valaja kedvenc versei

Zsefy Zsanett

csend szitál

a hó puha s a házak beledőlnek
még magukra húzzák isten paplanát
nem tudom mióta hogy itt időzhet
de most is érzem a szőlők illatát

Tovább...

Horváth Piroska

Szénné vált karácsony

Koromszín karácsony, megfakult éjjelen,
hatodik évemben szénné vált érzelem,
lángnyelvvel nyaldosott rémisztő alkonyat,
keserű könnycseppek mosták le arcomat.

Tovább...

Péteri Judit

Autosensibilisatio

Rituális pazarlásba kezdtem. Égettem
gyűrtem lépteimet Pesten, át
a Váci utcán, át a hídon Budára,
át a kétkedésen, fiatalságon, utána
meg azért, mert kívántam, kértem,
keserű csókokért, az undorért, értem,
azért, mert sosem tetszett benned,
mert belém lehelted, és én magamba...

Tovább...

Péteri Judit

Itt szoktál...

Itt szoktál lenni - túl
a hallgatásokon. Itt szoktál,
ahol a szem lopva átoson
a tereken; mint idegenek arcán
meghűlt szerelem, mint egy
hirtelen jött, félszeg gondolat.

Tovább...

Lévai Attila

Régi karácsonyfák

Legyen halam, borom, néhány almáspite,
és borítsa küszöböm vékony hóréteg,
ahogy friss sajtokat fed be nemespenész.

Tovább...

Maria Duval

Emlék

Remény foszlányain tekergő,
megállva merengő,
arannyá dermedt
emlékfonál.

Tovább...

Lévai Attila

Talán nem is élt

Gyűrött, elsárgult papírlap a kotta,
A zene hűs folyam, lágy hullámokon.
Nincs mihez hasonló, nincs kivel rokon,
Talán egy nem is élt ember alkotta.

Tovább...

Beri Róbert

Erőltetett hősködés

Tokos Lajos lerángatta ingujját, kiment a térre,
besápadt ábrázata vörösbe váltott.
Már megint nem nyert a Fradi...
Szecskás Tóni büféjéből rendelt egy habzó lét,
és két hörpintés között elmotyogta:
Csak a Ferencváros! Az nekem a mindenség!

Tovább...

Szabó Attila Henrik

...és csak várom a harsonát

Nem az élet nem eresztett: én nem akartam elmenni.
Homlokomra a keresztet ketten sem tudták felkenni.
Aztán - egy álomból kelve - meghallom a templomkórust
Szólni, áhítattal telve, és a homlokon a pórust
Betelíti a szent olaj, majd a Miatyánk szavait
Visszhangozza a halk moraj: "azért gyűltünk össze ma itt..."...

Tovább...

Hegyi László

Nem voltunk hősök

Nem voltunk hősök, taknyos kölykök voltunk,
a fejünk lágya épp csak úgy benőtt.
Falkában jártunk, zsebre dugott kézzel,
és köpködtünk a tiszti klub előtt.

Tovább...

K. Kovács Kriszta

Láttad-e?

Egy pillangó ült
szívemen
tavasztól őszig,
s illatos réteken
ringatta lelkemet
csillámló pilleként,
s ősz lett, miként
eltűnt a szivárvány...

Tovább...

Szabó Attila Henrik

Ha fiam lesz

Hogyha fiam lesz, megtanítom
Képzelt ecsettel festeni:
Hogy kell nyerni az álmainkban,
És az életben veszteni,
Szivárványt kenni képzeletben
Arra a festményre, melyen
Színes lehet majd minden vágya,
Ha a valóság színtelen.

Tovább...

Szabó Attila Henrik

Halottak napja

Alkonyul. Kimennék most a temetőbe.
Halkan, csendben lennék, nézném, hogy a kőbe
Vésett aranybetűk hogy állják az időt,
És a levéltetűk a hatalmas, kidőlt
Szomorúfűz-lombon hogy garázdálkodnak.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom