Szerző
Bardóczi Attila

Bardóczi Attila

Életkor: 48 év
Népszerűség: 12 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 287 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. április 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Bardóczi Attila

Csavargó 2

Már az őszi szél lengeti a sápadt lombokat.
Sötét víztócsákba fúlt a nyár, s vele eltűnt sok-sok pillanat.
Hulló gyermekeiket siratják a fák.
Néma gyászuk betölti a sötét éjszakát.
Alattuk ballagok, ebbe a kifoszlott porhüvelybe zárva.
Derékba tört életem, befér egy hátizsákba.
Lyukas cipőimbe vendégségbe jár az út pora.
Úttalan útjaimon elmegyek ma is - sehova.
A pocsolyákban magam mögött törött tükröket hagyok.
Cserepeikből néha-néha még visszacsillanok.
Fázom... kopott kis kabátom bélése én vagyok!
Ma éjjel puha avartakaróba fekszem.
Szélfútta levelekkel takarom be testem.
Álmomban talán, ki voltam, megint az leszek.
Öntudatlan testem mélyén kicsit újra élhetek.
Remélem, sorsom ma éjjel kegyes lesz velem.
A fagyos hajnal álmomban lopja el az életem...
...ne legyen több magányos, fájó reggelem!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lantgyorgyi32017. január 5. 19:46

Szomorú mégis remek vers!
POET Köszönettel Györgyi

lukacsleopold2014. április 13. 14:05

Jó! (Azt mindják, hogy az öngyilkosságnak is meg kell adni a maga eleganciáját. Folyóba fulladni, vagy kiugrani a nyolcadikról - nem vall jó ízlésre. De megfagyni egy üveg jó konyak társaságában - az igen, abban van méltóság :))

szalokisanyi12014. április 13. 13:50

Remek vers. Gratulálok, kedves Attila!

Üdvözletem küldöm, Tisztelettel: Sanyi

Ametisz2014. április 13. 13:44

Nagyon megszólalt benne egy reményvesztett, magányos lélek, ....mesterien megírtad! Gratulálok! Timi

galambos652014. április 13. 13:18

Minden sora gyönyörű és keservesen fájdalmas. Szívem hagyom Nálad! Berni

adamne2014. április 13. 13:00

Lenyűgöző,komoly alkotás. Fantasztikusan jól megírt versedhez gratulálok kedves Attila,nagyon a szívemig
ért a versed.Szívvel üdvözöllek:Manyi

maxika2014. április 13. 11:41

Le a kalappal kedves Attila!
Albert

dr.vegha2014. április 13. 11:22

Bravó! Nálam kiemelt vers lenne :) Ez egy nagyszerű vers, szomorú, de csodás képekkel. Élmény volt minden sorát olvasni. Gratulálok, szívvel: Attila

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom