Csillagász
Végsőkig tárt ereiben
Barlangrajzként izzik a jel, s betör
A száguldás görbe kín-keserve
Forgolódó tudatába,
Hova nem férhet eme telt szelence:
Ömlő valóságok háza,
Álmaiban ő maga is,
Mint planéta-testű teleszkóp,
Bőszen kutat, űz valamit:
Csillagok közt ős-bolyongót...
Türelmetlen pillanatok
Felröppenő angyalait,
S búsong ama gondolaton:
Mily fájó az űr fegyelme,
S mily sötétség dobog, amíg
Pupilláin időtlenül átívelve
Figyel az ég, s ég a lencse...
2012.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Mikijozsa2014. január 6. 11:25
'''időtlenül átívelve'' megírtad művedet, és ragyogó lett. Gratulálok hozzá szívecskémmel:)
Livi842013. augusztus 9. 23:14
Rég jártam nálad kedves Elvont László, de úgy hiszem megdöbbentően sokat fejlődtél versügyileg és nagyon jó irányba. Bitang jó ez a vers, nagyon tetszik!
Törölt tag2013. február 13. 16:16
Törölt hozzászólás.
gyermek2013. január 19. 08:21
Isten éltessen sokáig!
10082013. január 11. 12:15
Tetszenek szürrealisztikus képeid
és a belőlük felsejlő gondolatok
Szívből gratulálok!
Zsuzsa
Molnar-Jolan2013. január 1. 15:23
Kár hogy búcsúzol egy időre, mert jókat írsz!
mezeimarianna2012. december 29. 05:44
nagyszerű,gratulálok!!!B.U.É.K. és így tovább!!
19622012. december 28. 23:24
Elgondolkodtató soraidhoz szívvel gratulálok!
Törölt tag2012. december 28. 15:25
Törölt hozzászólás.
gypodor2012. december 28. 14:12
Tetszik a vers és elgondolkodtató képet ad vissza. Nem tudom, valószínúleg ok nélkül hiányolom a mondatvégi pontot (-okat), tekintettel a végtelen, lezáratlan Galaxisra. Gratulálok. Gyuri
szalokisanyi12012. december 28. 12:40
Remek! Gratulálok! Üdvözletem küldöm: Sanyi
Törölt tag2012. december 28. 11:40
Törölt hozzászólás.