Szerző
Stíber Zsuzsanna

Stíber Zsuzsanna

Életkor: 29 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 385 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. április 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Stíber Zsuzsanna

Távozó Lelkek

Kinn ülök a temetőben, csendes a táj,
Nem süvít a szél, nem énekel a madár.
Egyedül vagyok. Egy síron fekszem,
Fáradtan, kimerülve. Fejem felett a kereszt
Büszkén áll: jelzi a drága halott
Nevét, korát. Körbenézek. Valahol,
A messzeségben már nyugszik a Nap;
Mindjárt sötét lesz... én pedig egyedül maradtam.
De nem félek, a sötétség a barátom,
Fekete, mint a lelkem - de én ezt sem bánom.
Immár teljes a sötétség, a temető életre kel:
Halott lelkek fényei jelennek meg a sírok felett,
Suhannak egymáshoz, majd mind jobban távol,
Majd mind eltűnnek a láthatárról.
"Vajon hová tartanak?" kelnék fel, s mennék,
De visszahúz egy jeges, hideg kéz.
"Maradj" - szól egy síri hang,
De én küzdök - "Nem hagyom magam!"
Teljes erőmmel küzdök, ülnék fel,
De a Kéz egyre erősebb...
Végül belátom, nincs mit tennem,
Átadom magam a hidegségnek.
Még egyszer, utoljára kinyitom a szemem,
S megjelenik egy alak előttem.
Testem egyre könnyebbnek érzem,
Az alak pedig segítő kezet nyújt nekem.
Keze után nyúlok, majd elkapom,
S már nem érzem a hideget a vállamon.
Ránézek az alakra, s látom: előttem egy angyal áll,
Magamra nézek: angyal vagyok én is most már.
Visszanézek kihűlt, dermedt testemre,
Majd a lelkek után kiáltok: "Várjatok meg!"

2007. december 2.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Lewlynn(szerző)2014. július 22. 13:15

Örülök, ha tetszett. :)

Törölt tag2014. július 22. 10:57

Törölt hozzászólás.

Lewlynn(szerző)2014. április 13. 19:58

Köszönöm szépen! :) Mint az előzőnél írtam, viszonylag sok ilyen versem van, ezek egy korszak emlékei az életemből.

Matyi872014. április 12. 17:51

Kedves Zsuzsanna! Maga a cim már elnyerte tetszésemet. A vers tartalmáról meg nem is beszélve! Egyszerűen gyönyörű, fájdalmas, meghitt és nagyon jól megirt alkotás! Rögvest fel is vettelek a figyelőmbe, hogy legközelebb is legyen szerencsém hasonó témában irt verset olvasnom. Az első szivet tőlem kapod, mert ez a mű megérdemli! Jut eszembe, én is ilyen témában publikálok sok esetben.
Légy üdvözölve baráti szeretettel: Mátyás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom