Szerző
Veress Jónás

Veress Jónás

Életkor: 23 év
Népszerűség: 12 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 271 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2013. január 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Veress Jónás

A mennyeknek kapujában

Itt állok, s várok, a mennyeknek kapujában,
Szívemet kitárom, s látom: makulátlan.
Megtisztított engem a szerelemnek láza,
Szívemnek szenvedése, lelkem sóvárgása.

A kapu felnyílik előttem, beléphetnék rajta,
S eltűnhetnék a fájdalmak elől, de nem vagyok az a fajta,
Inkább gyengéden megérintem szívemnek zárját,
S leoldom róla a gondtalanság szárnyát.

A szenvedés emlékeztet emberi létemre
- Hogy bármit tesznek, boldogan nem élhetnek-,
De mégis élnek, küzdenek az álomért,
Mely messze lebeg, elérhetetlenül már rég.

Nekem is küzdenem kell - nem szabad feladnom!
Belülről kell erősödnöm, meg nem szakadnom,
Hogy az, miért küzdök: a szerelmes álmom,
Megszűnjön álom lenni, s valósággá váljon.

2013. január 4.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


KonyaK95(szerző)2013. február 2. 12:29

Köszönöm

karadierzsebet2013. január 27. 16:56

Fiatal korod ellenére nagyon jól látod az élet értelmét. Gratulálok nagyszerű versedhez! darutoll

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom