Az utóbbi egy hét legnépszerűbb versei
A toplistán való helyezések kiszámításáról a GyIK-ban találsz információt.
Évszakok kalandja
Ez meg Az, love story, szelíd a haraggal...
Mára már megfakult, amiben hittem,
Magamra maradtam kétségek között.
Lelkem bujdosott, mint bűnös üldözött,
Árván, mint akit megtagadott Isten.
Himnusz
Hatalmas ősfák dzsungelében
Ősi szellemek sötét szemei bámulnak felénk a feketeségben.
A halottak völgyén sírón zeng az ének,
A nép nélküli földön ránk ébrednek a szellemképek.
Kereslek az öreg tölgy hűvös árnyai alatt,
hol magunkhoz öleltük a forró délutánt.
Ott éreztem először azt a finom illatodat,
s ragyogtál kéklő íriszembe reménysugárt.
Lám, mennyire levertté is tesz
egy ilyen bús, ködös téli nap.
Ülök a parki padon,
előttem pár méterre
kis falum patakja,
mint a kígyó, tekereg,
meggondolja magát,
más irányba halad tovább,
talán nem találja, nem leli,
de kitartóan keresi...
Szeretnék élni egy boldogabb világban,
ahol az emberek nem élnek viszályban,
élni a Teremtőnk-adta szép világot,
legalább részét, a megmaradt szilánkot.
Ha meghallom a madár dalát,
szívem élénkebb ritmusra vált.
Beköltözik tavasz varázsa
a csicsergők kedves dalára.
Kopár, dermedt, kora tavaszi tájon
Hűs hideg szél fúj fájón.
Nejem vártam, már jön végre,
Bús szívemre szállt a béke.
Ha meghalok
Ha egyszer azt mondják neked,
meghaltam,
ne hidd el a hírnök szavát.
Élni addig fogok,
amíg a szíved értem dobog.
Karcsú, fehér húsú, büszke platánfa
arany ruháját bozótra szórta,
háncsgöncét - trehányan - mellé ledobta.
Kócos fészket ringat kopasz ága...
Elmentek mellettem az évek.
Kellett, hogy velük együtt lépjek,
Az is, hogy megelőzzem őket.
Tavaszkezdés a lelkemben - fázva kezdtem.
Ha nem logikus e tárgy - hát ne várj
csodákat tőlem - ma kifejezetten
ez jár - az ember olykor meditál.
Istenem, betegség keresztje vállamon.
Felfeszített, ott vagyok Fiad mellett, mint a két lator.
De nem kérdem, hogy miért?
Mert én is, akár csak ők, megfeszíttettem bűneimért.
Fordul a világ a téllel, a nyárral,
osztott szerepek várnak ránk
másvilággal,
refrént kántálnak a remények.