Szerző

Szűcs János

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 6129 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. március 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (8)

Szűcs János

Brutális sirató

Haldoklik.

Dolgos kezein kidülledt erek deltatorkolat-rajzolatai.
Darabosan remegő hangok hagyják el ajkait;
mintha súgva, kicsit nyögve mondana is valamit.

Haldoklik.

A meghasadt ég alján füstölgő máglyák gyúlnak, durva szelek barangolnak;
az opálos ablaküvegen monoton, kövér esőcseppek dobpergése;
így üdvözli, köszönti őt élte végső reggelén az utolsó virradat.

Haldoklik.

Rettenet-rengetegben kőszoborként állok.
Párák gőzében, majd a fagy öl-hidegébe vetve
t e h e t e t l e n.

Az idő megkocsonyásodott medúza bennem,
minden csalánozó sejtje bőrömet kívülről-belülről égeti.
Agyvelőmre fehéren gőzölgő, sötét meteorkövek hullanak;
s úgy érzem magam, mint ki zátonyra futott hajók
éles uszadékai között, bukdácsolva keres, kutat kiutat.
De vajon van-e vészkijárat ebből a fekete szeánszból?

Haldoklik.

Állok a döbbenettől porig sújtva,
felém hömpölygő mocskos víz,
sárga rögök keserédes illatának,
krizantémok szagtalan polip-szirmainak
képzetével -
az időből kizárva;
talpig megkövülten, kőgyökerek foglyaként.

Meghalt.

Körülvette őt a halál-atoll,
s akkor minden elveszni látszott, mi adatott,
de halálának halk lélekfuvallatában
- én pogány -
először éreztem meg, hogy feltámadhatok.

édesapám emlékére

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2013. augusztus 18. 12:12

Törölt hozzászólás.

kistenkes2013. július 8. 16:50

Megható vers, borzasztó lehetett mindezt végigszenvedni. ''Édesapám'' című versem megírásakor voltam utoljára ennyire elérzékenyülve Frici

Törölt tag2013. március 14. 16:37

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. március 14. 16:36

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. március 14. 16:33

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. március 14. 16:30

Törölt hozzászólás.

nefelejcs2013. március 14. 12:04

Fogadd őszinte részvétemet.

Törölt tag2013. március 14. 08:31

Törölt hozzászólás.

19702013. március 14. 08:13

Ledöbbentő...
A kegyetlen valóság ki(s)írása...
csak a befejező sor rejt leheletnyi kapaszkodót...talán épp a túléléshez.

elena152013. március 13. 19:24

Szomorú ám,de mégis magával ragadó.Őlellek tégedet,drága Társ a szomorúságod perceiben.Ezt ne feledd.Szép estét.És gondolj,arra,hogy Apukád milyen büszke lesz rád.Üdv:elena/3/

Törölt tag2013. március 13. 19:22

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. március 13. 19:21

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. március 13. 19:21

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2013. március 13. 10:50

Megrendítő, és őszinte sorok!

danaiz2013. március 13. 09:15

Csak a szívem adhatom! Ölellek szeretettel: Dana

szalokisanyi12013. március 13. 03:55

Együttérzésem. Soha nem múló, fájó emlék.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom