Szerző
Vass Márton (Marci)

Vass Márton (Marci)

Életkor: 24 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 221 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. április 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Vass Márton (Marci)

Azt hiszem...

Lágy fejjel azt hiszem én,
meglátom egy csillagos, mosott éjjelén
életemnek az utat, mit nekem szánt,
Vetett-aratott.
Már az sem biztos, hogy megmaradok.

Kérem mindig... Ülő meditált Buddha
fejjel maradok tétlen, ostoba,
ki várva várja, hogy sorsa legyen
látható. S ne a jóskompba
kelljen életem útját keresnem.

Törött szemmel azt hiszem,
látni fogom, mit senki sem
észlelt. A tenyésztett sorsgombócot,
miben mindünk dolga világos.
De az enyém, az enyém
valahogy szilánkos.

Hogy Te mit hiszel, nem
az én dolgom, nem az én falatom
a te kenyered, nem viszlek hegyeken!
Ha te mész, én maradok.

Ha maradok, elvadulok!
Vadult végtelenné, céltalanná
jajdult életemmel, barnult két
kezemmel kapaszkodom...
Hogy a Lábad elérem-e?
Azt nem hiszem,
De még, még makacskodom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker2014. július 24. 19:36

Érdekes a filozófiád, nagyon tetszik is.
Őszinte tisztelettel: jocker/Kíber/Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom