Az utóbbi egy hét legnépszerűbb versei
A toplistán való helyezések kiszámításáról a GyIK-ban találsz információt.
A véletlen hozott, játéknak látszik,
lépések zaja a legelső táncig.
Siettet valami, mert űz, kapkodok,
valódi művet magamból alkotok.
Érezted már, hogy néha lakhatatlan
élted, s lassan eltűnik a délibáb?
Furcsa ez a hangulat. Lélek-katlan.
Fáj, mint nagy csatákban vesztett régi láb.
A természet rezdüléstelen csendje
lágyan simogatja a fájó lelket,
mint a szürkület egének ecsetje,
mely letöröl a vállról minden terhet.
Lám, nem vagyok oly egyedül,
mint egy táncos fordul s perdül,
akármily` gyors irányt veszek,
fény szabályozza létünket.
Fák hegyén megcsillan az ősz éke,
ezüstköd ül a nyári kékségre,
illanó fény reszket a víz felett,
rajta merengő csendfátyol neszez.
Szívemet oly sokszor valami szorítja,
régmúlt történelmét újra elolvasva.
Most csak azért írok, mert fel kell idéznem,
Istenünk nevében: Miket tettünk régen?
Lélek a lélekbe bújik ekkortájt,
múltat kajtat a gondolat, mi akkor fájt,
mikor jövőbe költözött a fáradt test,
az emlékezés sírhantra könnyeket fest
Szúrós tüskén nőtt éretlen öröm,
vad szél bogozza a szeles kertben,
suhanva jön, szaporázza röptét,
körülzsong, mégis elérhetetlen.
Hosszú évek viharait élte ő át magányosan.
Ágaival ég felé nyúlt, érné el a csillagokat.
(Anaforás, 10 szavas duó)
Mosolyogj, másokra is pozitívan hathat...
Mosolyogj, örömet és derűt fakaszthat.
Bácskai titokzatos, magas ég,
alatta dobog két szerelmes szív,
érzelmi síkon röpül a gondolat,
test ritmusa vidám dalra fakad.
Az élettől mit várhatok?
Örömteli pillanatot,
Erőt, hogy dolgomat tegyem,
Békém, nyugalmam meglegyen.
Fény csillant a szememben, pillangó
szállt
kezemre, az éjjeli csillag rám talált,
miközben
az est már botorkált, az éjjeli bogár
motoszkált.
Mikor megszomjazol, forrásod vagyok,
azután leszek sötétben lámpád,
betegségben gyógyírt, enyhülést hozok,
fájdalmadat kócos csillagok látják.