Szerző
M. Laurens

M. Laurens

Életkor: 67 év
Népszerűség: 700 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1956 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. február 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (98)

M. Laurens

OLY KORBAN ÉLEK...

Oly korban élek, hol már szégyen a tisztesség,
hogy a kétkezi munkáról már szó se essék.
Oly korban élek, hol azt tanítják oly sokan:
miként kell hazugságban élni, otthonosan.

Hazudd bátran, hogy mindahhoz értesz, mit kérnek,
nyugodtan teheted, hisz Ők is ebből élnek.
Ha légtornász kell, hát hazudd azt, hogy te szárnyalsz,
s díjazni fognak, meglásd; ha mindent bevállalsz.

Oly korban élek, hol hazug mosoly lett a sikk,
értékét veszti becsület, szeretet és hit.
Mit sem ér mára a sokévnyi tapasztalat,
a rég megbecsült könyv csak értéktelen kacat.

Oly korban élek, hol szitokszóvá lett Anyám,
és félrelökött szülők sorsává a magány.
Apátlan, Anyátlan e modernnek hitt világ:
már szüleink vázájába sem kerül virág.

Oly korban élek most, mit leginkább felednék,
legalábbis a vigyorgókkal szembemennék,
és lehervasztanám arcuk bárgyú mosolyát,
felkavarnám e langyos, rózsaszín pocsolyát.

Oly kor kéne már, hol tisztelik Anyám s Apám,
hol unokák sorsa sem fű-mámoros talány.
Oly kort szeretnék, hol még élő a tisztesség,
s erősen védik, hogy rajta csorba ne essék.

Ily korról álmodozom ostobán néhanap.
Álmodozom, miközben az idő csak halad.
De egyszer, valamikor, nagy-sokára talán
e kort veletek is örömmel megosztanám.

Újraköltve: Pest - Buda, 2014. január 26.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


M.Laurens(szerző)2015. október 19. 19:25

@kodrane: Köszönet az olvasásért!
/ Miklós /

kodrane2015. október 19. 14:03

Ez egy olyan vers, hogy meg kell állni és csak olvasni, olvasni és szívünkben megőrizni! Szívem itt marad!

M.Laurens(szerző)2015. április 29. 21:02

@Perzsi.: Köszönöm :)

Perzsi.2015. április 29. 20:18

101. , gratulálok Miklós a versedhez!

Erzsébet

M.Laurens(szerző)2014. április 26. 14:05

@Schmidt-Karoly: Köszönet az olvasásért, és a megtisztelő hozzászólásodért, kedves Károly!
/ Miklós /

Schmidt-Karoly2014. április 26. 13:13

Kedves Miklós!

Oly korban élek, hol hinnem, s remélnem kell,
hol optimizmusomra csak a gúny felel,
hol a pesszimizmus és lemondás az úr,
hol ember keze idegen zsebekben túr.

Oly korban élek én, hol bízvást tudom,
nem szegheti ember tisztes akaratom,
hol gondolatom azt íratja velem,
hogy Neked, s nekem, s Mindenkinek jó legyen!

A második sorom egyszerű hétköznapi tapasztalásom. Azt látom, hogy még mindig, s nem tudom meddig, jobb sírni, mint nem sírni, mert hát ehhez vagyunk inkább hozzászokva! Hibákat kívülről kereső emberek lettünk, holott azt, miben leledzünk, mi teremtettük! Az első öt versszakod - szerintem - nem álom kategória, inkább a mai, talán valahol csupán látszat valóság, hiszen ha Te a reménynek is adsz hangot (utolsó két versszak), akkor ott van Benned is a jó, a jóra tanító, s olvasva soraidat, Te sem az ''oly korban élők'' közé tartozol, tehát látnunk , tapasztalnunk kell, hogy igenis jó irányban változik a világ. Igaz, kissé nehézkesen, de hány év is kellett így elrontani? Az utolsó két versszakod mondanivalóját pedig a reményen túl A HITNEK IS ERŐSÍTENIE KELL!
Boldog, békés és szeretetteljes napokat kívánok, szeretettel: Schmidt Károly.

M.Laurens(szerző)2014. március 18. 11:18

@Ibolya.52: Köszönöm szépen az olvasást és a hozászolásodat, kedves Ibolya!
/ Miklós /

Ibolya.522014. március 17. 20:38

Igazán nagyon megható fájlalmos érzés fennáll a versben.
Szeretettel gratulálok Ibi

M.Laurens(szerző)2014. március 4. 11:17

---------------------------------------- -------
KÖSZÖNÖM SZÉPEN AZ OLVASÁST ÉS A HOZZÁSZÓLÁSOKAT MINDANNYIÓTOKNAK !!
/ Miklós /
---------------------------------------- -------

lelkesmiklos2014. március 4. 08:52

Pontos látlelet korunkról, az országról, a világról.

Nem vigasztal bennünket, hogy az elmúlt századokban volt ez már Magyarországon sokkal rosszabb is (igaz, a múlt évszázad második felében sokkal jobb is!).

Nekünk nem vigasz, de - sok évszázad történelmi eseményeit áttekintve - amint A világ jobbul c. versemben írtam, a jobbulás is tény, - meg az is: utóbbi ellenére, a világ rossz maradt. Nagyon az!

10082014. március 2. 11:35

''Oly kor kéne már, hol tisztelik Anyám s Apám,
hol unokák sorsa sem fű-mámoros talány.''

Az egészet kiemelhetném, hisz versed minden sora fontos igazságot mond ki, amivel mélyen egyetértek.

Szívből és szívvel gratulálok!
Zsu

Steel2014. február 27. 14:12

Kevés minden szó...
És a soraid önmagukért beszélnek...
Szívből gratulálok, és köszönöm, hogy olvashattam
ezt a verset!

lepko.ila2014. február 25. 22:26

Tökéletes ábrázolás a jövő nemzedékének!
Gratulálok!
szívecskéset Marcsi

jaKovacsRobert2014. február 25. 21:57

Nagyon szépre sikeredett Miklós!
Ehhez duplán gratulálok, ha lehet!
üdv.Róbert

43Valeria2014. február 24. 16:34

Szívvel gratulálok versedhez. Sajnos ily korban élünk, s hisszük jobb kor vár gyermekeinkre. De mikor?!
űdv. Nemesné Valéria

msooky2014. február 24. 14:08

Remekmű a versed, kedves Miklós! :)

noheb2014. február 23. 15:36

Kedves Miklós!

Hihetetlenül jó gondolatok! Elgondolkodtam, nagyon sokan szeretnénk egy tisztességes, tisztességesebb korban élni és még is oly keveset teszünk érte.
GRATULÁLOK REMEK VERSEDHEZ!!!
Mária

pipiter2014. február 23. 15:19

Igaz és nagyon szomorú...
Gratulálok remek versedhez, Judit

M.Laurens(szerző)2014. február 23. 12:19

---------------------------------------- -------
- Kedves Szerzőtársaim, Olvasóim, és Barátaim!

KÖSZÖNÖM AZ OLVASÁST ÉS A HOZZÁSZÓLÁSOKAT MINDANNYIÓTOKNAK !!
/ Miklós /
---------------------------------------- -------

Törölt tag2014. február 23. 10:38

Törölt hozzászólás.

Seeman2014. február 22. 18:43

Szép álom. Én is így gondolom, de sajnos nincs miért a betűt pazarolni: ezt is lejátszották, mint a szocializmust és a rendszer váltást, és az elkövetkezendő választást.

ambrus.magdolna2014. február 22. 15:21

Nagyon sok versed alatt , repedt egy szívecske: ''OLY KORBAN ÉLEK '' Gratulálok, Elismeréssel és Tisztelettel: Magdolna!

gota2014. február 22. 10:36

Hatalmas!
Köszönöm, hogy olvashattam.

tengerszem2014. február 21. 19:44

Felkavaró versedhez szívből, szívvel gratulálok!
Szeretettel: Gabi

Törölt tag2014. február 21. 15:07

Törölt hozzászólás.

kistenkes2014. február 21. 05:30

Kedves Miklós! 71 érven rá, hogy igazet adjak. Szívvel gratulálok remek versedhez Frici

Ernest2014. február 21. 04:11

Kedves Miklós!
Már a blogban és máshol is megdicsértem kiváló versedet, melynek igazán aktuális a mondanivalója, jól és szépen megírtad, gratulálok!
Baráti üdvözletem : Őrni

Meroni2014. február 20. 17:25

''OLY KORBAN ÉLEK... '' Sajnos milyen igaz! S az milyen nagyszerű lenne ha a mai világra telepedett szürke homály eloszlana!
Szeretettel gratulálok
Roni

mamziversetir2014. február 20. 16:51

''Oly kor kéne már, hol tisztelik Anyám s Apám,
hol unokák sorsa sem fű-mámoros talány.''
Mélyen egyetértek kedves Miklós, szívvel gratulálok, Éva

Törölt tag2014. február 20. 15:24

Törölt hozzászólás.

gosivali2014. február 20. 07:36

''e kort veletek is örömmel megosztanám'' - gyakran olvasom újra e reményteli sorokat... Szeretettel: Vali

roland092014. február 19. 22:42

Gratulálok. Gyönyörű vers

donmaci2014. február 19. 19:32

Ilyen a mai világ sajnos, szívvel gratulálok szép versedhez! Józsi

M.Laurens(szerző)2014. február 19. 19:12

---------------------------------------- --------------
-- Kedves Szerzőtársaim, Olvasóim, és Barátaim!

Kellemes meglepetés volt számomra, hogy ennyi tartalmas hozzászólást olvashatok szerény versem alatt. Érezhetően sokakat meg érintettek a sorok, hisz rólunk, és a minket körülvevő mindennapokról szól. Nagy öröm a szerzőnek, ha nyitott lélekkel és szívekkel olvassák az általa formába öntött gondolatokat, és azt tovább görgetik az olvasók.

KÖSZÖNÖM AZ OLVASÁST ÉS A HOZZÁSZÓLÁSOKAT MINDANNYIÓTOKNAK !!
/ Miklós /
---------------------------------------- --------------

Törölt tag2014. február 19. 18:20

Törölt hozzászólás.

Lanor2014. február 19. 17:23

Kedves Miklós! Nagyon szeretem ezt a versedet! :) Gratulálok soraidhoz!
Szívet hagytam!
Üdv! Lanor (Orsolya)

judit.szego2014. február 19. 16:07

Kedves Miklós! Versed, mint mindig remek, és elgondolkodtató! Én, azonban, még így lázasan, levegőhöz ritkán jutva sem akarom elhinni, hogy ennyire sötét világot élnénk. Remélem, hogy benned is felsüt a nap, és elvonulnak a fekete felhők. Baráti szeretettel: Szegő Judit

1352014. február 19. 12:04

Remek versed minden sorát átérzem és veled álmodozom egy jobb korról, szívvel, tisztelettel gratulálok! Margó!

manco2014. február 19. 09:31

Kedves Miklós! Már többször visszatértem versedhez. Csodálatos. Minden versed elragad, felemel és boldogabbnak érzem magam. GRATULÁLOK! Margó

Bianca2014. február 19. 07:59

Igaz szép mű! Szeretettel gratulálok, Bianca

church732014. február 19. 07:10

Köszönöm, hogy megosztanád, szívesen tartanék veled!
Sajna, eléggé kifordult értékrend dívik mostanság..
Vagy velünk van a baj?...:) Remélem nem!
Gratulálok, remek versedhez!

t.buga2014. február 18. 23:26

Mindannyian látjuk ezt a legújabb-kori fertőt, de ne törődjünk bele, menjünk - akár szavakkal - ellene!
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok!

elke2014. február 18. 21:28

ojan korban élűnk, ahol a hazug, a betörő, a dézsmáló az igazmondó.
Neked, az őszintének betörik a fejed, ha mukkansz.
A gazdagok még többet harácsolnak, és mindenki könyököl,
és sajnos ez világjelenség. A bankok rángatják a politikát, és nem fordítva.
Nem jó ez így !
Üdv. neked
elke

csillogo2014. február 18. 20:07

Kedves Miklós olyan jó lenne, ha ezt meg is lehetne valósítani -

''Oly korban élek most, mit leginkább felednék,
legalábbis a vigyorgókkal szembemennék,
és lehervasztanám arcuk bárgyú mosolyát,
felkavarnám e langyos, rózsaszín pocsolyát.''

Sokat gondolkoztam a verseden. Ezt már sokan, sokféleképp megírtuk, ezt az életérzést és amit kivált a tisztaságra törekvő emberből. Ettől persze még marad a valóság, ki mivel megy szembe, mit lát meg az Egészből. Bízom benne - van menekülési útvonal! Van mentőcsónak... lesz egyszer farkasszemnézés!

lnpeters2014. február 18. 19:52

Igen. Ily korban élünk. Isten talán túlbecsül bennünket, mert a feladat hatalmas...

SalinaSummer2014. február 18. 18:43

Szomorú, de igaz gondolatok mesterien versbe öntve. Csodálatos! Szívből gratulálok e komoly témát feszegető mesterműhöz!

Sally

manco2014. február 18. 16:10

Mestermű. Gyönyörű és fájdalmasan igaz. GRATULÁLOK!!

Dellamama2014. február 18. 15:40

Sajnos ily korban élünk!
Álmodni egy tisztességesebb világról már nem is merek!
Emil hozzászólásához csatlakozva, gratulálok remek versedhez: Maria

DJ2014. február 18. 14:57

Oly korban élek én, mint mindenki más...
nekem se tetszik, de én is csak várom, hogy változzon a világ... :)

32014. február 18. 14:33

Gratulálok! szívet hagyok soraidért! Ibolya

edesemil2014. február 18. 13:14

Drága Miklós, kedves Barátom!
Gyönyörűen megírt versedhez elismeréssel és szeretettel gratulálok. Mestermű, oly tökéletes. Viszont korunk megítélésével messzemenően nem értek egyet, látom a kedves hozzászolók véleményeit, ők sem velem. Úgy gondolom, hogy nincs új a Nap alatt, ókori mondás érvényes szinte mindenre, ami magát az embert illeti. Tudom, hogy sok rossz tapasztalatod van, és ádáz, gonosz harc folyik mindenütt a világban, de nem veszett fejsze a helyzet, a jó erői is szakadatlanul hatnak és dolgoznak. Te, mint elhivatott költő csak úgy tudod népedet vezetni, ha hiszed, hogy néped minden eddiginél jobb és alkalmasabb, hogy lángolva vezesd őket hittel és lelkesedéssel. Ehhez viszont hinned kell a jó győzelmében, az igazság diadalában és bízni a korban, amely alkalmas a rossz elleni harc sikerére. Gondold végig, a rabszolgák, a kiéheztetett városok, a keresztre feszítettetek, a leprában szenvedő kitaszítottak, a kivégzettek, a máglyahalált haltak, földönfutóvá tettek, az atombombától a legmodernebb fegyverek által elpusztított népek, ármányban, hazugságban élők, börtönök mélyén megkínzottak, menekülők, kínok közt halálraváltak sorsát, életét, vajon ők milyen korban éltek? Egy feleletet tudok csak adni, hogy mindegyik a maga korában, amelynek viszontagságait mindenkor a legnagyobbnak érezte az ember, ahogy azt Madách mondja: „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”
Ezt kívánom Neked kedves Miklós, baráti öleléssel.
Emil

Pera762014. február 18. 12:02

Hümmös vers ez, góbétársam.

Kornelia782014. február 18. 11:49

''Ily korról álmodozom ostobán néhanap.
Álmodozom, miközben az idő csak halad.
De egyszer, valamikor, nagy-sokára talán
e kort veletek is örömmel megosztanám.''

Nagyon-nagyon igaz!
szívvel gratulálok elhivatott szép versedhez!

nefelejcs2014. február 18. 10:51

Kedves Miklós!
Az elkeserítő valóság hű ábrázolása a versed.
Jó lenne, ha változna végre jó irányba a helyzet, de annyira mélyre
süllyedtünk, hogy innen kikapaszkodni - szerintem -, több évtized távlatában reménykedhetünk csak.
Fogadd őszinte elismerésem a versedért: Anikó

Mikijozsa2014. február 18. 10:18

Bizony a kor hibája-(bája) és a mi hibánk is hogy ma ezek vannak, de jó lenne valóban, ha a gyermek szép csengő hangon azt mondaná:_ édesanyám és édesapám, nem azt, hogy mami, fater meg ''ősök'' sőt vén disznók, vén fafejek, stb... Nagyon igaz amit leírtál, támogatom elképzelésed.

pauleve552014. február 18. 10:09

Bármit mondanék, csak elrontaná a hatást!
Gratulálok szeretettel. /60/

geza19472014. február 18. 09:50

Nagyon-nagyon tetszik a versed kedves Miklós!
Egy igazi korrajz!
Szívvel gratulálok!
Tisztelettel: Géza.

Golo2014. február 18. 09:49

Kedves Laurens!

Nem olvasom el szándékosna, mások mit írtak Neked, a rámhatást szeretném elmondani.
Először is kiváló költő vagy, azt Te is tudod. Másodszor verseidenek (ennek is) hangulata ,líraisága, és ez mellett kemény üzenete van.
Az első versszak egy költői kép, ahol rögtön a lényeget feltárod, és remekül vezetsz át bennünket a következő költői képbe, amely a 2. és 3. versszakot öleli fel, arról,hogy az értékrend hogyan került a feje tetejére, és kik úsznak az árral a víz felszínén.
A harmadik költői kép belehasít az olvasó szívébe, de a tény az tény marad.
A következő költői képedben saját érzéseid dominálnak, feltételes módban, amivel jelzed, tehetetlen vagy.
Az utolsó előtti költői kép vágyódás az emberhez méltó élethez egy korban, ebben az esetben, a jelenben szeretnéd a szépet, és jót, ahol a drog sincs jelen.
Az utolsó versszakban felcsillan a remény, amelyben bízol, és az értékek nem lesznek fejtetőre állítva.

Remek összhangja van a versnek, annak ellenére, hogy ennyi költői képből tevődik össze. Egybe kapcsolja a korkép.

Szívből és hatalmas szívvel gratulálok: Radmila

gypodor2014. február 18. 08:30

Kedves Miklós!!! Annyi jót írtak már versedhez, hogy nekem már kevés ídéznivaló szavam maradt. Baráti öleléssel és baráti szív vel gratulálok. Nagyon jó a vers! Gyuri

Delina2014. február 18. 08:19

''Oly korban élek, hol azt tanítják oly sokan:
miként kell hazugságban élni, otthonosan.'' Újra költve is,
így igaz, a sorai is ezt (2Tim.3rész) igazolják!

''Ily korról álmodozom ostobán néhanap.''
Erről álmodozni nem ostobaság. Jézus ezt, megígérte (1kor. 2:9, János ev. 17:3) és annak aki hisz benne, miért ne lenne valóság ahogyan minden más úgy igaz... ahogyan a Bibliában leírták?!
A vers, így újraköltve is nagyon tetszik!Szívből gratulálok!

Doli-Erzsi2014. február 18. 07:14

Nagyon szép versben remek bőlcs gondolatok!
Szívvel gratulálok! Erzsi

Andicsek2014. február 18. 05:56

Drága Barátom!
Fogadd őszinte,tiszteletteljes gratulációm!!!
Nagyszerű verset alkottál!!

Baráti szeretettel: andi

Törölt tag2014. február 18. 05:39

Törölt hozzászólás.

mezeimarianna2014. február 18. 05:07

klasszikusan nagyszerű,gratulálok!!!

BakosErika2014. február 18. 04:58

Drága Lélektarsam, nagy vers ez!
Elismerésem.
Erika

sanszi662014. február 18. 04:31

Kedves Miklós!
Jól látod ezt a megromlott világot.
Szívvel, szeretettel Gratulálok! Sanyi

thuroczy2014. február 17. 22:10

Kedves Miklós!
Csak olvasom, olvasom a verset. Kristálytisztán bemutatod, hogy ma mi dívik, és hogy sokan azt vallják, ez az élet, ezeket a normákat kell követni, így kell élni. Én mégis azt gondolom, hogy nem. Ez nem az én világom, ahogy a versből kitűnik Neked sem. Nem ez adták nekem szüleim, tanáraim útravalóul. És úgy gondolom az az igazi út, amit tőlük kaptam, és ha egy mód van rá teszek érte és a vigyorgókkal szembemegyek.
Mély tiszteletem, Gyula

Rika522014. február 17. 21:46

Kedves Miklós! Szívemből szólt minden sorod, Reménykedjünk,hogy megélhetünk egy ilyen megálmodott kort. Őszinte tisztelettel gratulálok ! Marika

emonye2014. február 17. 21:13

Bölcs és tanító, mint mindig! :)

Bocika2014. február 17. 21:11

Kedves Miklós!
''Oly kor kéne már, hol tisztelik Anyám s Apám,''
Hogy mennyire igazad van! Reméljük azt is megérjük - egyszer talán.- Szeretettel és szívvel gratulálok versedhez!
Júlia

M.Laurens(szerző)2014. február 17. 21:10

---------------------------------------- --------------
-- Kedves Olvasóim, Szerzőtársaim és Barátaim!

Szinte elképzelhetetlen volt számomra, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi, és ennyire tartalmas hozzászólás érkezzen be e vershez. Érezhetően sokakat érintettek a sorok, és sokatokat véleménynyilvánításra is sarkalt. Nincs nagyobb öröme egy szerzőnek, mintha értő szemekkel nyitott lélekkel és szívekkel olvassák az általa formába öntött gondolatokat. Ilyenkor öröm és megtiszteltetés tollkoptatónak lenni, mert a vers lehet szép, de nagyobb öröm az, ha az olvasók magvasnak, személyhez szólónak találják a sorokat.

KÖSZÖNÖM AZ OLVASÁST ÉS A MEGTISZTELTETÉST MINDANNYIÓTOKNAK !!

/ Miklós /
---------------------------------------- ---------------

baramara2014. február 17. 20:56

Gratulálok versedhez!

Evanna2014. február 17. 20:53

Kedves Miklós!
Veled együtt sokan álmodozunk e kor el-/vissza/jöveteléről!
Szívvel gratulálok!
Evanna

kreativ552014. február 17. 20:36

Igen csak rámutattál kedves Miklós a gyarlóságainkra.
Tetszett, hogy versed utolsó két sorában ott lapul a pozitív gondolat.
''De egyszer, valamikor, nagy-sokára talán
e kort veletek is örömmel megosztanám.''
Szívembe zártam!!!Ági

hevesieva2014. február 17. 19:57

Ámen!

kollarlia2014. február 17. 19:26

Kedves Miklós!

Igen oly korról álmodunk még nagyon sokan ,mely még várat magéra!
Mégsem adjuk fel a reményt!

Őszinte tisztelettel:Lia

Attila_the_hun2014. február 17. 19:22

Bőven tudnék mit írni, de nem teszem. Nem teszem mert szavakban sok lenne, tartalomban pedig sokk.

Elégedj meg azzal, hogy tetszik a vers, kiváltképpen a csattanó: lehet, hogy visszasírjuk még amit most nem akarunk.

babumargareta012014. február 17. 18:10

Kedves Miklós,,ismerös a versed,,,,[iród,,,újraköltve!]

''
Ily korról álmodozom ostobán néhanap.
Álmodozom, miközben az idő csak halad.''
Gondolom mindannyiunk hiszünk a jövöben,,,mert
álmodozni szabad,,,szivböl gratulálok csodás versedhez,,örök tisztelettel,,,Babu

Zsuzsa-Amriswil2014. február 17. 18:06

Kedves Miklós !

Én nem tudom ( és őszinte leszek: nem is akarom ) darabokra szedni versed és magyarázni minden sorát, hiszen aki olvassa és érti, annak nem kell magyarázat hozzá.

Talán csak röviden annyit : nagyszerűen feltártad versedben jelen korunk betegségeit és rámutattál olyasmikre, ami sokunknak szemet szúr.

Az utolsó két versszak hittel átitatott gondolatsora pozitív életszemléletre utal, kívánom, hogy bennük megfogalmazott vágyaid mielőbb valóra válhassanak !

Tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:

Zsuzsa

pierre2014. február 17. 18:02

Levikém!

Nem hülye idealista vagy hanem, széles látókörű, okos ember. Én is idealista vagyok és látom és várom a fényt az éjszakában. Az elkeseredés és düh, annak a rendíthetetlen, ártó összefogásnak szól ami ezt a szerencsétlen kis országot évszázadokon keresztül hol így, hol úgy sanyargatja, nyomorgatja. És mindig vannak kollaboránsok, újak és újak. Rendkívül erősek, elszántak és elvetemültek. Én is hiszek a jövőben, Meg a szebb jelenben is. De kiabálnunk, küzdenünk, tennünk kell érte. Most szóval és tollal. Barátsággal: pierre

remember2014. február 17. 18:02

Én is szeretnék oly korban élni!
Visszhangoznak Radnóti szavai.
Ha egyszer még élhetünk oly korban
Talán nem kell aggódnunk a jövőnk miatt!
Úgy legyen. Tisztelettel, szívvel gratulálok, nagyon is aktuális versedhez, Kedves barátom!

dvihallyne452014. február 17. 17:55

Még mindig tetszik, drága Miklós!!!Szeretettel és szívvel gratulálok! Saci

Ametisz2014. február 17. 17:48

Igen, sajnos ilyen világunk és ezzel szembesülnünk kell, de reményt mindig kell éreznünk ahhoz, hogy élni tudjunk benne. Versedben mindez megvan és ezért nagyon tetszett. Gratulálok! Timi

lukacsleopold2014. február 17. 17:28

@palko64: @zelgitta: @pierre: Miklós, az a helyzet, hogy nem csupán bennem, de sokunkban ébresztettél gondolatokat, így engedtessék meg, hogy még egy szóra visszatérjek.

Ha megnézzük a magyar történelmet, úgy a kiegyezés utáni időszakot, valamint a kurta Bethlen korszakot leszámítva - egészen 1990-ig - nem volt egyetlen olyan periódus sem, melyet nem idegen elnyomás alatt, avagy feudális félrabszolgaságban töltött volna a nemzet nagy része. Most, hosszú idő óta most először van lehetőség rá, hogy egy boldog és elégedett országot építsünk. Ezért állítom azt, hogy bár a világunk közel sem tökéletes - Miklós, számos beteg pontra rámutattál - de még mindig a legjobb és legszabadabb, emberemlékezet óta. És ami a legfontosabb: megvan a szabadságunk, hogy tegyünk azért hogy egyszer valóban jó legyen. Tudom, hogy hülye idealista vagyok, de hiszek a jövőben. Sőt, már a jelenben is.

maxika2014. február 17. 17:10

Igen egy ilyen korban élünk és nem jól éljük meg.
Tiszteletreméltó alkotás!
Albert

magyari.barna2014. február 17. 16:43

Radnótira emlékeztette versed nagyon tetszett! Őszintén gratulálok művedhez!

Törölt tag2014. február 17. 16:28

Törölt hozzászólás.

kterezia2014. február 17. 16:26

Ismételten remek versbe szedted a szomorú valóságot.

lakovics2014. február 17. 16:24

Nekem sem tetszik sok minden !
Szívvel olvastalak!
Erzsi

meszaroslajos602014. február 17. 16:13

Versed a mai korban sajnos időszerű és valós jelenség, szívvel gratulálok üdv Lajos.

dobosigyorgy2014. február 17. 16:12

Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok.Egy régi versem első sora versed címe,de azt nem lehetett közölni bizonyos részei miatt,amivel egyet is értettem.Az így kezdődik:-Én oly korban élek...
Üdvözletem:-Gyuri

adamne2014. február 17. 15:35

Tökéletesen ábrázoltad azt a kort amiben élünk.
''Oly kort szeretnék,hol még élő a tisztesség,
s erősen védik,hogy rajta csorba ne essék.''
Köszönöm,hogy olvashattam.
Szívvel,és szeretettel gratulálok költeményedhez,Manyi

Dram2014. február 17. 15:32

Kedves Miklós! Remekül megfogalmaztad mindazt ami az értékítéletünkből kilóg, amit legszívesebben megszüntetnénk, felednénk. Tulajdonképpen igazad is van. Én is szeretném nyesegetni a meglévő vadhajtásokat / teszem mit tudok.../, de az is bennem van, hogy néhány évtizeddel ezelőtt is felvetődtek hasonló kérdések, gondolatok. Igaz akkor mi voltunk a fiatalok és nehezen viseltek el bennünket. Ma egy átalakuló világban élünk és éljük annak a felszinre kerülő / sokszor erőszkos / hátrányait is. Én reménykedem, hogy gyermekeinknek jó útravalót adtunk és ha gyötrelmes vajúdással is, de jó irányba haladunk. Versedhez tisztelettel gratulálok; András.

piroska712014. február 17. 15:26

Valóban aktuális és nagyon jó vers, mint mindig!
Gratulálok kedves Miklós!

Matyi872014. február 17. 15:23

Kedves Miklós, ismét egy mondanivalós, őszinte verset volt szerencsém tőled olvasnom! Nagyon jó!

