatú jelentéssel), jelzőként és hatérozóként is - de a mi nyelvünket így sem érik utol.

thuroczy2014. május 15. 21:41

Megemelem a kalapom!
Kérdésem, hogy honnan ez a régi élethű köszörűs, honnan ez az emlék?
Üdvözöllek, Gyula

azi-gazi-em2014. május 15. 20:52

Kedves Ross!
Annyiféle módon megdicsőültél, jobbról is, balról is megtámogatva, hogy nekem már alig maradt egy kis dolgom. Hosszabb töprengés után, mégis találtam egy kis talpalattnyi rést, ahol dicsőséged egét még nem glazúrozta senki. Én hálás szívvel megköszönöm Neked a harmadik szakasz negyedik sorát
és annak tartózkodó szemérmességét, amely által nem nevezted nevén a sertés nevű állatot, aki elé gyöngyöket lehet szórni. Aggódtam volna Érted, mert nem mindenki olvassa a bibliát. Te persze zseniálisan megoldottad a helyzetet! Akinek van szeme úgyis lát. Még párszor jövök, akkor majd már csak csendben emésztek. Annyira tetszik ez a sármos iróniád! Igen nagy szeretettel olvastalak: Azi

Ivory2014. május 15. 19:53

Kedves Ross!
Rég nem jártam feléd, nem is értem, miért... Lenyűgöz ahogy a verseidben épitkezel, és külön köszönet a 13:13-kor tett bejegyzésedért, ahol felfeded ennek a technikai hátterét. Kétség nem fér hozzá, hogy azért piszok jól szórakozhattál alkotás közben, mert a sajátos rímekben, nyelvi-formai megoldásokban rengeteg játékosság rejlik. Ami a mondanivalót illeti, sajnos amíg szárnyunk nem nő, az emelkedőn nyomni kell a pedált, a lejtőn viszont már anélkül is lehet gurulni... Sík terepen pedig van időnk köszörülni. A nyelvünket. Leginkább máson. Örömmel olvaslak!

Kicsikinga2014. május 15. 19:44

@Ross:
Azért írtam utána, hogy ''Ott Koltón'', mert éppen köszörül, de inkább olvasna...

jusziko2014. május 15. 19:40

Már harmadjára olvasom és mindig találok új és új rejtett tartalmakat. Szerintem még a tizediknél is így lesz. Ilyenkor örülök, hogy magyarnak születtem, mert ez a nyelv egy zseniális szoftver! Te pedig Ross profi felhasználó vagy! Gratulálok!!! Ezt jól kiélezted :)

Ross(szerző)2014. május 15. 19:11

@Kicsikinga: Figyelmesen olvastál most is, kedves Kinga. Jól érzékeled, igyekeztem lehetőleg minél több szónak kiaknázni egynél több értelmezését, és - amennyire lehetett - a második vagy esetleg harmadik vetületét is belefűzni az alaptörténetbe.

Ami Petőfit illeti: van egy olyan szólás - mérsékelten dicsérő -, hogy ''Meg kell mondanom, Milton, a nagy költő is örülne, ha olvashatná a művedet'' (nem mindenki tudja, hogy Milton ugyanis vak volt).

Ross(szerző)2014. május 15. 19:07

@uzelmanjanos956: Köszönöm Neked is, János. Mély mondandót említesz - én remélem, hogy sikerül a megénekelt mikrovállalkozónak a felszínen maradnia.

@Mygan: Igazán nem vagy szószátyár, Miska... :) Kénytelen vagyok azt a szatírát besatírozni, mert valóban monokróm: még csak nem is fekete-fehér...

@adamne: Köszönöm az elismerést, kedves Manyi.

tzoldav2014. május 15. 19:07

sziporkázóan szellemes alkotás, mint mindíg
gratulálok

Ross(szerző)2014. május 15. 19:02

@cucedli: Kedves Kati, köszönöm a szellemesen megfogalmazott szavaidat.

@Evanna: Örülök, hogy volt kedved lemerülni a sorok (téglák) közé is, és hogy ami ott található, az szerinted is egybe tartja az építményt.

@rimkontar: Köszönöm, János. Jól látod: aki megfelelő sebességgel előre kíván haladni - legyen az bi- vagy tricikli, vagy köszörű, de akár vízibicikli - annak egyformán kell taposnia balra és jobbra.

Kicsikinga2014. május 15. 17:58

Ott, Koltón...

Kicsikinga2014. május 15. 17:57

Minden egyes szavadat idézhetném, ugyanis nem csak ''kétélűek''!

A bicikli, mint univerzális kenyérkereseti forrás, az azt hiszem sokunk ''nyerge'' lehetne, és a ''tánckar'' is ott áll a hátak mögött, szorosan, várva, hogy mikor dől ki egy ''fa'' amitől nem látni az ''erdőt''!

''a hiányzó láncszem hirtelen bekattan -
s ahol a leggyengébb, kétfelé szakad. ''

Mint említettem volt, minden szavadnak van több értelmezési lehetősége, csak nézőpont kérdése.

Petőfi is örülne, ha olvasna Téged!

adamne2014. május 15. 16:40

Nagyon jól felépített vers.Elismerésem.Remeket írtál.
Szívvel üdvözöllek:Manyi

Mygan2014. május 15. 16:33

Satyr: szatírát satíroz
:)

uzelmanjanos9562014. május 15. 16:28

Mély mondanivalójú remek versedhez,szívvel gratulálok:János

rimkontar2014. május 15. 14:23

''Ballal is , jobbal is pedálra tiporva
nem sértek egyensúlyt,nem lehet bajom''

Balanszmester az arany középúton.Túlélő filozófia?Hmm.(5)

Evanna2014. május 15. 14:21

Itt bizony érdemes a sorok között kutakodni, jól felépítetted és jól értelmezhető!
Versedhez szívvel gratulálok!
Evanna

Törölt tag2014. május 15. 13:53

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2014. május 15. 13:44

@maxika: Köszönöm, Albert. Ha van kedved bányászgatni az egyes sorok ''egyenes'' és ''elvont'' jelentései között, csak rajta!

maxika2014. május 15. 13:23

''taposok ugyan, mert másképp nem lehet..''
Rengeteg sort idézhetnék, szívem szerint, de ez egy a sok remek közül.
Albert

Ross(szerző)2014. május 15. 13:16

@Zsuzsa-Amriswil: Köszönöm, kedves Zsuzsa. Amit eggyel alább az edzett törzslátogatókról írtam, az nem zárja ki, hogy a szívesen látott új vizitálók is kicincálják az összegubancolt gombolyagba beleszőtt egyes szálakat. Nagyon örülök, hogy a hozzászólások szövegét is figyelted, mert igyekszem őket akkor is nagyon komolyan venni, ha (szándékosan) megmosolyogtatóak.

Ross(szerző)2014. május 15. 13:13

@Ross: Kedves látogatók, elnézést, most egy kis kitérőt teszek. Amint már említettem, mielőtt balladai formába öntöttem volna azt, amit ezzel a szöveggel mondani akartam, szokatlanul hosszú előkészületeket tettem. Készítettem egy ''kulcslistát'', amelyben előzetesen összegyűjtöttem bizonyos kulcsszavakat vagy -kifejezéseket, olyan közismertnek vélhető szólásokra vagy idézetekre való utalásokat, amelyek színesíthetik, feldobhatják a majdani szöveget. Azt hiszem, ezáltal a viszonylag hosszabb terjedelem ellenére is vannak benne tömör szakaszok. Mivel ismerni vélem a törzslátogatóim széles és mély ismereteit, felkészültségét - akik talán egyes korábbi szövegeimen megedződhettek már -, nagyon örülnék, ha szépen sorra visszafejtenétek, mikre is gondolok. Előre is köszönöm.

Zsuzsa-Amriswil2014. május 15. 13:08

Sokatmondó, remekül megírt versedhez nagy szeretettel gratulálok !

Verseden kívül nagyon tetszett még az alábbi hozzászólásodból az a pár szó: '' konyhai szerszámokat éleznek, nem társadalmi konfliktusokat ''

Máskor is olvasni foglak.

Zsuzsa

Ross(szerző)2014. május 15. 13:06

@barnaby: Köszönöm szépen, Barna. Örülök, hogy felfedezted a humoros, szatirikus vonásokat. Megvallom: ez talán az egyetlen versem, amelyhez előzetes prózai vázlatot is készítettem, sőt, azt közzé is tettem. Meg amúgy is soká, sokat farigcsáltam, amíg végül úgy ítéltem, hogy egyelőre több nem fér bele.

Ross(szerző)2014. május 15. 13:04

@church73: Köszönöm, Zoli. Azt írod: ez a jelen, és igen, ennek a régi szép, egészséges szakmának a művelői átmentették magukat a jelenbe is, sőt, szerintem jövőjük is van. A tevékenységük pozitív: konyhai szerszámokat éleznek, nem társadalmi konfliktusokat.

amalina2014. május 15. 12:53

Jó!

barnaby2014. május 15. 12:47

Remek vers, humoros, szatírikus, és sok igazságot rejtő...Gratulálok Ross barátom szeretettel:B:)

church732014. május 15. 12:30

'' A másnap reggel is ott talál a sarkon,
bár lesik néhányan: hátha nem jövök.
Ők is taposnának, ám helyem tartom:
kegyetlen kenyérharc, éles és örök.''
Ez bizony a jelen.., ennél jobb kor/kórrajzot' ritkán vetettek papírra!
A versed remek, mint mindig! Elismerésem!
Üdv.: Zoli/Church

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom