Óda az angol házihoz
Az angol házi... ej, de utálom,
még szerencse, hogy van egy segítőtársunk,
ki mindig megoldja, míg mi csak szunyálunk.
Hálával tartozunk neked, kedves Éva,
mert a mi gyenge lelkünk, mely igencsak léha,
elveszne, eme hatalmas, gonosz létbe`.
Te vagy az alagút végén a fény,
mely a sötétből a tudás felé vezet
Te vagy számunkra reggel az egyedüli Remény!
Mert mi lenne, ha az angoltanár,
akár egy sárga halálmadár,
most az aztán tényleg bedühödne már,
s mindenkinek egyest adna,
s így mindenki otthon kikapna?
Így hát drága Éva,
Hozzád szól e rövid óda.
Melyben hálánkat remélem kifejeztem,
s hogy házid megírni nem felejted!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!