LIne2014. február 17. 15:23

A mai kor hű ábrázolása.
de muszáj remélni, anélkül nincs másnap.

Törölt tag2014. február 17. 15:10

Törölt hozzászólás.

pierre2014. február 17. 14:37

Kedves Miklós!

Profi módon szedted ízekre halódó világunk rákfenéjét. Minden elismerésem a Tiéd és versedé. Most már, csak egy jó sebész kéne aki, az általad feltárt, terjedő, rosszindulatú, az ember életét megkeserítő, azon élősködő daganatokat, kinövéseket elválasztaná az éptől, az életre még képestől, az élni akarótól. Reméljük, a beteg még menthető, bár a gyógyuláshoz mindig szükség van a betegre is. De, hogy nagyon beteg az sem kérdéses. Ahogy írod, igaz szóról, szóra.
Te, légy nagyon büszke magadra. Mert, ezzel a verssel nagyon sokat tettél a betegért. Szembe mentél mindenkivel, a vigyorgókkal és akik a fű-mámoros talányban leledzőket kinevelték. Meg a többiekkel, akik a sok-sok ,,betegségről'' tehetnek. Arcukba vágtad, összes elkövetett mocskukat, bűnüket amivel a bajt, a bajokat okozták. Felkavartad e ,,langyos, rózsaszín pocsolyát'', szavaid messzire szállnak és új meg új szavakat gerjesztenek. Ami előbb-utóbb viharrá fog változni, mert már nagyon nagy a huzat. S e viharban a hamis légtornászok hatalmasat fognak zuhanni és a vigyorgók arcképét pedig eltörli, bárgyú mosolyukkal együtt. Mert ezt kívánja Anyáink, Apáink üres vázája, és gyermekeink, unokáink jövője, és a becsület, meg a felelősség egymás iránt. Mindenkitől, akikben még van. Bízzunk benne, hogy ,,Egyszer, majd kiderül minden'' és álmod csak rossz, rémálomnak tűnik majd. Mindenkinek. Elismeréssel, szívvel, barátsággal gratulálok nagyszerű versedhez:
pierre

palko642014. február 17. 14:35

Kedves Miklós!
Több okból is értékes alkotás e versed. Mint irodalmi mű és mint gondolkodásra, véleménynyilvánításra ösztönző gondolatmenet is.
Az igazság valahol a te általad írtak, és Levente - lukacsleopold - véleménye között van, azzal a kis kiegészítéssel, hogy a patkolókovácsok ideje nem járt le, mert a lovaskultúra fejlődésével és lóállományunk újra növekedésével ismét szükség van rájuk, és bizony meg is kérik legtöbbször az árát, (bár ennek is több olvasata van, hiszen ez már nem a hagyományos kovácsmunka elsősorban.)

A többi állítás mögött is igazság van, mindkét oldalon: Életkor, lakókörnyezet, családi indíttatás, neveltetés okán nagyon nagy is lehet a vélemények ''szóródása'', viszont egy szó mint száz, a költői túlzás igen hatékony eszköz, akár tervezett, akár ösztönös, és ez most remekül érvényesül a gondolataidban, amik egyébként nagyon is megszívlelendők. Legfőként azért mert akik a soraidat olvassák abból a táborból valók, akiknek az értékrendszere javarészt a tiéddel közös gyökerű, viszont akiknek, akikről szólna, azok nem igen jutnak el ilyen magasságokba és mélységekbe. De azért vagyunk mi közvetítők, hogy legalább próbálják meg ezeket az értékeket életben tartani, és ahol lehet értük tenni, vagy legalább szót emelni. Ahogyan te most megtetted. És ezért köszönet jár! Barátsággal: Pali

karadierzsebet2014. február 17. 14:34

Versed mondanivalójával egyet értek, de talán még vannak menthető értékek.Elismeréssel gratulálok: Erzsike

jocker2014. február 17. 14:26

Egy szóval: híven és hűen ábrázoltad a korszellemet! 5*
Elég baj a nekünk és a társadalom egészének is, hogy ide jutottunk...
De mi legalább éltünk meg jobb időket is, de a mai fiatalok...???
A versed egy míves mestermunka. Rövid, végül is tömör, de minden benne van. Aki meg nem akarja megérteni, annak mindegy mennyi írsz...
Nagy örömet szereztél eme remek értekezéseddel, köszönöm az élményt..
Őszinte tisztelettel, barátsággal, kalapemeléssel, főhajtással: vivát, vivát, vivát! jocker/Kíber/Feri

eferesz2014. február 17. 14:20

Itt és most is jelzem, hogy ínyemre lenne ez a kor!
Üdvözlettel: eferesz

Törölt tag2014. február 17. 14:14

Törölt hozzászólás.

dr.vegha2014. február 17. 14:06

Valóban.. ily korban élünk.. sajnos... minden szavad igaz...de hiszem, hogy van még Remény. Tisztelettel üdvözöl: Attila

B.Sanyi2014. február 17. 14:04

Kedves Miklós!

Gratulálok remekedhez, mit leírtál igaz, csupán világnézetből kérdőjelezhető meg!

Üdvözlettel: B Sanyi

Kicsikinga2014. február 17. 14:01

Tegyünk azért, hogy az értékek megmaradjanak!

Marosi.Agnes2014. február 17. 13:57

Kedves Miklós! Én azért hiszem, hogy még nem veszett el minden érték! Néha érik apró örömök, kedves gesztusok az embert, ami talán ezt mutatja! Én a kisfiamat mindenképpen a tiszteletre tanítom! Gyönyörű, igaz versedhez, gratulálok!
Ági

barnaby2014. február 17. 13:44

Igaz vers, igaz gondolatok...sajnos, ez van...gratulálok:B:)

lukacsleopold2014. február 17. 13:32

Radnóti Töredéke ugrott be elsőre, s míg a második világháború időszakának borzalmai kapcsán nincsenek bennem kérdőjelek, a jelenkor tekintetében bizony vannak. Értem én ezt a szenvedélyt, de - nézd el nekem, Miklós - nem tudok mindennel teljes mértékben egyetérteni.

1. Szerintem ma is érdem a tisztesség, sőt a kétkezi munka is az. Egy jó szakember képes elfogadható jövedelmet produkálni. Igaz, hogy ez csak a kurrens szakmákra igaz, a patkókovácsok ideje leáldozott.

2. Igen, néha egy-egy állásinterjún nagyobbnak kell hazudnunk önmagunkat. De ez nem feltétlenül baj. Most ezek a játékszabályok. Tulajdonképpen egy intelligencia-teszt ez is, hogy a jelölt el tudja-e dönteni, vajon tényleg kell-e szárnyalnia. Ha rájön, hogy nem, nyugodtan lódíthat nagyot. Előnyt élvez így a szerényekkel szemben.

3. A keep smiling alapvetően jó dolog. Ha elkezdünk mosolyogni, az mosolyt szül kifelé és befelé egyaránt. Mindazonáltal tökéletesen egyetértek Veled is: hányingerem van az olyan művigyortól, mely befelé gyűlöletet rejt.

4. A szülők tisztelete ma is érték. És azt hiszem, hogy ez az, ami a legkevésbé kor- és divatfüggő. Szülőként magam is megdolgozom a gyerekeim szeretetéért és tiszteletéért. Elsősorban rajtam múlik.

Bocs, hogy ilyen szószátyár voltam, de mindig komoly gondolatokat ébresztesz. A vers nyilván remek, kétség nem fér hozzá.

rapista2014. február 17. 13:30

nagyon igaz!

amalina2014. február 17. 13:26

Álmodni és remélni kell és jó dolog, mert sajnos valóban ilyen korban élünk.

Gratulálok versedhez!:

éva

thorwald2014. február 17. 13:23

Igen, sajnos ez van. Nagyon jól megirtad, minden szó igaz! Gratulálok!

Vargazlajos2014. február 17. 13:23

Majdnem Radnóti

szalokisanyi12014. február 17. 13:22

''Oly kor kéne már, hol tisztelik Anyám s Apám,
hol unokák sorsa sem fű-mámoros talány.
Oly kort szeretnék, hol még élő a tisztesség,
s erősen védik, hogy rajta csorba ne essék.''

Mai világunk korképe-kór képe! Remek alkotás. Gratulálok!

Baráti üdvözletem küldöm. Őszinte tisztelettel: Sanyi

anci-ani2014. február 17. 13:20

Kedves Miklós!
Valóban a mai világban a maffia és a nem becsületes úton vagyonhoz jutott réteg dirigál...robbant ki háborút és közben hirdeti a morált!!!
Jó lenne egy igaz korban élni, de sajnos a közeljövőben ilyet nehéz remélni...
Gratulálok lenyűgöző világképet alkotóversedhez szívvel, szeretettel: Anci

Dolina2014. február 17. 13:20

Kedves Miklós!
Tökéletes kórkép a jelenről, ha lehetne, és lenne remény a sikerre, én is legszívesebben:
''legalábbis a vigyorgókkal szembemennék,
és lehervasztanám arcuk bárgyú mosolyát,
felkavarnám e langyos, rózsaszín pocsolyát.''

Talán ha kitartóak vagyunk, és hirdetjük az igazat, talán valami még elérhető... ha lesz rá időnk?.
Tisztelettel gratulálok igaz versedhez. József

deakeva2014. február 17. 13:20

Tökéletes ábrázolása a kornak, amiben élünk. Az álom csak remény, a vers viszont nagyszerű alkotás. Az idő ismétli önmagát?! Tisztelettel gratulálok. Éva

PiszarEva2014. február 17. 13:00

Nagyon szépen letudtad írni a szomorú valóságot! Minden sora igaz, gratulálok. Én is megosztanám mindenkivel szívesen míg élnék a jobb kort. Egyre kevesebb reménnyel már. Tisztelettel üdvözletem küldöm Éva

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom