lenartanna kedvenc versei

Portik Erika

Anya...

csak egy van

Elnézlek én,
És csodállak hosszasan,
Hogy léteztél...
És oly jó, hogy ma vagy!

Tovább...

Hegedűs Gábor

Töprengés

Miért fáj, ha el kell hagynod őt,
Miért oly nagyon, ha idő előtt,
Mi tart vissza, hogy pillanat alatt
Hozz döntést, ha vihart fakaszt!

Tovább...

Dvihallyné Oszuskó Sarolta

Czinka Panna

1711 - 1772

II. Rákóczi Ferenc
táborában Panna
apjának bandája
lelkesített harcra.

Tovább...

Ernst Ferenc

Ma leszek...

Álom borult már a mára,
Holnapfüggöny hullt arcára,
Múzsacsóktól mosoly ragyog,
Holnapra már tegnap vagyok.

Tovább...

M. Laurens

KI JÁR A KÖVEK TENGERÉN

Kányádi Sándor előtt tisztelegve

ki jár a kövek tengerén
és takarja el a napot
ki az ki semmitől sem fél
mert árnyéka kővé fagyott

Tovább...

Berényi Klára

Fekete tyúk

Kicsorbultam, lepattogzott zománcom,
Elkoptattam fénylő ártatlanságom.
Vagyok, mint e csempe bögre kezedben,
Látod-e még a régi fényt szememben.

Tovább...

3558

Csősz József (jozsefcsosz)

Együtt ragyogjunk!

Ha nem terem a kertem,
eső hiánya károm,
mércével mérhetetlen
hangulatváltozásom.

Tovább...

Rozsnyói Ferenc

Korai epigramma

Sápadt arcodat, ó, szép és kicsi lányka, időtlen
szellemek őrzik nyárfák bús lombú levelével.

Tovább...

Valkó Roland

Közel-távol idején

Az élet mélybe ásott hajnalán
pillám közti rácson a fogyó hold.
Szemed tükrében, a föld paplanán
szívem végtelen sóhaja csókol.

Tovább...

Bánlakyné Moravetz Edit

Levegőt!

II. szonett

Panelréseken át víz tört utat,
Falon folyt végig, tapéta szakadt,
Állandósult moraj. Villám szaladt.
Hiába zártam be zsaluimat.

Tovább...

M. Katalin

A szerető monológja

Nem látod a fájdalmat,
mely szétszakít,
Nem látod arcom este,
mikor az a könnyektől
csak szétázott papír.

Tovább...

Klára Systane

Koldusok éneke

Szürkén álldogálnak a koszos kukák,
halljátok-e a koldusok sóhaját?
Penészes kifli, romlott kolbászdarab,
- életükből számukra ennyi marad?

Tovább...

Fitó Ica

Érted vagyok

Nézd, itt vagyok, csupasz vagyok,
rajtam levél már nem ragyog....

Tovább...

Szegő Judit

Hajnali magány

Valahol csöpög a csönd,
mint a rosszul elzárt csap.
Egy csepp, meg még egy, meg még egy...
A sötétségbe beleüvöltve, hangosan.
Hunyorogva nézem
A tétova réseket a redőnyön....

Tovább...

2935

Ambrus József

Descartes üzenete

Új versekben vergődik a lélek,
Descartes szava költözött belém,
s hogy legyőzzem hiányérzetemet,
emberivé formál a derűs költemény.

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom