Szerző
Kőszeghy Miklós

Kőszeghy Miklós

Életkor: 45 év
Népszerűség: 124 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 370 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. december 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

Kőszeghy Miklós

Ádvent III

A dombok alja mind az útra bámul,
az út alatt a fagy repeszt követ,
ösvényeinken ördögárny követ.
Zörög levél, törött faág, ha ráhull.

Nem jár ma erre semmilyen szekér sem,
porlepte fák közt áll törött kereszt,
a lélek fénye erre megrekedt,
önző, magányos tévhitek telében.

De szélvihar tör rá a régi fákra,
eső szakad: söprű az éjszakában,
levélörvényt kavar, mi égig ér!

S a vad vihar ma már a dombot rázza,
villámok útja testét átcikázza,
pogány, s hitetlen útja most mit ér?

"Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Az Úr jön hatalommal!" (Ézs. 40, 3. 10. )

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


KL2012. december 16. 08:38

Remek, elgondolkoztató szonett! Gratulálok!

giziszalay2012. december 15. 18:28

Nehéz sorok, elgondolkodtam rajta. ''s hitetlen útja most mit ér?
Szeretettel olvastam:Gizi

kreativ552012. december 15. 17:24

Kedves Miklós!
Bizony elgondolkodtató soraid után, nehéz megszólalni. Látom az előttem olvasó húsz ember sem írt,csak elosont. Én is elcsendesedésre vágyom és arra, hogy válaszolni tudjak az utolsó sor kérdésére. Szívemet hagyom az agyamba vésett soraidért! Ági

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom