Szerző
Vers

A verset eddig 473 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. február 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Valentin Szirmai

Váratlan

Írtam már valakinek mind arról a dologról,
hogy nem én vagyok a fehér herceg a szőke lóról,
hogy nem másztam Mount Everest-et, nem vagyok, aki bulin tombol.

Rá kellett jönnöm, ennek mind nem volt értelme:
mint amennyire egy kavicsot, annyira érdekelte.
Hát, megpróbálom most is, de nem számítok nagy sikerre.

Miért is kezdtem ennek a versnek neki?
Hogy végre olyat olvass, ami a valóságot fedi,
és mi fedné annál jobban, mint ami

bennem sokszor hirtelen fel-fel lobban?
Nem ma kezdődött, inkább a távoli múltban.
Rémlik valami, akkor is ilyen izgatott voltam.

Izgatott voltam, mert végre úgy gondoltam,
megtaláltam valamit, amiért addig sóvárogtam.
Öröm és melegség lett hamar a birtokomban.

Aztán csönd, bennem és a világomban:
szokásomhoz híven tehetetlen voltam,
ezt te is tapasztaltad, túl sok nagyot mondtam.

Telt az idő, és nem javultam ezen a téren.
Magam módján nem sikerült, tudtodra adni, mit éreztem.
Nem kérdeztem, szerencsétlenkedtem, és magam miatt el is véreztem.

Mondják, hogy az ellentétek kapcsolata nem jó.
Szerintem meg, a remek páros a vulkán és a tó:
Hisz a kettő alkotása lesz szilárd és kitartó.

Végül, el kellett mondanom mi telíti be fejemet,
és nem várom el, hogy viszonozd az érzéseket.
Csak, hogy tudd: lesz aki emlékeztet, a fehér szárnyaid el ne felejtsed.

Eme elvet követve írtam ezt a költeményt,
és azért, mert néha a homályban láttam reményt,
hogy valamikor majd máshogy mondjuk ki egymás nevét.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ibolya.522014. március 22. 09:49

Szépen ábrázolsz a szavakkal.
Szeretettel gratulálok.
Ibi

Prifli(szerző)2014. március 6. 22:06

Köszönöm szépen!
Örülök, hogy elnyerte a tetszésetek.


Modern technika, modern technika
a hölgytől csak egy 'seen' volt a replika!

feeri962014. február 25. 21:44

Nagyon kedves és aranyos vers lett. Ismerem ezt az érzést és nagyon sokan küzdenek ezzel az érzéssel. Remélem neked is sikerül leküzdeni ahogy azt én tettem és sokan mások. Sok sikert kívánok! :)
És gratulálok versedhez.
Üdvözlettel: Feri

thorwald2014. február 17. 13:11

Remélem, érzéseid egyszer viszonzásra találnak! Tetszik a vers lezárása (''valamikor majd máshogy mondjuk ki egymás nevét'') meg a fiatalos lendülete, bőbeszédűsége, ami-ha hóditani akar az ember fia-nem árt, ugye. Gratulálok!

Mikijozsa2014. február 15. 18:39

Hm, megbabonáznak soraid, hú, de nagyon szépet alkottál, gratulálok hozzá!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom