joco57 kedvenc versei
Ó, ifjúság, álmodozó lelkem
Szárnyaló szabadsága,
Mondd, hová lett szilajságod
Végtelen bátorsága.
Minden nap lehet a kezdet, a vég,
Nem tudhatod, ki lesz majd a vendég,
De mindig eljön új ruhát varratva...
haikucsokor
az érintésed
többet mond minden szónál
hagyom beszélni
Érintésem
lágy napsugár,
egy eltévedt
vándormadár.
A hitedben légy erős,
Míg ünnepel a lélek...
Mitől olyan jó apának lenni?
Kérdésre felelet van ezernyi,
De ha gyermeked szemébe nézel,
Mindent elárul a nézésével.
Mindig próbára tesz az élet,
Naponta rak válladra terhet,
Ha most megalkudsz tetteivel,
Kezében gyűrt papírlap leszel.
Nem segít semmilyen lakat,
Egy folyó viszi a múltat,
Az idő a hegyről lefelé
gördülő, sötét alkonyat.
függöny került az
ablakra a fagy egész
éjjel hímezte
szunnyadó téli fák között
átdereng egy szomorú arc
ködlepel takarta élet
mely távoli lélekbe mart
csalódást ültet az ajkán
szem is a távolba réved...
Most fagyos köd nehezedik a vidékre,
és néma csendben dermed az erdősztyeppe,
a jeges fák koronái összebújnak,
kopasz ágaik jégcsapokat ringatnak,
puszta volt itt három emberöltő gyümölcse.
Csak halk muzsika feszeng az éjben,
elfújja dallamát a télben.
Nehéz léptek dübörgése kíséri,
boldogság, boldogság, kurjantva ígéri.