Kecskés Maconkai Zsuzsanna

Már nem szeretlek

Már nem szeretlek, vége van, ennyi,
Ennyi gyötrelem után, de hagylak menni.
Most már felőlem azt csinálsz, amit akarsz,
Nem érdekel, kit bámulsz, kivel kavarsz.

Már nem szeretlek, hagyj kérlek élni,
Szembe merek a világgal egyedül is nézni.
Nem kellessz nekem többé, mint valami támasz,
Ne húzd az agyam, kérlek, ne fárassz.

Már nem szeretlek, törődj bele, vége,
Még egy ilyen, mint te, hidd el, nem kéne.
Szép idők voltak, igaz, az emlék örökké megmarad,
Ami történt, megtörtént, ne hibáztasd önmagad.