uzelmanjanos956 kedvenc versei

Uzelman János

Balatoni anziksz

Magányosan ülök a móló langyos kövén,
a nyári est csendesen telepszik körém,
gyengéden betakar puha palástjával,
mint gyermekét szívéből szerető anya.

Tovább...

Gina Csizmazia

Vörcsi

Volt egy cica, vörös cica,
Vörös háta, fehér orca,
Fehér hasa, selymes bunda,
Gyönyörű szép Vörcsi cica.

Tovább...

Mátyás Rita

Búcsúm Julikától...

Az utolsó pillanatban érkeztem,
hogy csodás lelkedet megismerhessem!
Testi-lelki szenvedésednek vége,
a kegyelmes Isten magához rendelt.

Tovább...

1618

Szaip Istvanne

Gondolatok a Hazáról

A természet mindent adott,
Erdőt, mezőt hűs patakot.
Délibábos magyar rónát,
Legelésző marhacsordát.

Tovább...

4948

Dénes Enikő

Reggeli blues

Azon a reggelen csak
miattunk kelt fel a nap...
Azon a reggelen
mindent akartunk magunknak.

Tovább...

Uzelman János

Feledd a múltat

Amíg a múltad nyomasztó súlya
lelkedet kötözi keményen gúzsba,
éjjel izzadva forgolódsz ágyadban,
lidércek üldöznek sötét álmodban.

Tovább...

Vörös Judit

Tengerparti reggel

Partok felől lassan
felsóhajt a tenger,
kabócák serege
ébreszti a reggelt,
hullámok mozdulnak,
álmosan ringanak,
kelő Nap fényétől
csillámok izzanak.

Tovább...

Hegedűs Gábor

talán csak rémítés...

teremtés hibáját szűköli az élet
fürdetővízzel elszállt a gyermek is
kimondani azt mit gondolok nem félek
talán csak rémítés az apokalipszis...

Tovább...

Kóródi László

Jövőnkért

Vigyázz a Földre

Mért keresi magának az ember,
ó, mért keresi, jaj, a bánatot?!
Özönlik ránk a baj, mint a tenger,
minden nap, hisz te is láthatod!

Tovább...

Szerencsés Tünde

Csak jót akarnak az anyák

Hagyd, hogy ringasson ölében,
Kötényében hadd rejtsen el,
Tenyere melegével
Simítsa hajszálaid,
Amíg lehet.

Tovább...

2934

Major Tamás

Messze jártam...

Mint pala közt évmilliós lenyomat,
Úgy szorítom öregedő vágyamat.
Mint vasútsínen szétlapított bogár,
Testem már nem, de lelkem lehet sóvár.

Tovább...

Csík Ferenc

Örök pecsétes zár

A hét lakat

Nékünk nincs hazánk e földkerekén,
De miért utál minket a nagyvilág?
Sorsunk örök pecsét zárja,
Hét lakattal le van zárva,
Hét lakattal le van zárva.

Tovább...

Kiszely József Lászlóné

Szúnyogok háborúja

Egy szalonnasütés emlékére

Esteledik, sötétedik,
kertben a zaj nem csendesedik,
alkonyat szürkül a tájra,
szúnyognépnek boldogulására.

Tovább...

2247

Szabó Szalay István

Gondolatok a csendről

Szavát hallgatnám a csendnek,
s talán meg is érteném őt,
míg lágyan átölelve tart engem -
lassítva a rohanó időt,
szeretném a csendet érezni,
rózsabokrokhoz hasonlítanám,
amint önfeledten virágzanak
tavasszal, egy májusi éjszakán...

Tovább...

Dvihallyné Oszuskó Sarolta

Alkonyi erdő

Sűrű lombsátrak alatt
még utolsót reszketett
a leselkedő napfény,
levegő is remegett.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom