Szerző
Vers

A verset eddig 199 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. január 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Gulyás G. Gábor

Szívem ünnepe...

Ment, mendegélt az úton, szétosztotta szívét.
Nem is maradt neki, hisz nem volt, csak egy színész.
Játszotta az életet, kacagott, amikor siratott,
Megnézte a sírhantot, s belebújt és álmodott.

Azt álmodta, van szíve, és tud újra szeretni,
Tiszta érzéseket búkötélre kiteregetni...
Azt álmodta, nem kell többet félnie, sírni,
Nem kell világ fájdalmát magából kiírni.

Zöld réten szaladt mezítláb, virágok közt,
Álmos lepkék vigyáztak a nap tündöklött.
Elbújt szégyenlősen a bárányfelhők mögé,
Mikor szép szerelme karját fonta a nyaka köré.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ternyikalmus1(szerző)2014. január 12. 11:46

Üdvözöllek olvasóim közt kedves Miki...köszönöm.

ternyikalmus1(szerző)2014. január 12. 11:45

Köszönöm kedves Feri...

Mikijozsa2014. január 11. 17:40

Igazán érzelmes, igazán életművész, igazán rímek és csattanó: szép szerelmes, szép, következtetésem, hogy szép a vers. Gratulálok hozzá szívvel!

jocker2014. január 9. 17:21

Érdekes a gondolatmeneted. teszik.
Tisztelettel: gratula.
jocker/Kíber/Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom