Szerző

Varga Móni

Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1637 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. szeptember 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Varga Móni

Szakítás

Hát igen, a kínos csend mitől mindenki fél,
Ha valaki szeret ez az amit sohasem kér!
Pedig csak Pár szó az egész mégis fáj,
De tudod, hogy muszáj, mert többet nem érzel már.
Mikor ott állsz előtte szíved szakad meg,
Mert tudod, hogy ez neki szörnyű ott bent!
De tenni ellene nem tudsz, hisz csak elmondod mit érzel,
De neki ez olyan mintha a szívét döfted volna egy késsel.
Vegyüljön el benned minden világnak mérge,
Végül kimondod amit kell: sajnálom, de vége!!!
Álltok ott mindketten némán,
Biztos azt gondolja: ugye most csak tréfál?!
Leül és kezdi felfogni halk szavaid lényegét,
Elgondolkozik és csak egy magyarázatot kérne még.
Majd végig hallgat és rájön, hogy tényleg ennyi,
És sajnálod, hogy mást már nem tudsz tenni.
Igen, vége, szépen külön váltok,
Most már mind a ketten külön úton jártok.
S amikor egyszer majd a múltba néztek,
Rájöttök, hogy a szakítás nem volt nagy vétek.
S nem maradtok egymásnak csak két külön lélek,
És külön utakon, de boldogan éltek!!!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom