szylay kedvenc versei

Miskolczi Éva

A múlt erdejében bolyongva

Egy régen elhagyott út, a múlt ködébe veszett,
Mohos erdei ösvény, mit feledés rejteget.
Hol a ködön át szél hordja a rothadás szagát...
Lábam egykor úgy vágyta érinteni talaját!

Tovább...

Miskolczi Éva

A tökéletes hely

Ha már nem talál rád
Se boldogság, se bánat,
Ha találsz egy helyet,
Hol a sebek nem fájnak...

Tovább...

Miskolczi Éva

Üzenet a holdfénnyel

Szürke felhők úsznak lomhán az égen,
Fák hajlongnak a süvítő szélben.

Tovább...

Miskolczi Éva

Sors-játék

Minden nappal egyre jobban hiszem,
Nincsen olyan, hogy véletlen, hiszen
Minden, ami csak történik veled,
Apránként rajzolja ki életedet.

Tovább...

37

Miskolczi Éva

Álomkristály

Ahogy a hókristály vízzé olvad,
Az álom is úgy foszlik majd széjjel.
Nehéz lesz hát szembenézni holnap
A kristály bomló szerkezetével.

Tovább...

Simon Szilvia

Emlék

Mennyi emlék,
kis részletek,
kimondott szó,
mi rég elveszett,
megfakult papír
rongyosra gyűrve,
kis csecse-becse
láncra fűzve...

Tovább...

87

Mayer Zsófia

Ballagásra

Egyszer elmúlnak majd az évek,
Mikor mind ennek a végére érek.

Tovább...

Markács Gábor

Törj össze engem

Mondd, hogy nem álom volt,
S nem csúfolod meg létem,
Eltűntél, mint az árnyék,
Mondd, hogy nem délibábbal éltem!

Tovább...

Miskolczi Éva

Hommage á Karinthy

Nem mondhatom el senkinek,
Mert ti talán tudjátok, az út hová vezet.
Nem akarom látni, ha szakadék, amibe lépek,
Mert lehet, ez az út nekem maga az élet.

Tovább...

Miskolczi Éva

Remény

Ma éjjel súgó széllel megszólított az éjszaka:
"Hová indulsz?" - kérdezte, simogatott szava.

Tovább...

Papp Bianca

Fotók

A fénykép az a pillanat
ami örökre megmarad
beállított pózok, riadt szemek
megmerevedett ideges emberek
(miért ilyenek?)
létüket
belengi az elmúlás a tudat alatt...

Tovább...

Markács Gábor

Egy öregember halála
(A Dunaparti remete emlékére)

Eltűnt, nincs többé,
Véget ért az útja,
Ami maradt nekünk,
Az emléke s a múltja.

Tovább...

25

Miskolczi Éva

Egy marék homok

Olyan vagy számomra, akár egy marék homok,
Kifolyik az ujjaim közül, percre, percre fogy.

Tovább...

Harmat Lotte

EllenTEtt

Te vagy a mindenség,
te a teljes semmi,
ahonnan indultam,
s hová kell érkezni.

Tovább...

1730

Dombay Fatime Glória

Tudniillik...

Tudniillik, szeretem magát,
bölcs, tiszta, szelíd szavát.
S ha olykor nem is értem,
csókját én akkor is elkérem.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom