Szerző
NKovács Éva

NKovács Éva

Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 228 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. február 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

NKovács Éva

Egyszer

Végtelen utakon bolyongok a világban,
Végtelen szülte csend magányában,
Égető fájdalom szorítja egész lényemet.
Lelkem elcsüggedt bennem,
Álmok, képek, furcsa arcok,
Néztem őket, de nem láttam.
Érteni akartam, de nem értettem.
Szívem nem bírja el mások szenvedését,
Fájdalom sújt, szakadék tátong körülöttem.
Megszabadulni tőle, elhinni az igazi reményt.
Szeretet végtelen fonalát figyelem,
Mely egyszer szívünkhöz ér!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szalokisanyi12013. február 12. 13:28

Nagyon szép. Gratulálok! Üdvözletem küldöm: Sanyi

adamne2013. február 12. 13:08

Ismerős érzések.Nagyon szépen megírtad
kedves Éva,Szívvel gratulálok. Manyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom