Szerző

Zádori Bence

Életkor: 22 év
Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 489 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. március 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése csak a szerző engedélyével lehetséges, nonprofit céllal és a szerző, valamint a Poet.hu megjelölése mellett azonban engedélyezett az átdolgozások készítése és publikálása.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Zádori Bence

Nem vagyok való

Lakat a társadalom ellen

Nem vagyok való a társadalomnak,
Megmaradok hát önmagamnak.
Ez a gyarló a századok záporában,
Osztogatja az erényeket az önkívület mámorában,
Idelenn a porban, Pöttöm Panna derekán,
A súlyom egy mérlegen nem jut túl néhány dekán.
Mert eszméimnek nincsen, nincs rajta mit szeretni.
Örökkévaló rébusz, kívülről találjuk a törést megkeresni.
Kisül belőlem az árvalányhaj, az aranyozó gyermekláncfű,
Az árnyékom és a hangom selyembuzogányához maradok hű,
Mely hajba kap, szégyenlősen ráncigál,
Elhal a kapocs, a Pygmalion kövén sebesen leszáll,
Lendíthetem végtelen végig, hisz úgysem kínozza, mire tüskéje rááll,
S amíg a szám tárgytalan, fegyvertelen az arzenál:
Nem vagyok való a társadalomnak,
Megmaradok hát önmagamnak.
Strófaembriók, rozsdamentes szerből előfolytak,
A csekély ember hírhedt dalnoka a retusált szónokoknak.
Ki nem szolgál, s úgy tanít, azt nem nézik, csak vendettának.
Gondolkodás nélkül mindenemet jártatom, csak kaparok, mint a vadbarom,
Akaratos, megcsömörlött talentumok; a változás tiszteletére abbamaradtatok.
Mi más várna, ha nem jut bennem a konfúzió se előre, se hátra,
Hogy a gondolataim leíratlanok, és olvastatom, de hiába:
"Nem igaz! Nincsen írva vagyon! Mindent tudunk, a csúcson van a társadalom!"
És lám igazuk volt: Canossa-járással is kitaszított maradok.
Nem vagyok való tinektek,
Nem maradok meg hát senkinek...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SunVice(szerző)2014. március 14. 17:24

@jocker: Az élethelyzetem, és maga az, hogy betegséggel születtem, ami már nem gyógyul meg soha. Emiatt sokan levertnek néznek, bár igyekezem ennek az ellenkezőjét mutatni. Ebbe a versbe még beleszól egy éppen akkor múló szerelem is.
Kisgyermekkorom óta nagyon közel állt hozzám az irodalom és a filmművészet. Sokat olvastam a Grimm testvérektől, Andersentől, Vernétől és Csukás Istvántól, később pedig Voltaire-től is. Nagyon sokáig szinte csak Disney-meséken éltem. A betegségem miatt sok időt kellett kórházban töltenem, és kisiskolás koromban sokan épp emiatt kitaszítottak. Azután az általános iskola felső tagozatától kezdődően nyolcadik végéig végeztünk mindenféle írásgyakorlatot. Mindenfélét. Majd gimnáziumban már önállóan is elkezdtem tevékenykedni. Furcsa azonban, hogy az önálló írásaim már a kezdetektől ennyire mély és elvont jelentésűek voltak, és ezen nem akarok, és nem is tudok változtatni.

jocker2014. március 14. 17:09

Hmm... nagy kérdésem, hogy ilyen fiatalon mi inspirált ilyen vers megírására...?
Minden esetre jól írtad meg és átéreztem, bár igaz, hogy én már 66 éves vagyok!
Gratulálok: jocker/Kíber/Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom