Szerző

miss.leila

Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 492 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. január 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

miss.leila

Egyszer úgy is vége...

Az utca végén vársz énrám,
Kereslek téged halkan, némán,
De mindezt hiába,
Kutatlak kiabálva.
Mikor végre megtalállak,
Számodra vége a világnak.
Eleged volt már az életből,
S kiút mindig van a szenvedésből.
Most már mindenki csak könnyeket ejt érted,
Pedig nem is tudják hogy most kezdődik az igazi élet.
Mindenki csak azt kérdi,
Mért nem akart tovább élni?
De ha egyszer a választ megkapja,
Úgy is értelmetlennek találja.
Talán ez volt a baja,
Hogy nem értette senki, mi a bánata.
A holnappal együtt jön egy új nap,
S a szomorúsággal minden a régi marad.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szaboirmaeva2010. március 28. 23:27

Kedves miss. leila: annyira szomorúan írsz, igaz a cime, de sokminden rajtunk múlik, tőlünk függ az irányitásunktól, igyekezni kell túllépni a nagy bánaton is! jó és rossz dolog egyaránt ér mindenkit az életében : nagyszerü, hogy leírtad!szeretettel Irma

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom