Szerző

Parádi Alexa

Népszerűség: 41 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 751 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. május 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Parádi Alexa

Kegyvesztett bolondok

Szürke színben tündöklő, bágyadt fénysugár,
Lomha elmém, tudattalan várva rám,
Régen látja már; pusztulni vágy.

Hiába lészen e földi létben,
Elenyész majd a térben.
Semmivé foszlik a tér,
Nem érdekel majd a vég.

Elítéltetett rabszolgaként,
Mint börtönben a kés,
Veszedelembe visz.

Azt mondják, bűnöző,
Ki a sorba be nem áll.
Azt mondják, őrült,
Ki néha izolálódni vágy.

De mi az élet, ha nem teheted,
Mi téged illet? Hogy mondhatsz
Nemet a fájdalomban szenvedőnek?

Mi vitt rá, ember, hogy eltipord
Léted? Mért követted el önön végzeted?

Az emberi lét múlandó, nincs értelme a viszálynak. Ami ma a Tiéd, holnapra elvesztheted. Egy pillanat elég, ahhoz hogy romba dőljön apró életed. Hát, szeress míg megteheted!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ibolya.522014. május 17. 16:31

Nagyon szép, örömmel olvastam. Gratulálok! Ibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom