Nyomokat hagytam...
Nyomokat hagytam a hóban,
nyomokat hagytam. Hol van?
Elmúlt, mint az élet,
s lelkünk issza a létet.
Nyomokat hagytam a hóban,
elfújta a szél. Hol van?
Nyomtalanul eltűntek,
létezésükben megszűntek.
Nyomokat hagytam a földön,
eltűntek ők is rögtön.
Az idő rágja és eszi,
mindet magához veszi.
Nyomokat hagytam a létben,
testben és lélekben.
Nyomaim hangok az űrben,
rendet tesznek a zűrben.
Nyomokat hagytam a vízben,
felszínen és lenn a mélyben.
De csak a hullámokat látod,
s csak magadat vágyod.
2013. február 26. Jégbontó hava
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
kovjoe2021. március 21. 17:33
''Nyomaim a szürke hóban...'' Tetszett. J.
jocker2013. december 1. 17:11
Kalapemeléssel gratulálok!
Annyira jó és átjött, hogy rögvest föl is vettelek a figyelőmbe! (És Te?)
jocker/Kíber/Feri
regos(szerző)2013. május 14. 06:21
Kedves Jolán!
Hát igen, attól függ ki mit néz, és mivel...
Köszönöm hogy olvastál.
Üdv : Regös
DJ2013. május 12. 19:14
Szeretettel olvastalak.
A nyomainkat egyes emberek látják, mások meg nem.
Ez van.
Törölt tag2013. március 26. 08:27
Törölt hozzászólás.
regos(szerző)2013. március 25. 06:20
Kedves Szima!
Örülök hogy tetszik a versem. Az élet múlandósága néha ilyen burkolt szomrúsággal tölt el.... De vajon kit nem?
Köszönöm hogy olvastál, s olvasol.
Áldással.
Törölt tag2013. március 24. 19:33
Törölt hozzászólás.
regos(szerző)2013. március 24. 17:04
Köszönöm szépen! Kedvesek vagytok.
Callypso2013. március 22. 17:49
Nagyon szép vers,jó volt belegondolni versedbe!
B.Sanyi2013. március 22. 16:57
Gratulálok versedhez, tetszik!
B Sanyi