Nyugdíjas pedagógusként találtam meg ezt a közösséget, ahol jól érzem magam.
Első – költészethez hasonló – próbálkozásaim - munkahelyem nőnapi rendezvényeinek ügyeletes fűzfa-poétájaként íródtak.
Tartalmasabb gondolataimat az utóbbi két évben írtam ki magamból, miután jelentkező betegségeim – engem az örökmozgót – íróasztal mellé - és kórházba is - kényszerítettek.
Talán korom – és beállítottságom miatt is – a kötött formákat kedvelem – verseim között szerepel szonett, apeva, szenrju, disztichon-leoninus és limerick is. Senkit meg nem bántva – azt gondolom, hogy az ütem és rím nélküli egymás alá írt sorok inkább a tördelt prózához hasonlítanak – ami ugyan tartalmazhat zseniális gondolatokat, de az nem az én világom.
Közvetlen környezetem kevésbé tud erről a „hóbortomról” – kedvelőimet Poet-társaim közül „szereztem” – és ez eddig kielégített engem.
Kedves Látogató !
Ha méltónak tartasz arra, hogy elolvassál – annak nagyon örülök – az pedig kifejezetten boldoggá tesz, ha véleményed is közlöd velem. Ha Te is tag vagy, akkor én is meg foglak keresni Téged.