Szerző
Ross Satyr

Ross Satyr

Népszerűség: 244 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 792 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. június 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (16)

Ross Satyr

Margit-sziget

Üdvöz légy, Nyúl-sziget - hát én is kiültem,
hisz a vén tölgyeket hallgatni Arany;
verseket faragok gondokba merülten,
nem hasonlítgatva Hozzá önmagam.
Egy rímpár néha a fejemben felötlik,
papírra jegyzem - tán később jól jöhet:
összeállhatnak a szálldogáló cetlik -
elvárás lett már az évi egy kötet.

Elmorzsolódó kőbe merevített
mellszobrok állják a sétány sorfalát.
Befelé fordul a megfagyott tekintet:
mi újat nyújthat a romló külvilág?
Fordul a karcsú kőtalapzat árnya:
nyugatra nyúlik hűvös hajnalon,
s a fényforrás míg égi útját járja,
az árnyoszlop a felszínen oson.

A szomszéd padnál fáradt öregember,
a csizmasarka talpig elkopott;
társával ül, és várja türelemmel,
míg megpihen a kampós sétabot.
Kihízott mentéje zsinórral kivarrva,
sötét, akár a fojtott ösztönök.
Szája sarkában füstölgő szivarka,
s hogy nincs dohánya, azon füstölög.

Két szomszédasszony önfeledten pletykáz,
mázsáik terhétől megroppan a pad;
sorra jön lányos ház, Tisztelt Ház, majd egyház,
beszédük árad, a téma sem apad.
Nem menekülhet, akit szájra vesznek:
csontig lenyúzzák kampós karmaik,
s nem is sejti a bő lére eresztett
bűnlajstromot az éppen-harmadik.

A parti lépcsőn szürke betonkocka,
egy mélyedésben barnás rozsdafolt.
Létét egy tartós kötődés okozta:
egy állóhajó horgonylánca volt.
Ha nem volna a parthoz horgonyozva,
partra szállna a hajóállomás,
a sétányokon végigbotladozna -
gyakran kísért e furcsa látomás.

A Nyúl-szigetet kétfelől kerülvén
a két folyóág ismét egybeér;
a metszéspontot jelöli egy örvény,
a forgásponti tajték tejfehér.
A sokat tűrő folyó szürke hátán
egy kapcsos könyvből tépett lap lebeg.
Legyint egy ponty a félkész versek láttán:
nem tintahal, hát hogyan írja meg?

Az ,,Ujjgyakorlatok" című kötetben (Z-Press Kiadó, 2009) szereplő ,,Margitsziget" című vers részlete

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Ross(szerző)2013. augusztus 15. 07:45

Zoltán: Köszönöm, különös tekintettel az amerikai katonai medálra (Purple Heart). Ennek az átvételével semmi problémám nem volna, nem kellene súlyozgatnom, hogy milyen színezetű egyesület, alapítvány, kormány érdemesített rá.

tzoldav2013. augusztus 15. 01:22

ezért a hősi költeményedért is bibor szivet adományozok

Ross(szerző)2013. június 13. 13:21

Márton: Köszönöm a gratulációt; természetesen tökéletesen igazad van, és még azt is sejtem, hogy az ''elviccelés'' okát is meg tudnád tippelni. Ebben a szövegben talán több a líra, ami ahhoz vezethet, hogy több a személyes kitárulkozás is, ez pedig nem igazán jellemző a szövegeim többségére. Ezt a valóban oda nem illő két záró sort egyfajta elidegenítő effektusnak szántam, nehogy már... szóval érted. :)

Törölt tag2013. június 13. 11:12

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2013. június 7. 18:11

Ágota: Köszönöm, kimondtad azt az egyetlen szót, amellyel valóban az egész szöveg hangulatát kimerítően le lehet írni, és amelyet én eddig hiába kerestem. Annyira békebeli, hogy a jelenben kicsit körülnézve aligha hihető, hogy az a sziget Magyarország része.

gota2013. június 7. 16:37

Köszönöm, most is maradandó élményt kaptam.
Kedvesen ántik' békebeli hangulatot, és bűbájosan horgolt humort, a padok nemlétező karfájára.

Ross(szerző)2013. június 6. 14:14

Imola: Köszönöm itt is. Vannak esetek, amikor valami a megosztás révén nem kevesebb, hanem több lesz. :)

hipervandor2013. június 6. 14:05

Mivel fenn van az oldalon, elviszem magammal :)
Gratulálok itt is!

Ross(szerző)2013. június 6. 12:28

Szickey: Őszintén megtisztelő, hogy megosztod a szövegem kapcsán felmerülő gondolataidat. Érdekes, hogy a versrészletemhez, amely inkább mozaikdarabok gyűjteményeként, mint egy összefüggő ''dinamikus'' (vagyis mozgásokat is ábrázoló) festményként tárul az olvasó elé, az észrevételeid - talán tudatosan, talán ösztönösen - mennyire összeszedettek, érthetően megfogalmazottak. És ezt nem azért emelem ki, mert az összbenyomásod erősen pozitív, ami nekem természetesen jól esik.

Azt említed, hogy olvasás közben ''hallod'' az ütemet, ritmust, rímeket. Ebben az az érdekes, hogy magában a szövegben nem említettem a zene jelenlétét, de a hozzászólásokban és viszont-reagálásokban bőven szóba került, hiszen a zene a Szigeten mindig is otthon volt, ezt tárgyi emlékek is igazolják. Megtisztelő a ''kőkitartásod'' is, igyekezni fogok, hogy továbbra is rászolgáljak.

Törölt tag2013. június 6. 12:12

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2013. június 6. 07:19

Andrea: Köszönöm a kedves szavaidat. Jól láttad meg: azon túl, hogy a Sziget önmagában is nyújt látnivalókat, nagyon jó keretet nyújt különböző emberi megnyilvánulások figyelésére és ábrázolására.

schlettandrea2013. június 5. 22:08

Micsoda életképek.... humorral fűszerezve. Te aztán nyitott szemmel sétálsz! Nagyon tetszett!

Ross(szerző)2013. június 4. 17:15

Roni: Azt hiszem, ez a ''Bringó-hintó'' kezd valamikori egyedi névből összefoglaló névvé változni. Minden olyan kis járműre alkalmazzák, amelyet egy-két félórára ki lehet bérelni a Szigeten. Van köztük együléses, de akár hatüléses családi jármű is, azt valóban ketten hajtják. A teljes szinkronitás nem feltétel, mindkét pedál és lánc külön-külön adja át a nyomatékot a tengelyre (eltérően például a vízibiciklitől). Sőt, vannak kisebb és nagyobb akkumulátoros járművek is már. Az unokákkal korábban viszonylag gyakran, mostanában egyre ritkábban vesszük igénybe őket. Vajon miért is ... ?

Meroni2013. június 4. 16:58

Kedves Ross! :) Sajnos mostanában egyre ritkábban érek rá. De tényleg, - milyen régen is ültem Bringó-hintón. Ha az emlékeim nem csalnak, ez társas muri és ugye csak szinkronban lehet pedálozni? Vagy felváltva...? hmm... -Margit-sziget-
Délelőtt jártam a blogodban, ott olvastam el előbb, és én köszönöm, hogy lehetővé tetted.

Ross(szerző)2013. június 4. 12:06

Emőke: Köszönöm, hogy a látogatásodra biztosan számíthatok és köszönöm a gratulációt.

Roni: Örülök, hogy élvezted a sétát a Szigeten. Legközelebb azért alighanem felpattanunk egy Bringó-hintóra, hisz nem mindenütt és mindig elítélendő a pedálozás. :) A minősítésed, még ha túlzó is, jól esik, köszönöm.

Meroni2013. június 4. 10:47

Kedves Ross!
Nagyon kellemes sétára vittél a Margit-szigeten. Köszönöm. És szívből gratulálok, szerintem ez a költemény minden szempontból remekmű.
Tisztelettel Roni

emonye2013. június 4. 10:34

Remek sorok, gratulálok!

Ross(szerző)2013. június 4. 07:16

Marianna (baramara): Szép volt, jó volt... Ami engem illet, minden nehézség ellenére szép volt és jó volt fiatal(abb)nak lenni, még ha ott és akkor talán nem is így éreztem.

Marianna (mezeimarianna): Köszönöm a gratulációt. Jó ötletet adtál: a teljes szöveget néhány napra felteszem a blogomba, legalább láthatók az elhagyott és a fel nem frissített részletek is.

mezeimarianna2013. június 4. 04:35

:))gratulálok..nemrégiben jártam magam is ott, azt hiszem vagy ennyit írtam ,a tied részlet olvasom felteszed a többiit is?

baramara2013. június 3. 23:56

Kár, hogy nincs... pedig milyen szép volt... :)

Ross(szerző)2013. június 3. 22:02

Laci: Örülök, hogy bekukkantottál, örömet szereztél a véleményeddel is, köszönöm.

Ross(szerző)2013. június 3. 22:01

Marianna: Köszönöm, hogy elkísértél a megszokott törzspadomhoz. Most tehát mindketten ugyanazokat a képeket látjuk: a szomszéd padokat, az öreg hajóállomást, a mellszobrokat a sétányon. Ide hallatszik a nagy szökőkút vízijátékának kísérőzenéje, néha egy hajó kürtje... De a Casino kertjében nincs már se ötórai tea, se esti buli...

fiddler2013. június 3. 21:37

Remek vers, megint!
Üdv: Laci

baramara2013. június 3. 21:27

Remek vers, csodás képekkel írtad. Rég voltam a Margit-szigeten, de Te most elvittél oda, arra a padra... Köszönöm, hogy olvashattam! :)
Gratulálok!

Ross(szerző)2013. június 3. 21:12

Kata: Köszönöm az elismerésedet. Noha nagyon igyekszem, hogy ne tegyek különbséget a kedves látogatóim között, be kell vallanom, hogy amikor Te kopogtatsz, az fokozott örömet jelent a számomra. Hozzáértő műkritikus biztosan ki tudná mutatni, hogy bizony a verseidet olvasván - remélem - ragadt rám egy és más a Te képalkotó képességedből.

19702013. június 3. 19:47

Ismét élménnyel gazdagodtam. :-)Úgy a látkép, mint a vers okán.
Elismerésem!

Ross(szerző)2013. június 3. 19:17

Kinga: Nem kizárt, hogy meg kell tanulnunk megzabolázni a vágyainkat. Ha a Sziget a Fővárosé lesz, vajon mi akadályozza meg őket, hogy újra elkezdjenek belépődíjat szedni a két híd közepénél, ahogyan az általuk visszahozni vágyott korszakban volt?

Kicsikinga2013. június 3. 18:55

Vissza vágyom.

Bocsánat, hogy esztétikailag rontottam az egységes, szép képen, de csak így tudtam helyesbíteni!

Kicsikinga2013. június 3. 18:54

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Ross(szerző)2013. június 3. 15:33

László: Köszönöm az ismételt látogatásodat (tartsd meg ezt a jó szokásodat, ha teheted) és a gratulációt.

Attila: Örülök, hogy felismerted és hogy így is tetszett. Amit alább hozzáűzök, azt Anikónak is címezem, meg akihez még esetleg eljuthatott ez a kötetem. Akinek módja van összehasonlítani a teljes szöveget és az itteni kivonatot, az egyrészt beleláthat kicsit a műhelymunkába, felismerve, hogy mit ítéltem megtartandónak és miről voltam kénytelen lemondani. Az okokról (miért éppen azt...) persze mindenki esetleg mást gondolhat. Másrészt (legalább is a számomra) igazolódik, hogy miért adtam az ''Ujjgyakorlatok'' összefoglaló címet az ott szereplő szövegeknek, hiszen előbb vagy utóbb közülük nem is egy láthat majd napvilágot rövidebb, sűrűbb, itt-ott talán némileg frissített formában.

Törölt tag2013. június 3. 15:20

Törölt hozzászólás.

maki67672013. június 3. 14:57

Gratulálok szép versedhez./szívvel/
Tisztelettel:László

Ross(szerző)2013. június 3. 13:32

Anikó: A kedves kérdésedre minden derűlátásomat összeszedve is csak azt válaszolhatom, hogy a mai körülmények mellett alighanem meg kell maradnom amellett, hogy az eddigi kettő, valóságosan kézbe is fogható kötetemen túl a többi már virtuális marad.

Köszönöm, hogy visszaidézted az egyes strófa-mozaikokat, mindegyikből a lényeget kiragadva. A versíró számára nagy segítség, ha alappal feltételezheti, hogy a majdani olvasóban akár egy-két szó vagy szókapcsolat is valamiféle közös élményt kelt, és ez a téma bizonyosan olyan. Azért rövidítettem a felére a szöveget, mert - a saját versolvasási szokásaimból kiindulva - gondolnom kellett a Nyájas Olvasók befogadóképességének véges voltára.

Ross(szerző)2013. június 3. 13:25

Köszönöm, kedves Látogatók, hogy ebben a szomorú, hideg őszies időben is kijöttetek velem ide a Margit-szigetre. Szerintem a padomon nem férünk el, menjünk át a Nagyrétre és beszélgessünk ott tovább.

Sanyi, Joe, Mihály: Köszönet a tetszés szavaiért és szimbólumáért! :)

Albert: Díjazom a szellemes, sajnos aktuális vigasztalásodat. Ráadásul örök életemben angyalföldi voltam, kétszeresen érint az ostoba döntés. :(

Kinga: Hát igen, ami a szöveg kezdetét illeti, én is alaposan visszanéztem a múltba, az elmúlt század legelejére, amikor a (méltán) körülrajongott idős Mester egyik kedvenc helye volt a Sziget. Remélem, a könnyeid hamar felszáradnak (talán már a következő szövegem is megpróbál tenni ez ügyben...).

nefelejcs2013. június 3. 12:42

Kedves Ross!
Már az első két sorod előre vetíti, hogy nagyszerű élmény vár itt
ránk.
Annyira tetszik, hogy lejegyzed a fejedben felötlő rímpárt, a későbbiekre, biztosan jó le sz alapon.
Hányadik köteted készül?
Aztán a folytatás teljesen lenyűgözött.
Szinte láttam a mellszobrok sorfalát, az öregembert, s a pletykáló asszonyságokat.
Szóval teljes nosztalgiával olvastam, s igen tetszett a befejező
két sor is. /Pedig már olvastam a kötetedben is./
Összességében: remek versedhez szívből gratulálok! Anikó

Mygan2013. június 3. 12:26

:)

Kicsikinga2013. június 3. 12:12

Ma nem csak a felhők sírnak mifelénk.
Nagyon szép versed eszembe juttatta az elmúltat, a soha vissza nem jöhetőt.
Köszönöm szépen, hogy ilyen színvonalasan ''hívtad elő'' a könnyeimet.

fabijoe2013. június 3. 11:41

De jó!

szalokisanyi12013. június 3. 11:35

Örömmel olvastam, remek vers. Üdvözletem: Sanyi

maxika2013. június 3. 11:30

Ezt nem veheti legalább el senki tőled ( főváros pl.)
Nagyszerű vers!
Üdv:
Albert

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom