kovycs59 kedvenc versei

M. Laurens

ÍGY SZÜLETETT AZ EMBER

Az igazság néha fáj!

Két majom egy szép napos délután
egymást bolházgatták odafenn a fán...
- Állj!... Állj!...
Mondjuk ez így túl profán...
kezdjük inkább elölről és újra tán:
Tehát!

Tovább...

Antal Sára

Álom

Alszik a sóhaj
alszik a múlt
alszik az óhaj
már elavult.

Tovább...

Antal Sára

Kései szerelem

Nem tudhatjátok, milyen az,
ha még Ámor nyilait vágyja a szív!
Az ember feledi korát, bőre ráncait,
mert szíve fiatal, még szeretni vágy!

Tovább...

M. Laurens

A KÖLTÉSZET KIVERT KUTYÁJA

Vagyok a költészet kivert kutyája,
Ki hiába vonyít, vagy morogva küzd,
Kinek hasztalanul csahol pofája,
Fenn kutyába sem veszik, csak a tetűk.

Tovább...

Kovács Klára

Mikor is volt?

Mikor is volt, hogy a lábfejeden hintáztam,
A nyakadban utaztam, a kezedben pörögtem?
Ha rossz fát tettem a tűzre, csak homlokod ráncoltad,
Szidás helyett az atyai példád adtad nekem.

Tovább...

Csík Ferenc

Keserű nyár

A Tarna-parton sétálok egymagamban,
Szívemben tombol, zúg a hóvihar!
Sóhajom száll fel a magas égre,
könnyezik szívem, s velem sír a táj.
Mert ez a cudar élet kemény, levadássza népem!
Ajándékcsókjában keserű a nyár.

Tovább...

Hirth Éva

Tóparti gondolatok

Milyen jó is itt a tóparton,
átölel a csend, a nyugalom,
a nap most tér nyugovóra,
aranyhidat terített a tóra.

Tovább...

Szőcs Sarolta

Szeretni a sírig

Életem lágyan lengő lélek zenéje,
Még halkan dúdoló, mint a nyáresti szél,
Csak oly tiszta szeretne lenni, s bűntelen,
Mint téli, frissen hullott hóban a fehér.

Tovább...

Mukli Ágnes

Mágus

Tócsává nőttek a verejtékcsöppek,
csillognak, kacagnak víg komédiát.
Mindennapjukra értelmet keresnek,
pokolban fogant a fordított világ.

Tovább...

M. Laurens

ÚGY NÉZ KI, VESZTETTÉL

Cimbora, úgy néz ki, vesztettél.
Ahogyan az a Nagykönyvben áll.
Hulládon dögevő rágódik,
s éhes varjaknak is hagy talán.

Tovább...

Aranyosi Ervin

Ne add fel!

Ne add fel
dédelgetett álmaid,
ne add fel,
ami a lelkedben lakik!

Tovább...

Gősi Vali

Felköltöztek a szavak a mennybe

Versmontázs Kányádi Sándor emlékére

Fölparittyázta az égre magát a pacsirta.
Dugja fejét a sok-sok pipevirág:
Ó, add meg, tavaszom, Tavasz-világom,
keserű szívem szép igazát.

Tovább...

Mészárosová Melinda

Poet

Reménysugár

Százezernyi csillaghalom,
végtelennyi nyugalom megült
ma szívemben, lelkemben,
s lelkem oly békére lelt,
de mi lelt?

Tovább...

Bánlakyné Moravetz Edit

Köszönet a tiszta, igaz szóért

Mottó:
"Ne felejtsd el soha, a szónak hatalma van!
Legyen igaz, tiszta minden leírt szavad, "...

Tovább...

Ruzsa Attila

Véletlen?

Néptelen a város, kiürült a parkja,
E hajdan szép helyet most enyészet lakja.
Padjain, ha évek, mély nyomokat rótok,
Nem születnek immár itt szerelmes csókok!

Tovább...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom