uaoia kedvenc versei
...anyám kívánt elsőnek boldog életet,
mikor a rá kirótt szenvedés után
a kezébe vett, aztán másfél évtized,
és rájött - az átka vagyok, ő csak
egy áldozat, kit nőként a szülés
tönkretett, fejemre olvasta
Színes a világ, tele zajjal, csenddel, megszólalhatok, amikor akarok,
Ha szeretném, lassan beszélek, ha szeretném, akkor hadarok,
Van mit ennem, ha szomjas vagyok, ihatok, van ágyam, takaróm,
Ha a lábam viszket, meglévő kezeimmel megvakarom...
Drága szabadságáért küzd vállvetve a nemzet.
S íme, Világos, féltérden hősei már.
Éjszakánként sírni szoktam,
Hogy Isten miért nem szólt róla.
Az élet piszok nehéz játék,
S egyáltalán nem móka.
A Nyilas
Egy kellemes tavaszi éjjelen,
amint dolgozni mentem éppen,
felnézve a sötét égre,
kit láttam meg velem szemben?
Elment a párom, Eszter, mikor ébredek reggel, pótcselekvés,
vakon párnáit tapogatom. Egy nyáreleji napon autójába ült
macskáival, dúlt szavaival vidékre menekült. Tán tőlem ta-
lán, úgy magától vagy csak a város zajától, nem tudom. Az-
óta a nappalokat úgy, ahogy még bírom, valahogy elviselem.
De gondjaimat, mikor hazacipelem, este éhesen bizony jól
Kabátod eldobtad, kopott volt és ócska,
viseltes már nagyon, kilátszik a gyolcsa,
bár veled együtt az életet kihordta,
kellene egy új, nem baj, ha más is hordta.
Aranylánc vagy ékes dísszel,
Alma - édes nektármézzel,
Szívem legszebb virágszála,
Csókot adok nemsokára
Feleségem homlokára.